Bár tetszetős gazdasági növekedést regisztrált az idei első fél évben a statisztika, de a megtermelt többletjövedelem jelentős része ráment az energia importjára. A hazai össztermék vásárlóértéke mindössze 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csak látszat.
Nagyobb az első héthavi külkereskedelmi hiányunk, mint amekkora tavaly ilyenkor a többlet volt. A júliusi hiány ezen belül is kiugró szintet jelent, most először sikerült összehozni egyetlen hónap alatt egymilliárd eurósnál is nagyobb hiányt.
A jövőben helyrebillenhet az egyenleg, mert az elmúlt hónapok erős belső fogyasztása várhatóan csökkenni fog.
Májusban a termék-külkereskedelmi egyenleg 65 millió euróval javult, és 2021 júniusa óta először mutat pozitív értéket.
Az egymást követő tizedik hónapban lett hiány a termék-külkereskedelemben.
Ha az Ukrajnával folytatott külkereskedelemre gondolunk, a legtöbb magyar embernek valószínűleg nem jutnának eszébe tömegesen a Made in Ukraine feliratú termékek a saját háztartásából. Pedig elég sok olyan része van a gazdaságunknak, amelynél jókora problémákat okozhat az, ha kevesebb ukrán termék érkezik.
Hatalmasra nőtt a külkereskedelmi hiány január és március között.
Exportképtelen kisvállalkozásokat kecsegtetett tíz éve az Orbán-kormány azzal, hogy meghódíthatják a mesés Keletet. Azóta az ázsiai kivitel részesedése a magyar exportból 6,4 százalékról 5,1 százalékra csökkent.
Videocsúcstalálkozó lesz az uniós és a kínai vezetők közt. Kína kommunikációja vegyes az ukrajnai háború kapcsán, de eddig nem segítették az oroszokat, sőt. Kínának is fontosak az orosz energiahordozók, de a Nyugattal folytatott külkereskedelem súlya még nagyobb.
A friss brit–amerikai megállapodás mentesíti az acél- és alumíniumimportot a sarc alól.
2018 óta nem volt olyan év, amikor januárban kevesebb magyar árut adtak el külföldre, mint amennyi külföldi terméket ide behoztak, 2022-ben viszont így kezdődött az év.
Jóval több magyar terméket adtak el külföldön, és több külföldit hoztak be ide 2021-ben, mint a válságos 2020-ban, de a többlet már kevesebb, mint a fele volt a 2020-asnak.
Harmincmilliárd forint többlettel zárta a külkereskedelem 2021 novemberét.
451 milliárd forinttal romlott az ország külkereskedelmi mérlege.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kereskedelmi szankciókat alkalmazhatna, és nem lenne szükség ehhez valamennyi tagállam egyetértésére. Jelenleg ugyanis a kínaiak és mások is kihasználhatják az egyhangúság elvét, amelynek alapján egyetlen tagállam is megvétózhatja a szankciókat.
1,3 milliárd euróval romlott szeptemberben a magyar külkereskedelmi egyenleg az egy évvel korábbihoz képest.
Éves alapon nőtt, a megelőző hónaphoz képest azonban csökkent Magyarország külkereskedelme, különösen a kivitel. Ebben az autóipar visszaesésének is szerepe volt.
Az uniós áfairányelv változása miatt a kis értékű, EU-n kívülről rendelt csomagokat is vámeljárás alá kell vonni, utánuk áfát kell fizetni. Ezzel az Ázsiából rendelt filléres bigyók máris nem lesznek annyira filléresek és bonyolultabb lesz az eljárás. Ugyanakkor az unión belül működő e-kereskedők jelentős adminisztrációs könnyítést kapnak.
Az elsőséghez a világjárvány is hozzájárult.
2020-ban az uniós országok körében Magyarországon nőtt legnagyobbat a járvánnyal kapcsolatos felhasználású termékek importja. Oxigénterápiás eszközből Magyarország lakosonként 118 euró értékben importált, ez messze a legnagyobb összeg az EU-ban.
