Hiába van bármekkora GDP-növekedés, ha elviszi az import

5 perc

2022.09.13. 13:30

Bár tetszetős gazdasági növekedést regisztrált az idei első fél évben a statisztika, de a megtermelt többletjövedelem jelentős része ráment az energia importjára. A hazai össztermék vásárlóértéke mindössze 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csak látszat.

Besurranó tolvaj. Köznapi szavakkal így lehetne jellemezni azt a közgazdasági jelenséget, amelynek során egy, a laikusok számára láthatatlan tényező lerabolja a megtermelt jövedelmet. Például amikor annak egy része – Magyarország esetében meglehetősen nagy része – a felduzzadó importszámlával kiszivárog az országból.

A jelenséget a cserearánymutatóval jellemzi a statisztika, amely azt jelzi, hogy egységnyi import az adott időszakban hány százalékkal több vagy kevesebb exportot ér, mint egy évvel korábban. Ha csak több exportból lehet beszerezni ugyanannyi importot, például azért, mert a kiviteli árak kevésbé emelkednek, mint a behozott termékek árai, akkor romlanak a cserearányok. Mint most.

Volt már erre példa, az 1970-es évek közepén, amikor a politikai propagandában minden baj okozójának ezt a jelenséget kiáltották ki. Hatására gyorsult az infláció, nőtt az eladósodás, megfeneklett a gazdasági növekedés. Ma viszont egyetlen kormánytag sem beszél cserearányromlásról, annak bármiféle következményéről, legfeljebb a rezsicsökkentés megvédéséről. Bár utóbbit speciel éppen a cserearányromlás miatt kellett feladni.

Nincs lezárás, volt nagy osztogatás: így nőhetett nagyot a magyar gazdaság

Közzétette a KSH, hogyan állt össze a 6,5 százalékos GDP-növekedési adat. A szolgáltatószektor nőtt hatalmasat, miután a kormány elkezdte zsákszámra önteni a pénzt az emberek közé, hogy vásároljanak, és most dobja meg a számokat az is, hogy tavaly tavasszal még voltak lezárások a járvány miatt.

Vigyázat, bár a hazai össztermék imponáló mértékben, 8,2 százalékkal nőtt, a cserearányok 7 százalékos romlása elszipkázta annak nagy részét – figyelmeztetett már az idei első negyedéves adatok láttán Oblath Gábor. A Közgazdaságtudományi Intézet főmunkatársa – aki korábban a Költségvetési Tanácsban, még korábban a jegybank monetáris tanácsában ténykedett – a hazai össztermék kicsorgó részének kiszámítására állított fel precíz képletet.