Három éve Magyarországon kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban valószínűleg nem lett sokkal jobb, a tanárok a magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege maradt. A kormányzati sikerpropaganda dübörög, a pedagógusok viszont kimerültek, dühösek, akár sztrájkolnának is.
Nem a vasárnap, hanem az iskola a legfájóbb áldozat. Tudod már, ugye, mit csinálj magaddal, KDNP? És külön Semjén Zsolt.
Egy friss spanyol kutatás szerint a matematika és természettudományos teljesítményt növeli a rendszeres házi feladat, de csak akkor, ha nem túl sok. 60-70 percnél nem érdemes többet tanulni otthon.
„Engem inkább a valóság érdekel és csak másodsorban, hogy ez a kormány, vagy az előző ehhez hogyan viszonyul” – hárította kérdésünket Pokorni Zoltán, miután egy vitán megint – igaz a korábbiaktól sokkal óvatosabban – kritizálta az Fidesz oktatáspolitikáját.
Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.
Az új kerettantervek és a mindennapos testnevelés bevezetése által érintett évfolyamokon gyakran heti 36 órát tesznek ki a kötelező iskolai feladatok, sőt olykor ennél többet is – mondta egy iskolaigazgató. Egy nemzetközi felmérés szerint a 29 mért ország közül Magyarországon fordítják az ötödik legtöbb időt leckeírásra a gyerekek.
A szakképzés tervezett átalakítása a kommunista munkaerő-tervezés gyakorlatára hasonlít leginkább, amely különböző érdekek mentén egyre többeket terel rossz képzésbe – véli az oktatáskutató. Nem igaz, hogy kevés a szakmunkás, a baj az, hogy a végzetteknek csak az egyötöde helyezkedik el a saját szakmájában.
Kompetenciateszt alapján dőlhet el a jövőben, hogy az általános iskolás diákok hol folytathatják a tanulmányaikat – írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet a birtokában levő szakképzési koncepcióra hivatkozva.
Elkeseredett, a magyar oktatás állapotát jól jellemző nyílt levélben utasította el egy gimnáziumi tanár, hogy forgassanak az iskolájában. Úgy véli, hazugság lenne az államtól függetlenül, sőt annak sokszor ellenére kiválóan működő projektet közoktatási sikerként beállítani.
Gyerekekkel nem szabad kísérletezni – írja Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusa a HVG-ben a kilenc évfolyamos alapképzés dilemmáit körüljáró esszéjében.
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete (MSZOE) szerint nem megoldás a kilenc évfolyamos általános iskola bevezetése az oktatási rendszer problémáira.
Kilencéves általános iskola, szakgimnáziumok bevezetése, megszűnő hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, a lengyel minta torz, és így nagyon veszélyes átvétele. A kormány újra gyökeres átalakításra készül, amivel gyakorlatilag az elmúlt év „oktatási sikertörténetének” elemeit – törvényeket, tanterveket, tankönyveket – dobhatjuk a kukába.
Orbán Viktor nem aggódott a Fidesz népszerűségvesztése miatt a mezőkövesdi frakcióülésen – írta a Nol. Rogán Antal eközben a közmédiában ismertette a hivatalos verziót a tanácskozás első napjáról, ami szavai szerint vidám hangulatban zajlott. Orbán Viktor kiállt az árcsökkentés és a rezsicsökkentés mellett, valamint kijelentette, hogy nullára kell csökkenteni a megélhetési bevándorlást. A frakcióülésen elhangzott: a 2016/17-es tanévben vezethetnek be nagyobb változtatásokat a közoktatásban.
A miniszterelnök a következő Rubik Ernőt vagy Neumann Jánost látja azokban a természettudományokban jeleskedő diákokban, akiknek a diákolimpiai díjakat adta át csütörtökön.
Több mint hatvanezren írták meg szombaton a középiskolai központi felvételiket. A feladatok nem érhették váratlanul a diákokat, de a szaktanárok szerint kicsit azért nehezítettek a kérdéseken. A tesztek nyilvánosak, bárki kipróbálhatja, 45-45 perc alatt mire jut a magyarral és a matekkal.
Budapesten minden harmadik ember diplomás, Nógrádban és Szabolcsban viszont a lakosság harmada csak a nyolcadik osztály elvégzéséig jutott. Összességében a lakosság 12 százalának csak nyolc általánosa van – ennél valamivel többen vannak a diplomások.
Az Oktatási Hivatal (OH) 4,5 milliárdos büdzsével indítja az évet, de a központi költségvetésben ez nem okoz pluszkiadást. Január 1-jével az OH több új feladatot kapott.
"Mentse ki a gyerekét, ha teheti" – ajánlotta Vekerdy Tamás pszichológus annak, akinek gyereke nem tud alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz. De működik-e ez a recept? A hvg.hu-nak a francia André Stern mesélt tapasztalatairól, aki író, újságíró, gitárművész, színházvezető, hangszerkészítő, de soha semmilyen iskolába nem járt. Miért káros a versengés? Mit szól ehhez az agykutatás? Az iskolák valóban PISA-tesztelt paradicsomokat és uborkákat termesztenek?
Nyílt levélben kéri az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (AME) elnöksége a képviselőket, hogy ne fogadják el jelenlegi formájában a költségvetést. Abban ugyanis Balog Zoltán miniszter és Czuniyné államtikiár ígérete ellenére továbbra is az szerepel, hogy az alapítványi iskolák forrásait drasztikusan csökkentik.
Chikán Attila egyetemi tanár szerint a 2015-ös költségvetés veszélyeket rejt magában. Nagy gond szerinte, hogy a kormány a felső középosztály privilégiumává teszi a felsőoktatásban való részvételt - hangzott el az RTL Klub szombat esti Híradójában.
