Összefüggést találtak az izraeli Lady Davis Carmel Medical Center kutatói a koronavírus-fertőzés és egy ritka autoimmun betegség kialakulása között – írja a Gizmodo. A tudósok több millió izraeli betegadatait vizsgálva arra jutottak, hogy azoknál, akik a közelmúltban estek át a koronavírus-fertőzésen, nagyobb valószínűséggel alakul ki a Guillain-Barré-szindróma. A koronavírus elleni védőoltás azonban csökkentheti ennek a valószínűségét.

A Guillain-Barré-szindrómát (GBS) az okozza, hogy az immunrendszer tévedésből megtámadja a perifériás idegrendszert, azt az ideghálózatot, amely a legtöbb területet köti össze az aggyal és a gerincvelővel. Ez a károsodás gyors izomgyengeséget és -bénulást eredményez. A betegség életveszélyes is lehet annál, akinél a légzést irányító izmokat is érinti.

A legtöbb GBS-ben szenvedő ember felépül, bár előfordul, hogy ez évekbe telik, a betegek ötödénél pedig az is, hogy hosszú távú tünetek maradnak hátra.

Szerencsére ez a szindróma rendkívül ritka. Kockázati tényezői közé tartozik az 50 év feletti életkor, vagy egy közelmúltban összeszedett fertőzés. Az esetek körülbelül kétharmadát napokkal vagy hetekkel korábban valamilyen emésztőrendszeri vagy légúti betegség előzi meg. Sok kórokozót potenciális GBS-kiváltónak tekintenek, ideértve az Epstein-Barr-vírust, az influenzát, valamint az élelmiszerekkel terjedő Campylobacter-fertőzést.

Haya Bishara, a Neurology című folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője szerint azt szerették volna megtudni, hogy a koronavírusnak van-e hatása a betegség kialakulására. Ehhez összesen több mint 3 millió izraeli ember betegadatait nézték át 2021 januárja és 2022 júniusa között. Ez idő alatt összesen 76 betegnél diagnosztizáltak GBS-t. A kontrollcsoporttal összevetés egyértelműen kimutatta az összefüggést mind a koronavírus-fertőzéssel.

Amerikában már máshogy is beadhatják a Pfizer- és Moderna-vakcinák második adagját

A két oltás első és második adagja között akár nyolc hét is eltelhet az amerikai járványügy új ajánlása alapján. Kockázatcsökkentés céljából változtattak.

„Eredményeink azt mutatták, hogy a covidos betegeknél hatszorosára nőtt a GBS kialakulásának valószínűsége, míg a Pfizer-BioNTech vakcinával beoltott betegeknél több mint 50 százalékkal csökkent ugyanez a kockázat” – mondta Bishara.

Mindez összhangban áll a korábbi tanulmányokkal, amelyek összefüggést sejtettek a koronavírus és a GBS kialakulása között. A kutatók most azt szeretnék megtudni, miért és hogyan csökkenti az mRNS-alapú védőoltás a GBS kialakulásának esélyét.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.