Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
Harc indulhat a hazai izocukorpiacon, miután megkezdi működését a Tiszapüspökiben épülő gabonafeldolgozó. Magyarország nagyhatalom ezen a területen: az élelmiszeriparban a répacukor helyettesítésére szolgáló, kukoricából előállított szirup 720 ezer tonnában korlátozott uniós gyártásának több mint egyharmada, 250 ezer tonna innen kerül a világpiacra. Ezt jelenleg egyetlen cég, a Hungrana Kft. készíti, Európa legnagyobb kukoricafeldolgozóját azonban komoly verseny elé állíthatja a Szolnokhoz közeli zöldmezős beruházás.
Átadását éppen akkorra időzítették, amikor – 2017 őszén – az EU-ban megszűnik a cukortermelést korlátozó kvótarendszer. Nem titkolt céljuk, hogy betörjenek az amúgy is növekvő piacra, ebben pedig igen bőkezű állami segítségre számíthatnak. A 45 milliárd forintból megvalósuló gigaberuházáshoz a kormány 9,2 milliárdos apanázst nyújtott, az állami Eximbank és az MKB pedig közel 30 milliárdos hitellel támogatja a fejlesztést. (Összehasonlításul: a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó mohácsi vágóhíd 21 milliárd forintra tervezett költségeihez eddig 3,7 milliárdos támogatást adott az állam.) Az állami segítségnyújtást azzal indokolták, hogy a magyar tulajdonú cég 550 embernek ad majd munkát, és 530 ezer tonna kukorica feldolgozásával hozzájárul a magyar export növekedéséhez.
Túry Gergely
| Szemesnek áll |
Mintegy nyolcmillió tonna termés várható idén kukoricából, ez több mint kétszerese a jelenlegi hazai felhasználásnak. „A termelők számára előnyös, ha a kukoricát itthon dolgozzák fel, és magasabb értékű termékként exportálják, mivel ez a terményeknek is stabilabb árat garantál” – mondja Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Az árstabilizálás az idei szezonban is érdekük lehet a termelőknek, mivel a tavalyinál 20 százalékkal magasabb hozamra 10–15 százalékkal alacsonyabb árszinttel reagált a hazai piac. Jelenleg 40 ezer forint körül kereskednek a kukorica tonnájával. |
A HVG információi szerint azonban a tulajdonos jó kapcsolatai is hozzájárulhattak a támogatáshoz. A feldolgozó mögött álló projektcég, a Tisza-TK Projekt Kft. tulajdonosa Kárpáti László agrárvállalkozó, illetve cége, a Trigo Kft. Az 1995-ben alapított társaság az egyik legnagyobb terményfelvásárló az országban, árbevétele az elmúlt években 33-34 milliárd forint körül alakult. Kárpáti idén tavaszig az egyik vezetője volt a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek is, ezt a 6,3 ezer hektárt hasznosító társaságot pedig az uniós agrártámogatások egyik legnagyobb haszonélvezőjeként tartják számon. A tulajdonosi körben találjuk Lengyel Attilát, aki tulajdonosa a martonvásári Revrik Kft.-nek is, amelyet L. Simon László családjának egyik cégétől, az Agárdi Aratrumtól vett át tavaly márciusban.
Maga Kárpáti is kötődik a Miniszterelnökség volt államtitkárához. A Trigo Kft. az egyik tulajdonosa a Kápolnásnyéki Kastélyétterem Kft.-nek, a másik pedig a Kastély.net Kft., amely szintén L. Simonék érdekkörébe tartozik. Kárpátit lakóhelyén, Baján is hírbe hozták a helyi politikusokkal. A Bács-Kiskun megyei város 25 hektáros, használaton kívüli lőterét négy éve, Zsigó Róbert fideszes polgármester előterjesztésére mindössze 76 millió forintért adták át a vállalkozónak.
Kárpátinak azonban nem csak támogatói vannak a kormányzatban. A hódmezővásárhelyi állami tangazdaság privatizációját és földszerzésének körülményeit korábban bírálta a csongrádi városból származó Lázár János, akinek nagybátyja a zrt legnagyobb riválisa. Elszámoltatási kormánybiztosként pedig Budai Gyula indított vizsgálatot 2011-ben a 2004-es magánosítás miatt. Az elszámoltatási ügyek azóta elültek, ám Kárpáti mostani beruházását sem kíséri feltétlenül a szerencse. A gabonafeldolgozó ugyanis éppen az M4-es sztráda tervezett útvonalánál épül. Igaz, az autópálya-beruházást elkaszálta a kormány, miután az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem támogatja az általa túlárazottnak ítélt építkezést.
Túry Gergely
Mindennek ellenére a cégnél úgy tartják, a beruházás sikerre ítéltetett. Zahola-Pollák Vanda, a Tisza-TK Projekt Kft. ügyvezetője emlékeztet: az exportra szánt kukorica jelenleg is azon az útvonalon hagyja el az országot, így nem okoz majd többletterhelést, hogy Tiszapüspökiben megállnak a kamionok. A szakember szerint az uniós cukorkvóta megszűnése után az izoglükóz fogyasztása is növekedhet. A termék iránt ugyanis már az elmúlt években is folyamatosan nőtt a kereslet.
Az izoglükóz térhódítása azonban a kukorica és a cukor árának alakulásától is függ. Ha például az utóbbi árában ugyanolyan zuhanás következik be, mint a tejnél a kvóta tavalyi megszűnése után, mindjárt csökken az izoglükóz árelőnye. Raskó György agrárközgazdász ezért sem biztos benne, hogy a Tisza-TK feldolgozója feltétlenül sikeres lesz. Szerinte a cég a bőkezű állami támogatásokkal tudja fenntartani a rentábilis működést. Az izocukornak ugyanis korlátozott a felhasználása – folyékony állaga miatt kizárólag nagy élelmiszeripari cégek vásárolják –, és ez a piac rendkívül zárt.
A tiszapüspöki cég nagy előnye lehet viszont, hogy ott nem csupán izoglükóz előállítására van lehetőség: igény szerint növelhető például a bioüzemanyagot előállító részleg kapacitása. Raskó György szerint azonban ez sem feltétlenül garantálja a sikert. Az etanolgyártás ugyanis sokkal kifizetődőbb Latin-Amerikában, mint Európában: amíg például Brazíliában 40 cent egy liter előállítási költsége, itt 60-65 centtel kell számolni – emeli ki Raskó. Amíg védett az uniós piac, ez nem is jelent különösebb problémát, ám ha hatályba lép az EU és a latin-amerikai országokat tömörítő Mercosur közötti szabadkereskedelmi egyezmény, az kockáztathatja az itteni feldolgozók sikerét. Ez persze nem holnap lesz: a két tömb már hat éve egyezkedik, egyelőre eredménytelenül.
