Van egy új tünet, ami egyre több koronavírus-fertőzöttnél bukkan fel
Az íz- és szaglásvesztés kiesett a leggyakoribb tünetek közül a koronavírus JN.1 mutációjánál, ugyanakkor már tízből egy ember számol be szorongásról.
Az íz- és szaglásvesztés kiesett a leggyakoribb tünetek közül a koronavírus JN.1 mutációjánál, ugyanakkor már tízből egy ember számol be szorongásról.
Thaiföldi kutatók megfigyelése szerint amikor 2022-ben a pandémia miatt leállít a turizmus az országban, a makákóknál egy eddig nem tapasztalható viselkedést figyeltek meg.
Csak a múlt héten több mint 40 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel.
Az orvosok szerint a koronavírus áll a hátterében egy ritka és súlyos állapotnak, mely egy amerikai fiatalt is érintett: ez a kétoldali hangszalagbénulás.
Egy hónap leforgása alatt a globális fertőzések több mint negyedéért lett felelős a koronavírus új variánsa, a JN.1. Mutatjuk, mi mindent érdemes tudni róla.
A légúti vírusfertőzésben szenvedők több mint 40 százaléka koronavírusos.
A háziorvosok országosan hetente több százezer koronavírusos megbetegedéssel számolnak.
Csak abból derült ki, hogy tudnak a variáns jelenlétéről, hogy vakcinát rendeltek ellene.
Oltani vagy nem? A szennyvízvizsgálatok a koronavírus terjedéséről árulkodnak, meg is indult a hatóságok titkolózása a védőoltásokkal kapcsolatban.
A szervezet szerint nincs szükség rendkívüli intézkedésekre a Kínába készülők esetében.
Peking szerint ismert kórokozók terjednek, az Egészségügyi Világszervezet szeretne tisztábban látni.
A körülmények számítottak, nem az, hogy valaki átesett a fertőzésen vagy sem.
Az Európai Bizottság engedélyezte a Novavax által kifejlesztett Nuvaxovid XBB.1.5 nevű koronavírus elleni módosított oltóanyagának alkalmazását az Európai Unióban – jelentette be szerdán a brüsszeli testület.
Most a tárolásuk is egy vagyonba kerül havonta az államnak.
Azoknál, akik elkapják a koronavírust, hatszorosára nő az úgynevezett Guillain-Barré-szindróma kialakulásának kockázata. Ez életveszélyes is lehet, ha a légzőszerveket érinti. A koronavírus elleni védőoltás tompítja ezt a hatást.
Még a Vasfüggöny idején, 1985-ben került az Egyesült Államokba biokémikus kutatóként, több mint 20 éve fedezte fel kutatótársával az mRNS jelentőségét, melyre most a koronavírus elleni vakcinafejlesztések jó része épül. A 2023-as orvosi és élettudományi Nobel-díjat másodmagával, a vakcina fejlesztésében részt vevő kollégájával, Drew Weissmannal elnyerő tudóssal 2020. május 5-én készítettünk portréinterjút a hvg360-on. Ezt adjuk most közre újra, változtatás nélkül.
Amerikai kutatóknak sikerült olyan biomarkereket találniuk a vérben, amelyek egyértelműen kimutatják, ha valaki a hosszú Covidtól szenved.
Évente lehet majd szükség a koronavírus elleni védőoltások frissítésére – nagyjából úgy, ahogy az az influenza elleni vakcinák esetében is van. A cél, hogy minden mutáció ellen védelmet nyújtson az oltás.
Egy tanulmány bizonyítékot talált arra, hogy a vírus túlélheti a vírusellenes gyógyszerrel történt kezelést, ami mutálódott változatokhoz vezet, ezek pedig terjedni is tudnak.