Átlagosan háromnaponta egyet, április 4-ig 29 olyan különleges kormánydöntést írt alá idén Orbán Viktor kormányfő, amelyet aztán nem tettek közzé a Magyar Közlönyben, és egy szűk, érintetti körön kívül a következő 10 évben sem ismerhető meg, pedig semmilyen titkos információ nincs bennük – derült ki a hvg.hu közérdekű adatigénylésére a Miniszterelnöki Kormányirodától kapott válaszból.
A 2019 óta létező négyezres határozatokat nem találjuk meg a Magyar Közlönyben
Reviczky Zsolt
Ezek a sorozatszámuk alapján négyezresnek nevezett kormánydöntések körébe tartoznak és annak ellenére, hogy nem titkosak, nem is nyilvánosak. Ez a speciális kormányhatározat-típus 2019 előtt nem létezett, mert egy 2018-ban bevezetett új besorolási kategória, és jellemzően a kormányzati igazgatásra vonatkozó munkaszervezési döntéseket tartalmaz – emiatt tízezer embert is érinthet.
Az ilyen döntéssel érintett minisztériumi osztályvezető vagy kormányhivatali ügyintéző sem látja a határozat szövegét, csak a hivatali felettese tájékoztatja a tartalmáról, mert ő is csak úgy értesült az ő államtitkár főnökétől róla, aki talán már közvetlenül látta is. Emiatt a titokzatosság lengi körül ezeket a döntéseket, pedig valójában nem titkos kormányhatározatok. Olyan is van amúgy.
Különbséget kell tenni a nyilvános és a többféle nem nyilvános (akár titkosított) határozatok között – ez a sorszámuk alapján könnyű:
- vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező közzétenni őket a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezért ezres határozatoknak hívjuk őket – ebből jelent meg tavaly 1696 darab, 2021-ben pedig 2012 darab;
- vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik – ebből volt tavaly 24 darab, 2021-ben pedig 38 darab;
- vannak a kettő közé sorolható, nem titkos, de nem is kötelezően közzéteendő kormányzati döntések, amelyek jellemzően feladatot jelölnek ki, sorszámuk kettessel kezdődik, ezért hívjuk őket kétezres határozatoknak – ebből tavaly 470, 2021-ben 679 darab volt;
- végül vannak a nem titkos, de szintén nem nyilvános kategóriába tartozó olyan – általában munkaszervezési jellegű – kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezért nevezzük őket négyezres határozatoknak.
A legutolsó kategóriába tartozó, április elejéig hozott 29 ilyen négyezres típusú kormányhatározat közül az utolsó előtti, a valamikor március első felében született 4028/2023. számú döntés a kormány szándéka ellenére nyilvánosságra került. Hadházy Ákos független képviselőhöz jutott el a kormányhivatalokhoz szétküldött körlevél, amelyben hivatkoznak rá, és szerinte arról szól, hogy
röghöz köti a köztisztviselőket, megtilt minden előléptetést és ezzel fizetésemelést – a kormányzat igyekezett tompítani ezt az értelmezést, de utóbb nem cáfolta, hogy a határozat alapvetően megtiltja a kormánytisztviselőknek, hogy munkakört váltva magasabb fizetéssel járó pozíciót vállalhassanak.
Kiszivárgott egy másik négyezres döntés is: eszerint tavaly Orbán külön engedélye kellett ahhoz, hogy valaki home office-ban dolgozzon állami cégnél vagy a kormányzati igazgatásban. A kormányzati kontroll erősödését jelzi amúgy az a másik tervezett intézkedés is, hogy bevezetnék az igazgatási szünetet az állami szférában, így a dolgozók kevesebb szabadságról dönthetnének maguk.
Tilos volt a home office az államigazgatásban, kivéve, ha Orbán személyesen jóváhagyta
A szakszervezetek szerint nem véletlen, hogy nem vonzó az államigazgatási pálya.
Korábban két másik döntés is nyilvánosságra került. Az egyik első is a 4003/2019-es határozat az emberi erőforrások minisztere által vezetett, irányított vagy felügyelt kormányzati intézmények és igazgatási szervek álláshelyeit, létszámát határozta meg, míg egy másik, a 4116/2019-es a teljes közszférára vonatkozó létszámstopról szólt, ami alól csak Rogán Antal adhatott felmentést.
Ezek a határozatok ismertek, pedig az elmúlt években volt jópár. A hvg.hu a közérdekű adatigénylésben az ilyen speciális, négyezres határozatok bevezetése óta eltelt évek összes adatát kikérte, és ebből kiderül, hogy százas nagyságrendben születtek ilyen döntések. Az első évben, 2019-ben 140 volt, 2020-ban volt a csúcs 165 darabbal, 2021-ben már csak 162 volt, tavaly pedig 111.
Tettünk egy próbát azzal, hogy kikértük a kormányzattól az összes eddigi négyezres határozatot, de különösebben nem volt meglepő, hogy azt a választ kaptuk: noha nincs bennük semmi titok, mégsem adják át őket. Az indoklás szerint az ilyen négyezres döntések a keletkezésüktől számított 10 évig döntés-előkészítő anyagok, illetve további, jövőbeli döntés megalapozását is szolgálhatják.
Ugyanezt, a döntés-előkészítő jellegre vonatkozó gumiszabályt vette elő a kormányzat egyébként akkor, amikor a másik nem titkos, de nem is nyilvános kormányhatározat-típus, a felsorolásban a cikk elején említett kétezres sorszámozásúak után érdeklődtünk. Sőt, ezeket még a 10 év letelte után is vonakodtak kiadni, ezért a bírósághoz fordultunk, amely első fokon lapunknak adott igazat.
Szintén a közérdekű adatigényléssel megszerzett számok alapján nemrég írtunk arról, hogy idén az év első három hónapjában, április 4-ig 96 darab ilyen kétezres kormányhatározatot írt alá a kormányfő, tavaly egész évben pedig összesen 470-et. Az ilyen típusú döntések száma az utóbbi két évben valamelyest csökkent. A 2021-es év volt a rekorder 679 darab ilyen kormányhatározattal.
Idén minden nap hozott a kormány olyan döntést, amit nem akar megosztani a nyilvánossággal
Idén 3 hónap alatt 96 nem titkos, de a nyilvánosság elől mégis gondosan titkolt kormányhatározatot hozott az Orbán-kormány. Ezeket sehol nem teszik közzé, így csak egy szűk, érintetti kör tudja, miről szólnak, de egy februári ilyen döntés mégis kiszivárgott: az Mészáros Lőrinc cégének jelentett pluszmilliárdokat.
A legizgalmasabbak a már szintén említett titkosított, háromezres kormányhatározatok. Ezeknél a titkolózásnak van alapja, észszerű indoka, mivel hadititok vagy nemzetbiztonságot érintő információ lehet bennük. Ezeket akár 90 évre is titkosíthatják, és mint a minap szintén közérdekű adatigénylésre kapott válasz alapján a hvg.hu írt róluk, tavaly ilyenből 24 darab született:
Visszavett a kormány a titkos döntésekből, de titkolózásban így is jobban teljesít, mint elődei
A korábbi évek növekedése után tavaly visszaesett a kormány titkolózási kedve: míg 2021-ben 38, tavaly csak 24 titkos, a nyilvánosság elől akár évtizedekre elzárt kormányhatározatot írt alá Orbán Viktor. Ezzel csak magához képest mértékletesebb a kabinet, az előző, baloldali kormányokat messze túlszárnyalja.
Ezeknek a háromezres határozatoknak nemhogy a tartalma nem nyilvános, de még a címe is titkos, tehát még körülbelül sem lehet tudni, hogy miről szólnak. Egyedül a darabszámuk ismerhető meg. Innen tudjuk, hogy csökken a számuk: míg 2021-ben 38, tavaly már csak 24, idén április elejéig pedig 2 ilyet írt alá Orbán. Korábban ilyenből is több született, a rendszerváltás utáni ciklusban különösen:
