Részletes díjszabást tartalmazó, kiszivárgott Excel-táblázat alapján derült ki, hogyan kötnek kommunikációs szerződéseket a kormányzati szervek a Magyar Péter által kritizált Balásy Gyula-féle cégekkel.
Nagy Szilárd, az ügy koronatanúja elfogadta a Boldog István-féle korrupciós rendszert: „ha ez az ára, hogy fejlődjünk, akkor csináljuk” – vallotta a bíróságon.
A 20 millió forintos törzstőkével létrehozott társaság többek között utazásközvetítéssel, tárgyi eszközök kölcsönzésével, illetve konferencia és kereskedelmi bemutatók szervezésével is foglalkozhat.
Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.
A korrupció árt a gazdaságnak – ezt elég könnyű belátni, és érezni is. De vajon mennyivel? Lehet-e számszerűsíteni azt, hogy mennyit bukik egy ország a korrupción, vagy mennyivel lehetne jobb a helyzete, ha nem volna korrupt?
Vajon mennyire lehet megbízni az igazságügyi szakértői véleményekben azok után, ha – első fokon – elítélik a szakma egyik meghatározó arcát? Ez az egyik legfontosabb kérdés a „Sófi-ügyben,” ahol azért ítélték el Sófi Gyulát, mert a vád szerint hamis szakvélemény készítésére próbálta rábírni munkatársát. Sófi Gyula a hvg360-nak adott interjúban azt mondta, ártatlan, és neki semmi pénzt nem érne meg, hogy feladja szakmai becsületét. Az ügyet robbantó Csernay Ákos pszichológus viszont azt mondja, számára teljesen egyértelmű volt a történet, és erkölcsi kötelessége volt jelezni a rendőrségnek. Ebben a cikkünkben közzétesszük mindkét interjút.
„Gyula, ezek nem a te barátaid” – vallomása szerint így reagált Csernay Ákos pszichológus, mikor főnöke, Sófi Gyula elé csúsztatott egy fecnit, rajta egy 1 vagy 2 milliós összeggel. A vád szerint arra akarták rábírni, hogy hamis szakvéleményt adjon egy kisfiúval kapcsolatban, akinek esetében ő teljesen biztos volt abban, hogy nem történt szexuális abúzus. A történtekről beszámolt hozzátartozóinak és egy rendőrnek is, de nem feljelentést tett. Miért? És békében van azzal, ahogy eljárt? A többi között erről kérdeztük Csernay Ákos pszichológust. A beszélgetésen jelen volt ügyvédje, Schalkház Éva is. (Az ügyben beszéltünk Sófi Gyula pszichiáterrel is, akit első fokon letöltendő börtönre ítélt a bíróság, de ő továbbra is ártatlannak vallja magát. A vele készült interjú elérhető ebben a cikkben is.)
Az ügyészség hatáskörébe az tartozik, ha valaki korrupciós bűncselekményt lát, azzal nem ügyészi feladat kezdeni valamit, ha az emberek többsége általánosságban korruptnak érzi az országot – írta meg a Legfőbb Ügyészség.
Sok olyan ügy van manapság, amelyet korrupciógyanúsnak érezhetünk, ilyenekre hívta fel a figyelmet nagy vihart kavart megszólalásaiban Magyar Péter, Varga Judit volt férje, aki példákat is említett erre. Arra kerestük a választ: hogyan működik az a rendszer, amiben egy-egy furcsa szerződés is szabályosnak számít? És teljesen bebiztosította-e magát a NER, vagy ha egyszer majd valaki elkezdene ezek után nyomozni, lenne-e esélye arra, hogy találjon valamit, ami egy bíróságon is megállná a helyét?
A Diákhitel Központ volt vezérigazgatója a Balásy Gyula cégeivel kötött, túlárazott kommunikációs szerződéseket nehezményezte, azonban vezetése idején a Diákhitel Központ egy másik kommunikácios céggel is szerződött: azzal, amelyik 2019-ben volt feleségét készítette fel a miniszteri szereppel járó sajtószereplésekre.
A kormány saját sikereként tálalja az infláció mérséklődését, holott abban jelentős szerepet játszott, hogy a háztartások már a hideg ellenére is alig fűtöttek. Bár most óriási a gazdasági sikerpropaganda, valójában már januárban megnyekkent az idei költségvetés, és a forint árfolyama is komoly gyengülésbe kezdett a héten. Kormányunk emellett abban is vastagon benne van, hogy nem a vendégmunkást rúgják ki, hanem a magyart. De nemcsak a magyar munkavállalókat, hanem a Magyar Postát is sajátos módon védi a kormányunk.