Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.
Nem nyilvános kormányhatározattal hozta helyzetbe a kabinet Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét, amelynek iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél tette kötelezővé.
A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.
Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét – derült ki a hvg.hu által megismert, eddig titkolt kormánydöntésekből. Megnéztük, hová kerültek ezek az összegek.
Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
Újabb adag nem nyilvános kormányhatározatba nézhetett bele a hvg.hu. A tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderül az is, hogy miközben a nyilvánosságban tompították vagy elfojtották a környezetvédelmi aggályokat, egymilliárdosra rúgott az Audira kirótt kompenzáció, miután a gyár természetvédelmi területen építkezett. És miközben Brüsszellel keménykedett a kormány, eltitkolt egy határozatot, amelyben visszalépett egy EU elleni perből.
Az a szerda esti közlönyből még derült ki, hogy a minisztériumnak és az önkormányzatoknak hogyan kell majd osztoznia ezen az összegen.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Az indok: ezek „kiemelt társadalmi, politikai, gazdaságfejlesztési jelentőségű” beruházások.
Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig. Ilyen speciális rendelkezés írta elő például a kormányzati igazgatásban Orbán Viktor jóváhagyását a home office-hoz.
Idén 3 hónap alatt 96 nem titkos, de a nyilvánosság elől mégis gondosan titkolt kormányhatározatot hozott az Orbán-kormány. Ezeket sehol nem teszik közzé, így csak egy szűk, érintetti kör tudja, miről szólnak, de egy februári ilyen döntés mégis kiszivárgott: az Mészáros Lőrinc cégének jelentett pluszmilliárdokat. Tavaly további csaknem félezer hasonló nem nyilvános döntés született a kormányüléseken.
Az ellenzéki parlamenti képviselő rákérdezett a Miniszterelnökségnél és ott nem cáfolták, hogy egy kormányhatározat megtiltja a kormánytisztviselőknek, hogy munkahelyet váltva magasabb fizetéssel járó pozíciót vállalhassanak.
A program fő felelőse Lázár János építési és közlekedési miniszter, de fontos feladatokat kapott a nemzeti parkokon keresztül Nagy István agrárminiszter is.
Csütörtök este jelent meg a kormányhatározat.
Négy éve hirdette meg Szijjártó Péter a nagy magyar-laoszi együttműködést. Ebből azóta sem lett szinte semmi, de nagykövetség most már lesz.
