Az Alaptörvény elfogadása óta a legfontosabb igazságügyi reformot hajtotta végre Magyarország, ennek köszönhető, hogy az Európai Bizottság hozzájárult a kohéziós alapok kifizetését gátló blokkolás feloldásához – mondta el magyar újságírók előtt Didier Reynders jogállamiságért felelős uniós biztos. De azt is világossá tette, hogy ez még messze nem elég ahhoz, hogy az összes blokkolásnak vége legyen.
A magyar kormány ugyan mereven elzárkózik az ukránok csatlakozásától, ám a háborúban álló ország támogatására nyitott – még úgy is, hogy ezért egyelőre nem kap Magyarország több pénzt.
A cél az, hogy minél kevesebb legyen az egyajánlatos, vagyis versengés nélküli közbeszerzés.
A szervezet szerint feltétlenül szükség van egy olyan egységes ellenőrzési rendszer kialakítására, amely a teljes közbeszerzési folyamatot holisztikusan kezeli.
A szolgáltatás nyújtását vállaló üzletekben a bankkártyával vásárló ügyfelek élhetnek a lehetőséggel.
A forint gyengülése, a devizatartalék kimerülése, a növekvő államadósság és a piaci szereplők bizalmatlansága mind köthető a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, gyakorlatilag a parlamenti választások óta húzódó vitájához. Mennyire késett el az ország? Mire lehet számítani, ha még hónapokig tart a civakodás?
A német lap szerint nem elégedettek a magyar kormány korrupcióellenes vállalásaival, ezért a pénzmegvonást fogják javasolni az arról döntő pénzügyminisztériumi tanácsnak.
Sajtóértesülésekből már szerdán tudni lehetett, hogy ez megtörténik, ám hivatalos forrásból csak csütörtök este érkezett megerősítés.
A péntek este benyújtott törvényjavaslat az Európai Bizottság követelményeinek akar megfelelni, hogy fizessék ki az uniós költségvetésből az országnak járó eurómilliárdokat.
Az igazságügyi miniszter sem tart arról, hogy forrásokat vonnának el Magyarországtól.
A kormányoldal győzelemről beszélt, a forint pedig erősödni kezdett, miután az Európai Bizottság vasárnap bejelentette: a hétéves uniós költségvetésben Magyarország számára biztosított összegek egyharmadának elvonására tett javaslatot a tagállamoknak. Mi is történt és mi is történik a következő hónapokban? Miért veregeti meg mindkét oldal a vállát? A jogállamisági eljárással kapcsolatos kérdésekre kerestük a választ.
Újabb elvárások nem támaszthatók Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásban, az eddig tett vállalásokat pedig teljesíteni fogja az ország – közölte Navracsics Tiborterületfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, miután az Európai Bizottság bejelentette: 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás zárolását kezdeményezi, mert nem lát garanciát arra, hogy azok elköltésénél nem történnek visszaélések.
Nyitott kérdés nem maradt, teljes nyugalommal várjuk az Európai Bizottság vasárnapi bejelentését a Magyarországot érintő eljárás ügyében - állította a miniszter a szombati kormányinfón.
Az igazságügyi miniszter szerint a kormány célja az, hogy az Európai Bizottság valamennyi aggályát orvosolja.
Elsőként Magyarország ellen vetette be az Európai Bizottság a jogállamisági normák megsértésére tartott új fegyverét: az uniós pénzek elvonását. De ez azt jelenti, hogy senki nem kap majd támogatást? És tényleg a "gyermekvédelmi" törvény miatt áll bosszút Magyarországon a brüsszeli testület?
Az Európai Parlament plenáris ülésén közölte az Európai Bizottság vezetője, hogy élesítik a jogállamisági mechanizmust, mert Magyarországon veszélyben érzik az uniós források felhasználását.
Jogállami dzsiháddal vádolta meg hétvégén újból a miniszterelnök az Európai Unió szerveit. A kampányban jó eséllyel ezek közül először az Európai Unió Bírósága kerülhet pellengérre, amely szerdán mond ítéletet egy olyan ügyben, amely ellen a kormány foggal-körömmel küzdött. De hogy kerül a kampányba egy olyan intézmény, amelyről pár éve még nagyjából senki nem hallott?
