A Várnegyedben, az Úri utcában alakítaná ki székházát az MNB egyik alapítványa, de a Várhegy alatti pincerendszerben medencét és szaunákat is kialakítanának, innen egy 160 méteres alagút vezetne ki az Attila útra - írja a 444.hu. Az alapítvány tagadta, hogy medencét és szaunát terveztek volna az épületbe, szerintük csak fel szeretnék újítani.
A parlamenti elnök pár napja még azt mondta, ez bizony közpénz, most pedig aláírta azt a jogszabályt, ami szerint meg nem tartozik a közre, hogy mi lesz ezeknek a pénzeknek a sorsa. Áder János államfőnek öt napja van, hogy eldöntse, az AB-hez fordul-e vagy aláírja a törvényt.
Dugdoshatják a közpénzt a jegybank alapítványai, vagy éppen nyithatnak borboltot a Budai Várban, ha úgy tartja kedvük. Indulna medvehagymát szedni? Vigyázzon, fejenként legfeljebb 2 kiló adómentes, a többit sáp terheli. A Matolcsy György unokatestvéréhez köthető egyfiókos mikrobank megszerezte a Buda-Cash ügyfélvagyonát, a hazai cégvezetők pedig állítják a munkaerőhiány a legnagyobb gazdasági probléma. Eközben az észtek megoldották az Uber-problémát, méghozzá úgy, hogy az mindenkinek tetszik. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A bíróságok előtt eddig nem volt kérdés: a jegybank alapítványaiba pumpált pénz is közpénz, amivel el kell(ene) számolni. Épp ezért fogadtatta el a kormányzat egyéni képviselői indítványra rapid módon azt a törvényt, amely szerinte visszamenőleg is megteremti a jogalapját annak, hogy titokban tarthassák, mi történik ezzel a 260 milliárd forinttal. A kormánypárt sem biztos abban, hogy az új törvény nem sérti az Alaptörvényt, de amíg ez kiderül, a jegybank az alapítványaival együtt szabadon titkolózhat. Hacsak nem lép Áder János államfő.
Bár az Országgyűlés Hivatala szerint a házelnök az ötnapos határidőn belül aláírja az MNB-alapítványok pénzügyeinek eltitkolhatóságáról szóló törvényt, feltűnő, hogy Kövér napokkal késlelteti azt a folyamatot, hogy a közpénzek átlényegülhessenek magánvagyonná. Különösen, hogy a törvényt hipersebességgel fogadtatták el a parlamenttel, és Kövér Lászlónak is volt különvéleménye az abban foglalt elvekről.
Úgy költhetne szinte bármire szinte bármennyi pénzt a kormány, hogy arról igazából a kormányfő döntene, a parlament jóváhagyása sem kell, a vétójoggal rendelkező testületet is kizárnák, és elég lenne először csak eldönteni, mit akar a kormány, a pénzt elég lenne később valahogyan előteremteni.
Kövér László egy interjúban azt mondta, szerinte igenis közpénz, amit az MNB-alapítványok kezelnek. Azt is mondta, az oktatásban ki kell iktatni a fékeket, és hogy ő személy szerint támogatná a kötelező sorkatonai szolgálat újrabevezetését, de ma nem olyan a helyzet, hogy ezt fel lehessen vetni.
Alkotmányossági aggályokat vet fel, szembemegy a bírósági és hatósági gyakorlattal az a fideszes törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy a jegybank alapítványainak közpénzköltéseit akár harminc évre titkosítsák - közölte Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság vezetője.
Az LMP úgy látja, kizárólag a pénz elköltése, "lenyúlása" miatt kellett minden egyes járásnak egyenként 13 millió forintért esélyteremtő programot készíttetnie. A párt antikorrupciós szakszóvivője szerint erre utalnak a szinte megegyező programok vagy azok az esetek, amikor a forrásokat "megették".
A hazai gazdaságtudományi felsőoktatást, a tudományos szabadságot és az oktatás-kutatás autonómiáját félti a jegybanki Pallas Athéné-alapítványoktól a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága. A kormányzati felelősöket és az MTA vezetését is megszólító állásfoglalás kifogásolja azt is, hogy a több száz milliárd közpénzzel kistafírozott az MNB-s alapítványok úgy okoznak károkat a felsőoktatási intézményrendszernek, hogy teljesen átláthatatlanul és ellenőrizhetetlenül működnek. Ez utóbbira a legfrissebb bizonyíték, hogy az alapítványok annak ellenére sem adják ki a kért adatokat a Világgazdaság újságírójának, hogy jogerősen erre kötelezte őket egy jogerős, végrehajtásában sem felfüggesztett ítélet.
A Publicus Intézet ezerfős felmérése szerint igen kevesen vannak, akik egyetértenek az Orbán-kormány sportközpontúságával. A döntő többség pénzszórásnak tartja a stadionépítést, a legtöbben inkább az egészségügyre, valamivel kevesebben a szegénység felszámolására és az oktatásra fordítanák a közpénzmilliárdokat.
Az első helyezett Novák Előd után mindjárt Fodor Gábor következik, de Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc is előkelő helyen szerepel azoknak a fővárosi, illetve főváros környéki képviselőknek a listáján, akik a legtöbb közpénzt költik autózásra.
Úgy adtak el Schmidt Mária családi cégének állami tulajdonban lévő részvényeket, hogy semmilyen verseny nem volt: nem vitték tőzsdére, mint az állami OTP-részvényeket, de a cég többi részvényese sem tehetett ajánlatot. A Terror Házának főigazgatója, leendő kormánybiztos ráadásul azt a részvénycsomagot vehette meg kizárólagosan, amit a hvg.hu információi szerint az állam még a magánnyugdíj-pénztári vagyonnal szerzett meg. Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót.
A Magyar Nemzeti Banknál (MNB) keletkező pénz közpénz ugyan, de sajátos jegybanki pénz – közölte a parlamentben szerdán Matolcsy György MNB-elnök. Vélhetően az MNB tetemes profitjára utalt, amelyből eddig tízmilliárdokért vásároltak festményeket, műkincseket és részben alapítványokon keresztül értékes ingatlanokat is.
Gömöri Zsolt adott kölcsön három millió forintot saját szervezetének, a Magyar Paralimpiai Bizottságnak, hogy vissza nem térítendő támogatásként ugyanezt mint munkavállaló megkaphassa hitele végtörlesztéséhez – tudta meg a hvg.hu. A parasportolók szervezetének másképp nem is lett volna pénze a hitelkiváltásra. A korábbi elnök kérdésünkre elismerte a tranzakciót, amit azzal magyarázott, hogy a „forrásszegény időszakban”, maga is barátoktól kölcsönkérve segítette ki saját szervezetét.
36 business helyen repült haza Pintér Sándor és 3 fős kísérete kedd este az uniós belügyi csúcstalálkozóról Brüsszelből – állítja a gép egyik utasa. A minisztérium viszont tagadja, hogy több helyet foglaltak volna, szerintük semmi közük nincs ahhoz, hogy a politikus körül drága helyek üresek voltak.
Elismerte a Magyar Paralimpiai Bizottság, hogy több mint 1 millió forintért bérelte ki az Iparművészeti Múzeumot a gálavacsorával egybekötött közgyűlésre, további 1 millió volt a technikai költség, és több mint 2 millió a menü. Összesen 7,25 millió forintba került a rendezvény, amivel szerintük a paralimpikonokat ismerték el. A szerződéseket nem akarják kiadni, állítják, elvitték a nyomozók.
Felcsút nominálisan hátul kullog a vezető kormánytagokhoz köthető városokra költött közpénz alapján összeállított listán. Ám ha egy személyre vetítve nézzük, hogy mekkora összeget fordítottak rá az adófizetők, nincs település, amely verné a miniszterelnök faluját.
Több mint egymillióért bérelte ki egyetlen napra a Magyar Paralimpiai Bizottság az Iparművészeti Múzeumot, hogy közgyűlést tartson a díszteremben, majd 150 fős gálavacsorát adjon az Üvegcsarnokban – tudta meg a hvg.hu. Közben paralimpikonoknak a pénzhiány miatt olyan külvárosi motelben kellett megszállniuk, ahonnan alig tudtak bejutni kerekesszékeikkel a nemzetközi verseny helyszínére. Az alelnök Deutsch Tamás viszont el volt ájulva a nemrég botrányba keveredett Gömöri Zsolt munkájától, de még Áder János és Balog Zoltán neve is felbukkant a szervezet bírósági aktájában, amit kikértünk és végignyálaztunk.
Demagógiával vádaskodva, keményen megvédte az állami segítséggel kifizetett végtörlesztés miatt támadott paralimpiai bizottság elnökét Deutsch Tamás. Ehhez képest a paralimpiai elnök pár órával később bejelentette, hogy visszafizette a devizahitelének végtörlesztésére felvett 3 milliós támogatást a szervezetnek. De nem azért, mert ne lett volna szabályos, hogy kisegítették a hiteltörlesztésben.
