Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.

Mintegy három tucat, több mint 10 évig a nyilvánosság elől sikerrel elzárt kormánydöntés tartalma derülhet ki hamarosan, miután a Fővárosi Törvényszék március 17-én kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a hvg.hu-nak adott igazat a kormányzattal szemben, majd a Fővárosi Ítélőtábla június 13-i, immár másodfokú, jogerős ítéletében is megerősítette ezt.

A hvg.hu még tavaly augusztusban indított közérdekűadat-pert, miután a kormányzat nem volt hajlandó kiadni több tucat, eddig nyilvánosságra nem hozott döntését lapunk közérdekű adatigénylésére, holott ezek az úgynevezett „kétezres” határozatok nem titkosak. Mégsem lehet tudni, mi áll bennük, mivel nem jelennek meg a Magyar Közlönyben, csak az érintetteknek küldik ki.

A sorszámuk miatt „kétezreseknek” nevezett kormányhatározatokat hiába kérte ki a Miniszterelnöki Kormányirodától a hvg.hu, a szervezet arra a gumiparagrafusra hivatkozott, hogy ezek a keletkezésüktől számított 10 évig nem nyilvánosak, mert döntéselőkészítő anyagnak minősülnek. Ám mikor azokat kértük ki, amelyeknél már lejárt a 10 éves időkorlát, azokat sem adták ki.

 

Sokáig igyekezett titkolni a kormányzat bizonyos, nem is titkos döntéseit
hvg.hu

Az elsőfokú eljárásban a kormányiroda arra hivatkozott, hogy azért nem adják ki még a 10 év letelte után sem a „kétezres” határozatokat, mert az egyébként nem nyilvános kormányülésen hozott olyan kormányhatározat sem nyilvános – így nem is adható ki közérdekű adatként – amelynek a Magyar Közlönyben való közzétételét kifejezetten nem írja elő jogszabály.

Ám ezt a hivatkozást nem fogadta el a bíróság és elsőfokú ítéletében kötelezte a kormányirodát a kért határozatok kiadására. A kormányiroda ezután fellebbezett a döntés ellen, de június 13-i ítéletében a Fővárosi Ítélőtábla is megerősítette az elsőfokú döntést, így már jogerős, hogy a döntéseket ki kell adni: 2010-ből 14-et, 2011-ből 19-et, 2012-ből pedig az április 27-e előttieket.

A hvg.hu által most jogerősen megnyert per azt jelenti, hogy legalább 33 korábbi döntésről kiderülhet, mit tartalmaz. Ám eközben az Orbán-kormány folytathatja a döntései nyilvánosság elől elzárását, és továbbra is igaz lesz, hogy alapvetően a véletlenen, kiszivárogtatásokon múlik, hogy mi és mikor derül ki.

 

Eladási listára került sok állami üdülő, a dolgozók kicsit több Szép-kártyával vigasztalódhatnak

A közszférában dolgozók biztos nem örülnek neki, ha az újabb kormányzati ingatlanprivatizációs hullámban értékesítik az állami üdülőket és rekreációs létesítményeket.

Bár az ilyen döntések tartalmát titkolni igyekszik a kormányzat, a darabszámukat azért elárulja, így a hvg.hu idei közérdekű adatigényléséből kiderült, hogy 2023-ban az első negyedévben átlagosan minden napra jutott egy olyan kormánydöntés, amely hivatalos minősítésében nem titkos ugyan, mégse tudhatjuk, miről szól, kit érint és mennyibe kerül. Április 4-ig legalábbis 96 darab kétezres határozat született:

 

Idén minden nap hozott a kormány olyan döntést, amit nem akar megosztani a nyilvánossággal

Idén 3 hónap alatt 96 nem titkos, de a nyilvánosság elől mégis gondosan titkolt kormányhatározatot hozott az Orbán-kormány. Ezeket sehol nem teszik közzé, így csak egy szűk, érintetti kör tudja, miről szólnak, de egy februári ilyen döntés mégis kiszivárgott: az Mészáros Lőrinc cégének jelentett pluszmilliárdokat.

Miután egyébként tavasszal a hvg.hu első fokon megnyerte a közérdekűadat-pert, a kormányzat erre vonatkozó bírósági procedúra nélkül is kiadta kérésünkre az ebben a konkrét perben nem érintett, vagyis 2012 áprilisánál későbbi, de a 10 éves időkorlátból már kicsúszott „kétezres” döntéseket. Néhány 2012-es döntést így megismerhettünk, köztük például a gazdag magánszemélyekre kivetni tervezett válságadóról szóló tervet is, amit végül nem vezettek be:

 

Gazdagok különadója, állami autókereskedés - belenézhettünk, miket tervezett titokban Orbán nem sokkal a NER indulása után

A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres", azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő - egykori nevén: Merkur - feltámasztását is.

Szintén megismerhettünk néhány, már 2013-ban született „kétezres” határozatot is, és a tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Ezekből kiderült az is, hogy Orbánék előszeretettel titkolták el ily módon a propagandaszempontból kényelmetlen kormánydöntéseket:

 

Milliárdos pénzbehajtás az Auditól, puhulás az EU felé - Orbánék előszeretettel titkolták el a propagandaszempontból kényelmetlen kormánydöntéseket

Újabb adag nem nyilvános kormányhatározatba nézhetett bele a hvg.hu. A tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderül az is, hogy miközben a nyilvánosságban tompították vagy elfojtották a környezetvédelmi aggályokat, egymilliárdosra rúgott az Audira kirótt kompenzáció, miután a gyár természetvédelmi területen építkezett.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!