Még több uniós forrás kifizetését kötné jogállamisági feltételekhez a Bizottság

Szigorítani fogja az Európai Bizottság a demokratikus normákat megsértő országokkal szembeni intézkedéseket: eurómilliárdok kifizetését kötik az elvárások teljesítéséhez – írja a Politico.

Eszerint azok a kormányok, amelyek az igazságszolgáltatás és a média szabadságának korlátozásával megsértik az Unió jogállamisági normáit – tehát például a magyar kormány is –, jelentős finanszírozástól esnének el az EU központosított költségvetéséből.

Az EU 2028–2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési tervezete, amelyet jövő szerdán tehetnek közzé – bár valójában hosszú tárgyalások folytán a végleges tartalma még jelentősen változhat –, a korábbiaknál tágabb körben kötné össze a jogállamisági kritériumokat a kifizetésekkel. Ez a feltételességi mechanizmus eddig csak a források kisebb részeire vonatkozott.

A tervezet ismertetésében a Politico kitér arra, hogy a változtatás fokozhatja a konfliktust Orbán és az EU vezetése között, mivel kormánya autoriternek tartott intézkedései miatt már eddig is esett el uniós forrásoktól – mintegy 18 milliárd eurótól. A javaslatot kezdeményező Bizottságnak pedig kifejezetten célja, hogy a jogállami feltételeket nem teljesítő kormányok az elvesztett pénzeket más EU-s forrásokból pótolják ki.

A kezdeményezésnek azonban az is célja, hogy a feltételeket nem teljesítő kormányok számára elzáruló forrásokból az általuk képviselt társadalmak mégis részesülni tudjanak, tehát valamilyen módon, a nemzeti kormányt megkerülve, közvetlenül társadalmi csoportokat és szervezeteket támogassanak az uniós pénzekből.

„Egyértelmű feltételeket szabtunk: Nem kapnak EU-s pénzt az autokraták, de továbbra is támogatják a civil társadalmat” – fogalmazott egy uniós tisztviselő.

Ez az új rendszer, az úgynevezett „intelligens feltételesség”, változást jelentene a jelenlegi szabályokhoz képest, ahol a befagyasztott pénzeszközöket egy lejárati dátum után együttesen adják vissza az EU 27 országának.

Ennek mikéntje azonban egyáltalán nem világos. Például azt írják, hogy míg a gazdálkodók támogatásai mindenképp biztosítva lennének, addig az egyetemek – és így azok hallgatói – kikerülhetnének az uniós keretekből, ha az egyetemi szabadság sérül valamelyik országban. Itthon lényegében jelenleg is ez a helyzet, ráadásul a földalapú támogatást nálunk egyre nagyobb arányban csatornázzák be a NER mind több földet összevásárló felsőbb körei.

A lap értesülései szerint a javaslat elkészítéséhez a Bizottság több tagállam kormányától is kapott olyan beadványokat, amelyek a jogállamisági feltételek és közös költségvetési források közötti kapcsolat szorosabbra fűzését sürgették. Ezzel szemben a magyar kormány azzal érvelt, hogy a kifizetések feltételekhez kötése politikai nyomásgyakorló eszközként használható az uniós pénzek védelme helyett. Ezt az álláspontot képviseli Pozsony is, ami nem is olyan meglepő, hiszen a szlovák kormány is kapott a jogállamiságot illető kritikákat Brüsszelben.

A lap szerint uniós tisztviselők számolnak a lehetőséggel, hogy Orbán még az új költségvetésről szóló tárgyalások – 2027-re várható – lezáródása előtt elveszítheti hatalmát az egyre esélyesebb kihívónak tűnő Magyarral szemben, akinek esetleges kormányra kerülésétől többen a Budapest és Brüsszel közötti kapcsolatok helyreállását várják.