#közoktatás

Elbírja-e a demokráciát a magyar osztályterem?

A diákok döntik el, állítják össze, mi legyen a témazáróban, sőt azt is, hogyan szeretnék tanulni az angol nyelvet. Mindenki saját kis portfólióval rendelkezik, és ha nem adja be valaki a kért esszét, nem kap egyest. Diákblogot indítottak és mobilapplikációt fejlesztettek. A 21. századi oktatásról beszélgettünk a fővárosi Madách Imre Gimnázium angoltanárával, Prievara Tiborral.



Mi kerül egy tantermen 157 millió forintba?

Mi kerül ezen a fotelon 7200 forintba? – értetlenkedik a klasszikus kabaréjelenet hőse. Hasonló kérdés gyötörheti azokat is, akik jobban belegondolnak, pontosan mire költjük el az uniós fejlesztési forrásokat: például mi kerül egy természettudományos tantermen 157 millió forintba. Szekszárdon egy önkormányzati képviselő feltette a kérdést, meg is kapta a részletes adatokat, de feljelentéssel fenyegették meg, mikor nyíltan megkérdőjelezte bizonyos tételek szükségességét.




Új iskolai módszer: támogatja a külügy és az EU, Hoffmann nem

A jövő problémáira és a jövő állásaira készítene fel egy új képzési rendszer, melyet két másik országon kívül Magyarországon próbálna ki az Európai Unió. Míg a külügy támogatja a módszert hazánkban meghonosító Anthropolis Intézetet, az oktatási tárcánál falakba ütköztek. A globális oktatás nevű módszertan a globalizáció kihívásaira szeretné felkészítené az iskolásokat. Az Intézet 300 pedagógus továbbképzését vállalta, de az akkreditációs moratórium, valamint a továbbképzési rendszer átszabása miatt a terv nem biztos, hogy végrehajtható.




Ígéreteket akar a magyar – választási felmérésünk eredménye

Olvasóink konkrét ígéreteket tartalmazó pártprogramokat és miniszterelnök-jelölti vitát szeretnének látni, ezért valószínűleg nagyot kell majd csalódjanak az idei választási kampányba. Nem reprezentatív felmérésünk szerint a magyarokat nem érdekli a rezsicsökkentés, ellenben az oktatásról és a munkahelyteremtésről szívesen hallanának többet.




Elhibázott, motiválatlan, képtelen ellátni feladatát – nyilvános az eltitkolt Klik-jelentés

Az ország összes általános és középiskoláját összefogó Klik működését boncoló három, tavaly év végi miniszteri jelentés súlyos mulasztásokra hívja fel a figyelmet a szervezetben. Az Index korábban már közreadott részleteket az első jelentésből, a második most teljes egészében elolvasható a portálon. Az viszont ebből sem derült ki, hogy mire kellett a Kliknek két iPad.


Seres: Állami agykontroll

A tananyag és a tanárok uniformizálása természetesen csak a közbülső lépcső a gyerekek új fajának laboratóriumi előállításához.



130 diákból 130-at megbuktattak egy középiskolában

Egy esztergomi intézmény 9. osztályában 24 gyerekből 23 négy vagy annál is több tárgyból bukott meg. A legjobb tanuló négynél kevesebb tantárgyból kapott egyest. A pedagógusok szerint a jelenség oka a gyerekek kiválasztódása, a 18 évig tartó tankötelezettség korábbi előírása, valamint a korszellem. Az ügyben rendőrségi vizsgálat indult.


Holokauszttagadó alapítvány is képezheti a tanárokat

Holokauszttagadást, kézrátétellel gyógyítást, 5000 éves szkíta-hun-magyar őstörténetet hirdető szervezetek is tarthatnak államilag akkreditált pedagógus-továbbképzést. A minisztérium először mosta kezeit, mint mondták, nem akarják „önkényesen megállapítani”, mennyire helyesek a képzéseken nyújtott ismeretek. Cikkünk megjelenése után viszont elindította az eljárást. Megpróbáltuk telefonon elérni az akkreditációs testületet, de a számhoz nem tartozott előfizető.


Eltűnt Hoffmann Rózsa levele?

Egyelőre kérdéses, hogy eljutott-e az érintettekhez Hoffmann Rózsa levele, pedig az iskoláknak már csak egy szűk hét áll rendelkezésre a válaszadáshoz. A helyettes államtitkár elvileg még decemberben küldött levelet az iskolafenntartóknak, amelyben a PISA-eredmények javításához kért tanácsot. De hiába hívtunk végig nagyjából két tucat tankerületet, és kerestünk igazgatókat, túlnyomó többségük tőlünk hallott a levélről először. Akik pedig tudtak róla, azok szerint is fölösleges az egész felmérés.



„Nem sok nyomot hagy a diákokban” – hogy vizsgázott az erkölcstan?

Általában szeretik a diákok az erkölcstant, igaz, többnyire azért, mert a tanárok nem tartják magukat a kerettantervhez, hanem a gyerekek érdeklődéséhez szabják az órát – derült ki a hvg.hu-nak nyilatkozó pedagógusok beszámolóiból. Mint mondják, a tanárok többnyire teret adnak a közös gondolkodásnak, vitának az órákon, emiatt lehetetlen is az előírt lexikális tudást bebifláztatni. Ebből pedig még lehetnek konfliktusok, amikor elindul az erkölcstanoktatást is ellenőrző szakfelügyelői rendszer.