Az igazságügyi tárca kezdeményezni fogja a kirendelt védők megbízási díjának emelését, és azt, hogy az ügyvédi irodákat sorolják a kis- és középvállalkozások közé – mondta Patyi Gergely igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár a Magyar Nemzetnek.
Tartósan alacsony alapkamattal a 330 forintos euró sem elképzelhetetlen, ugyanakkor a 305-ös szint lenne a gazdaság számára a megfelelő – fejtette ki Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke egy interjúban. A Fidesz holdudvarához tartozó közgazdász szerint itthon kell tartani a fiatal értelmiséget, különben 2020 után visszasüllyedünk a "posványba". Heim számításai szerint a devizahiteles csomag forintosítással együtt akár 1700 milliárd forintjába is fájhat a bankrendszernek, de vélhetően nem lesz ekkora a végső teher. Abból nem sül ki jó, érzékeltette, ha kitekernek valakinek a kezéből bankot olcsón, állami megbízásokkal hizlalják fel, hogy szép nagy nyereség legyen.
Kedden érkezett levél az Európai Központi Banktól a devizahitelesekkel kapcsolatban: az EKB szerint a magyar hatóságok megszegték konzultációs kötelezettségüket. A kormány válasza már készül, ám arról még egyeztetések folynak.
Kedden két és fél éves mélypontot ütött meg a forint euróval szembeni árfolyama, aztán szerdán folytatódott a gyengülés. A 317 forint fölé kúszó árfolyamnál csak egyszer volt rosszabb a helyzet: 2012 első hetében, akkor 324 forintot is kellett adni egy euróért. Mi áll a háttérben, mi mozgatta be a forintot? Ezentúl ennyi lesz az euró? Hoz ez drágulást?
A kormány sem a nyugdíjrendszerben, sem a nyugdíjak értékét tekintve nem tervez semmilyen változást – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Budapesten a kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón.
Állami tulajdonba kerülő MKB Bank, határozott uniós szankciók Oroszország ellen, komoly elbocsátás a Magyar Telekomnál, megálló alapkamat, csúszóban lévő devizahiteles forintosítás. Ángyán József pedig újabb jelentést adott ki a földmutyikról. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az ukrán kormánycsapatok elérték a Donyeck megyei Horlivkát, melyet ha sikerül bevenniük, megnyílik az út Donyeck, a megyeszékhely felé - közölte szombaton Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője.
Átmenetileg felügyelőbizottság nélkül működik a Magyar Nemzeti Bank, az előző Országgyűlés mandátumával együtt ugyanis ennek mandátuma is lejárt. Elképzelhető, hogy csak hónapokig fennmarad ez az állapot.
A magyar állam veszi meg a BayernLB-től az MKB Bankot. A vételár 55 millió euró. Az értesülést a Nemzetgazdasági Minisztérium, illetve a BayernLB is közleményben erősítette meg. A kormány reménye szerint egy-két éven belül az MKB visszanyeri erős, versenyképes pozícióját, így a piaci értékesítésre is lehetőség lesz. A bajorok megcsinálták az év üzletét.
Négy könyvvizsgálói jelentés eredményétől teszi függővé az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatósága, hogy zöld jelzést adjon-e azoknak a kifizetéseknek, amelyek a támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer április közepi átalakítása óta és azt követően váltak illetve válnak esedékessé – értesült a Bruxinfo. A napokban ugyanis ismét olyan hírek jelentek meg, hogy április óta nem érkeztek pénzek Brüsszelből.
Az új minisztériumok honlapja még mindig működésképtelen a jelek szerint.
Saját tapasztalatai alapján lát kockázatokat a leendő, a Fidesz győzelme érdekében átszabott Fővárosi Közgyűlés működésében Tarlós István főpolgármester, aki ismét a kormánypárt támogatásával indulhat neki a választásoknak. Mi lesz a kétségessé vált fejlesztésekkel? Kihez kerül a BKV és a többi nagy fővárosi cég? És hogy miért is sajnálja a baloldal még mindig ismeretlen jelöltjét? – ezek is szóba kerültek a beszélgetésben.
A KBC Csoport bejelentette, hogy legalább 50 milliárd forint értékű céltartalékot képez a K&H Banknál, tekintettel a parlament múlt heti devizahiteles döntésére. A múlt héten az OTP jelentette be, hogy a vártnál jobban fog fájni neki az adósmentés.
A tervek szerint pénteken napközben szavaz az Országgyűlés a devizahiteles törvénycsomag első, talán leglényegesebb, családok százezreit érintő eleméről. A devizahitelesek, de még a forintkölcsönt felvettek is pénzt kaphatnak vissza, illetve csökkenhet törlesztőrészletük. De ha a kormány terveit megszavazzák, akkor mit kell majd tennie mindehhez az adósnak, illetve mennyi pénz járhat vissza? Mikortól léphet életbe mindez? Mi lesz a végtörlesztettekkel, árfolyamgátasokkal és az autóhitelesekkel? Elmagyarázzuk.
Benyújtotta a Fidesz országgyűlési képviselőcsoportja a devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslat módosító indítványát szerdán, amely az elévülés részletes szabályairól rendelkezik. A módosítás értelmében nem csak az utóbbi 5 évre visszamenőleg járhat pénz a devizahiteleseknek a bankoktól. Így például aki 2004-ben vett fel devizahitelt, annak 10 évnyi kamatrés és egyoldalúan megemelt kamattal beszedett pénz jár majd vissza.
A kormány pénteken benyújtott devizahiteles törvényjavaslata értelmében akár 500 milliárd forint veszteséget is kénytelenek lehetnek elkönyvelni a magyarországi bankok. A javaslat hatalmas terhet ró a bankokra, amelyek kénytelenek lesznek tőkét pótolni, emellett pedig az idén év elején beindult hitelezési fordulat is komoly pofont kaphat.
A kormány, az ígéreteknek megfelelően pénteken benyújtotta a devizahiteles mentőcsomag első eleméről szóló törvényjavaslatát. Ennek értelmében a forinthiteleseket is megsegítik, mivel rájuk is vonatkozik a tisztességtelen banki eljárás korrigálásáról szabály. A végtörlesztést választók kimaradnak a csomagból. Az árfolyamrést kiradírozzák, minden egyoldalú szerződésmódosítás, amely kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tett, pedig tisztességtelen. A bankok bíróság előtt bizonyíthatják, hogy az egyoldalú módosítások tisztességesek voltak, ám ezért komoly pénzeket kell leperkálniuk a perekhez.
Egy képviselő írásbeli kérdésére adott válaszában Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy korlátozottak a lehetőségek egy új nemzeti légitársasági létrehozására kizárólag állami forrás bevonásával, ám a helyzet az elmúlt évekhez képest kedvezőbb, a kormány pedig nyitott egy tőkeerős befektetővel történő tárgyalásra. A cégben a magyar állam akár kisebbségi tulajdonrészt is vállalhatna.
A kormány szerint bosszúhadjáratot folytat az RTL Klub csatorna, ráadásul a miniszterelnök apján is bosszút akar állni.
Terjedelmes cikkben foglalkozik a Financial Times feltörekvő piacokat figyelő blogja a magyarországi reklámadóval. A blog ismerteti a törvény elfogadásának körülményeit, az Origo.hu főszerkesztőjének és más munkatársainak távozását is, illetve a szerző arról is ír, hogy felerősödtek azok az aggodalmak, melyek szerint a nemrég újraválasztott Orbán Viktor "lecsapni" készül a médiára.
