Az autógyárakban érezték meg először Magyarországon, mekkora károkat okoz a háború

Közzétette a Központi Statisztikai Hivatal a magyar ipar márciusi teljesítményéről szóló részletes adatait. Az nem változott az első becsléshez képest, hogy az egy évvel korábbinál 4,2 százalékkal volt magasabb a termelés a munkanaphatástól megtisztított számok szerint, a februárihoz képest pedig 0,1 százalékkal csökkent, de most már részletesen lebontva is látjuk, hogyan állt össze ez a szám.

A járműgyártás csúnyán visszaesett, 13,3 százalékkal volt rosszabb a teljesítménye az egy évvel korábbinál. Ezt a félvezetőhiány és egyéb anyagellátási problémák okozták. A helyzet nem egyszerű, az autók chipjeihez kellő félvezetők globális hiánya és a logisztika akadozása már korábban is sok gondot okozott, a háború pedig tovább súlyosbítja a bajokat, hiszen Oroszország és Ukrajna is a fontos autóipari beszállítók közé tartozik. Így aztán a gépjárművekből 20, alkatrészekből 9,3 százalékkal kevesebbet gyártottak idén márciusban, mint egy évvel korábban.

A második és harmadik legnagyobb súlyú ágazatok viszont szép növekedést értek el. Az elektronikus fogyasztási cikkekből 28 százalékkal többet gyártottak, így a teljes, „számítógép, elektronikai, optikai termék” nevű ágazat termelése 6,3 százalékkal nőtt, még azt is elviselte, hogy az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 12,2 százalékkal visszaesett. Az élelmiszeriparban 10,2 százalékos növekedést mért a KSH, főleg annak köszönhetően, hogy növényi és állati olajból 32 százalékkal több készült. Eközben a húsfeldolgozás 2,5 százalékkal visszaesett.

Az év első három hónapjában összességében 5,5 százalékkal volt nagyobb a termelés, mint 2021 január-márciusában.