Megpróbáltuk összeszedni, amit a magyar-amerikai kapcsolatok eddigi legsúlyosabb botrányáról az "utcán beszélnek". Csak minket ütnek? Ez egy sima korrupciós ügy, vagy már maga a nagypolitika? Az ellenzék ármánykodása van a kitiltások mögött? Mit tehet a kormány? És mi jöhet még? Íme, a válaszok!
Nagy választásokra kell felkészülni 2015-től, a kormány a nagy ellátórendszerek átfazonírozására készül. Az egészségügy átalakításáról kiszivárgott már egy-két értesülés, de a nyugdíjrendszerrel is kell kezdeni valamit. Az átalakításokba – az Orbán által említett három nyugodt évbe – ugyanakkor bezavarhat az, hogy állítólag Simicska Lajos és Orbán Viktor között végleg elmérgesedett a vita. A tűzhöz közel állók szerint eljutottak addig a pontig a felek, ahonnan nincs visszaút, csak a támadás.
Belefér a politikai játszmába, hogy a fideszesek a kampányban nem vitáznak az ellenzékkel; belefér, ha néha erőből politizálnak, úgy, hogy a másiknak fájjon, de az még szabályos legyen (csakúgy, mint Torghelle "Air" Sándor teszi az MTK-ban); és belefér, hogy a reklámadó tényleg politikai eszköz is legyen - Deutsch Tamással beszélgettünk politikáról, EU-ról, uniós biztosi jelölésről.
A kormány gazdaságpolitikájában nincs helye megszorításnak - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Vas Népének adott, a lap online oldalán vasárnap megjelent interjúban, amelyben úgy fogalmazott: "nagy korszak kapujában vagyunk". Az oktatási átalakításokról azt mondta, az irány jó, de még sokat kell tenni, hogy hibátlanul működjön a gépezet, az egészségügyre kitérve pedig arról beszélt: emelni kell a háziorvosok jövedelmét.
Az aradi tizenhármak és az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc többi vértanújának hatalmas történelmi hagyatékából erőt kell meríteniük a kárpátaljai magyaroknak a szülőföldjükön való megmaradáshoz és a nemzet újraegyesítéshez - jelentette ki Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára vasárnap Beregszászon.
A napokban érkezik meg az újabb pedagógus-béremelés az érintettekhez - tájékoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Köznevelésért Felelős Államtitkársága vasárnap az MTI-t.
Az MSZP azt követeli, hogy a kormány minél előbb hozza nyilvánosságra, mit tartalmaz a jövő évi költségvetés - mondta vasárnapi, budapesti sajtótájékoztatóján a költségvetési bizottság szocialista elnöke.
Az MSZP véleménye szerint Orbán Viktor miniszterelnök jobban tenné, ha - "nem kockáztatva a következő napok esetleges elutasító döntését" - visszavonná Navracsics Tibor Európai Bizottságba való jelölését - közölte Ujhelyi István vasárnap az MTI-vel.
Parlamenti választások kezdődtek vasárnap Bulgáriában abban a reményben, hogy az újonnan megalakuló kormány kimozdítja az országot a kialakult politikai holtpontról, újraéleszti a gazdaságot, megoldja a komoly a pénzügyi válságot, továbbá enyhíti azt a szorítást, amelyet Oroszország gyakorol az ország energiaszállításaira.
A múlt év első felében keletkezett költségvetési maradvány nagyságáról, és azok átcsoportosításáról hozott határozatot a kormány - a jogszabály a legutóbbi Magyar Közlönyben jelent meg.
A kormány döntött arról, hogy eddigi intézkedéseit folytatva, valamint "a magyarországi zsidó közösségek kéréseit és javaslatait szem előtt tartva", 2015-ben is több kiemelt projektet támogat.
Az ipari termelés idén júliusban 12,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a termelés bővüléséhez a járműgyártás, és a hozzá kapcsolódó beszállítói ágazatok mellett az élelmiszeripar és az elektronikus fogyasztási cikkek gyártásának növekedése járult hozzá - közölte a második becslést pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az Átlátszó birtokába került és közreadta azt a kormányzati háttéranyagot, amely az RTL Klub televízió műsorait vette nagyító alá. A több hónapos megfigyelést összefoglaló tanulmány két részből áll: az elsőben az RTL Klub hírműsorait vizsgálták és hasonlították össze a TV2 hírműsoraival statisztikai alapon, a másodikban konkrét műsorokat elemeztek.
Nyereségük több mint 80 százalékát fizették ki osztalékként a stratégiai megállapodást kötött cégek az elmúlt négy évben. A kormány barátai ezek szerint nem igazán tartották alkalmasnak a hazai üzleti környezetet a profit újrabefektetésére. A cégek növekedése lassul, de legalább egyre több társasági adót fizetnek. A kormányzatban állítólag úgy vélik, itt az ideje átvizsgálni a stratégiai megállapodásokat.
Jól kitalálta az Orbán-kormány, hogyan küldi vesztőhelyre a bankokat a devizahiteles perekben. Van, hogy formai okra hivatkozva már a bankok keresetét is visszadobja a bíróság, aki mégis jogi útra megy, perenként sok millió forintja bánhatja. Első fokon elbukott a Kéthely és Vidéke és a Milton Hitelezési Zrt. is, az első nagyobb bankpernél, a K&H Bankénál az ítélethirdetését szeptemberre halasztották. A bíróság hihetetlen gyorsan hozza a döntéseket, egy-két óra alatt meg is születik az ítélet úgy, hogy a szerződések érdemi részét vizsgálni sem engedi igazából a törvény. A bankoknak szinte esélyt sem hagyott a kormány arra, hogy valamilyen szinten egyenlő félként tudjanak beszállni ebbe a küzdelembe. Olyan ez, mint a futóhomok: a bankok kapálóznak, így csak egyre mélyebbre süllyednek.
A külföldi hatások begyűrűzésére hivatkozik az MNB, pedig az, hogy az euró árfolyama immár hetek óta tartósan 310 forint felett tanyázik, egyenesen következett a jegybank monetáris és a kormány gazdaságpolitikájából.
Az igazságügyi tárca kezdeményezni fogja a kirendelt védők megbízási díjának emelését, és azt, hogy az ügyvédi irodákat sorolják a kis- és középvállalkozások közé – mondta Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek.