Az Integritás Hatóság nem töri magát, hogy igazán húzós korrupciós ügyekről rántsa le a leplet

5 perc

2024.03.03. 06:15

Sorra jelent be vizsgálatokat a tavaly létrehozott Integritás Hatóság, ám az Európai Számvevőszék attól tart, Magyarország látszatintézkedésekkel pipálná ki a jogállamisági elvárások teljesítését.

Közel kétszáz bejelentést kapott múlt év decemberéig az Integritás Hatóság (IH), ezek 11 százalékában indult vizsgálat az uniós elvárásra megalakult testület elnöke, Biró Ferenc egy korábbi nyilatkozata szerint. Az EU-pénzek szabálytalan, de minimum a jó erkölcsbe ütköző felhasználásával kapcsolatos gyanúra alapot adó projektek sokfélék, egy közös pont mégis akad bennük: olyan közismert ügyekről van szó, amelyekben az oknyomozás oroszlánrészét a sajtó vagy például Hadházy Ákos független képviselő már korábban elvégezte.

Azt, hogy az IH magától nem kezdett önálló tényfeltárásba, Biró korábban azzal magyarázta, hogy elsőre az egyszerű, gyorsan lezárható ügyeket publikálták, mivel jól akartak gazdálkodni az adófizetők pénzével. Hogy milyen bejelentéseket vizsgál vagy éppen nem vizsgál az elvileg a transzparenciát szolgáló hatóság, arról nem tesznek közzé listát. Honlapjukon eddig mindösszesen nyolc vizsgálat – kivétel nélkül elmarasztaló – eredményét és további tucat felülbírálati indítványt publikáltak.

Nem tűnik elragadtatottnak a hatóság működésétől az Európai Számvevőszék sem, amelynek a jogállamisági mechanizmusról készített jelentése a Magyarországnak még ki nem utalt mintegy 22 milliárd euró sorsát is nagyban befolyásolhatja. A jelentés szerint továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy az IH felállítása csupán „kipipálandó feladat”, és a gyakorlatban nem jár tényleges változással.