Európai Bizottság: magasan a magyar infláció lesz a legnagyobb idén az EU-ban, miközben a gazdasági növekedés az utolsók között van

Javította téli gazdasági előrejelzését az Európai Bizottság és arra a következtetésre jutott, hogy a vártnál jobb eredmények fogják jellemezni idén és jövőre is az uniós gazdaságot.

Az európai gazdaság jobb állapotban van, mint tavaly ősszel előre jeleztük. Energiabiztonságunk erősítése érdekében tett határozott erőfeszítéseinknek, a kiemelkedően rugalmas munkaerőpiacnak és az ellátási korlátok enyhítésének köszönhetően elkerültük a téli recessziót és idén, illetve jövőre mérsékelt növekedésre számítunk

– jelentette ki Paolo Gentiloni gazdasági biztos. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben 1 százalékos növekedést várnak Brüsszelben az EU egészére nézve, amelyek 0,2 százalékkal jobb, mint a téli előrejelzés. Jövőre ez 1,7 százalékra nő uniós szinten. Ami az inflációt illeti, ebben az évben 6,7 százalékra lehet számítani, ami az eurót használó országok esetében még alacsonyabb: 5,8 százalék. Az infláció jövőre több mint felére csökken.

Az európai gazdaságnak sikerült megfékeznie Oroszország Ukrajna elleni támadóháborújának kedvezőtlen hatását, átvészelve az energiaválságot, köszönhetően az ellátás gyors diverzifikációjának és a gázfogyasztás jelentős visszaesésének

– áll a legfrissebb előrejelzésben. Megállapítják azt is, hogy az EU munkanélküliségi rátája 2023 márciusában új rekordmélypontot, 6 százalékot ért el, a részvételi és foglalkoztatási ráta pedig rekordmagasságú.

Ami a magyar adatokat illeti: az idei GDP-növekedés a legalacsonyabbak között van: 0,5 százalékkal. Jövőre a növekedés 2,8 százalékra emelkedését várja az Európai Bizottság.

Az inflációs adat pedig magasan a legrosszabb: idén 16,4 százalékos magyar inflációra számítanak, amely jövőre 4 százalékra mérséklődik. Az EU-ban egyedülálló módon az infláció idén magasabb Magyarországon, mint tavaly volt.

Az idei magyar munkanélküliségi adat 4,2 százalék, ennél viszont csak hat országban van kisebb adat. A költségvetési egyensúly terén azonban a legrosszabbak között szerepel Magyarország. A tavalyi adatok szerint az államháztartási hiány csak Olaszországban volt nagyobb. Nálunk ez a GDP 6,2 százaléka, az olaszoknál pedig 8 százalék. Ez az adat Magyarország esetében 4 százalékra javul erre az évre, amely még mindig elmarad a 3,1 százalékos uniós adattól, s az olló még tovább nyílik jövőre, amikor Magyarországon 4,4 százalékos, az EU-ban pedig csak 2,4 százalékos hiány várható.

Az előrejelzés Magyarországgal kapcsolatos része megállapítja többek között, hogy „a bevételek növekedését várhatóan hátráltatja az ideiglenes adók feltételezett fokozatos megszüntetése a megszüntetési záradékukkal összhangban. A kiadások továbbra is magasak maradnak a növekvő adósságszolgálati költségek és a magas inflációból eredő tartós kiadási nyomás miatt. A nemzeti finanszírozású állami beruházások várhatóan olyan szinten maradnak, amely fedezi az állami tőkeállomány amortizációját. A Konvergencia Program a nemzeti finanszírozású beruházások további visszafogását vetíti előre, ami alacsonyabb hiányt eredményezhet. A hiány felfelé ívelő kockázatai a közszféra béreire nehezedő nyomásból, a magasabb adósságfinanszírozási költségekből és az energia-nyersanyagárakból erednek".

Az Európai Bizottság idén első alkalommal három tagjelölt országra vonatkozó előrejelzést is elkészített. Ebből kiderül, hogy Moldova, Bosznia-Hercegovina, sőt, a háború sújtotta Ukrajna is magasabb GDP-növekedést produkál ebben az évben, mint Magyarország. Emlékeztetőül: a magyar adat 0,5 százalék, míg az ukrán 0,6, a moldovai 2,8, a bosznia-hercegovinai pedig 1,5 százalék.