Új nagykövetet küld a külügyi tárca az ukrajnai háború és az oda telepített orosz atomfegyverek miatt stratégiai jelentőségű országba, de változás lesz több másik nagykövetség élén is, első körben Minszk mellett Kuvaitban, Pristinában és Teheránban is.
A sokszor kémbanknak titulált Nemzetközi Beruházási Bank több vezetője elleni amerikai büntetőintézkedések mostani elrendelése előtt csaknem két évvel írtuk itt a hvg360-on, hogy Magyarország az orosz ügynökök bázisává vált, mert Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban. Alább 2021 májusi cikkünket közöljük újra.
Az orosz–ukrán háború következtében nem tolerálja tovább Washington, hogy Magyarország NATO-tagként olyan politikát folytat, ami Moszkvának áll érdekében. Orbán Viktor viszont nem tolerálja, hogy Washington befolyásolni akarja a magyar politikai-társadalmi folyamatokat a kormányfő példátlan hatalmi koncentrációját veszélyeztetve. Nem tudni, hogy ez a konfliktus hova vezet, de súlyosbodhat.
Ha a kormány az elmúlt 7–8 évben nem abba ölte volna a diplomáciai erőforrásait, hogy minél rosszabb viszonyt alakítson ki legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával, akkor Magyarország egyértelmű geopolitikai nyertese is lehetne egy ukrán győzelemnek, és a magyar gazdasági szereplők aktívan kivehetnék majd a részüket az újjáépítésben – mondta a hvg360-nak adott interjúban Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. A kormány akkor játszotta el utolsó esélyét, mikor kivonta magát a közös fegyverszállításokból. De miért pont most írt a Spiegel arról, hogy maffiamódszerekkel üldözik el a német cégeket? Mire játszik Kína a háborúban? Mi lesz, ha szétesik a nyugati egység? Az interjú a háború eszkalációjának lehetőségeiről szóló vitasorozatunk újabb része.
Mit tervez Benjamin Netanjahu az izraeli igazságszolgáltatással, ami miatt százezrek tüntetnek Izraelben? Miért veszélyes az ország jelenére és jövőjére nézve, hogy a szélsőjobbal szövetkezett a kormányra kerülés érdekében? Megoldódik-e a válsághelyzet attól, hogy a miniszterelnök elodázza a demokráciaellenes lépéseket? Közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk az elmúlt napok, hetek, hónapok eseményeiről.
Orbán Viktor nem is olyan régen egy új, a német–francia hatalmi tengely helyébe lépő új észak-közép-európai erőközpontról beszélt. Érdekes lesz látni – mutat rá a német lap – miként találja meg a helyét Orbán ebben a feltételezett új hatalmi térben.
A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van – mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat harmadik része.
A pekingi javaslatban vannak olyan pontok, amelyek összhangban állnak az európai elvekkel, az indítványból csak egy pontot kell kategorikusan elutasítani. Lapszemle.
Nem véletlen, hogy az új autokraták először mindig az Alkotmánybíróságot veszik célba. Mert ha sikerül kikapcsolni vagy megzabolázni, akkor már semmi sem áll az állam átalakításának útjában. Lapszemle.
Hangoztatja, hogy ez nem a magyarok háborúja és hogy gyors tűzszünetet kell elérni. De hogy azért Ukrajnának milyen árat kellene fizetnie, arra egyetlen szót sem veszteget. Lapszemle.
Szijjártó Péter szerint a kormány álláspontja egyértelmű, a Fidesz- és a KDNP-frakcióké viszont kevésbé.
A rendszerváltást követően rövid felvirágzás után elhalt a közép-európai gondolat, Európa az irányadó, amin a demokráciát, de még inkább a nyugati, transzatlanti életmódot értik. Lapszemle.
Ha lenne ellenzék, a korrupciós ügyek, a zöld ügyek és a közérdekű szakmák elégedetlensége egyaránt elég lenne, hogy megbukjon a rendszer. A másik oldal azonban látszólag nem próbál meg kitörni a rá szabott szerepből, így Orbánéknak annyi dolga van, hogy megmagyarázzák: miért is jó nekünk valójában, ha minden szövetségesünk gyűlöl minket. Belpolitikai helyzetértékelő podcast.
Rastislav Kácer területi követelésektől tart.
Orbán Viktor a hívei előtt azzal érvel, hogy Magyarország ki akar maradni az új hidegháborúból, eközben Washington és Budapest között egyre feszültebb diplomáciai hidegháború zajlik, ami részben személyes okokra is visszavezethető. Egyelőre nem látszik, hogy mi hozna enyhülést a két ország viszonyában. Már a szövetség stabilitása a tét.
A szövetségesek idáig elzárkóztak attól, hogy vadászgépeket küldjenek, de a vita rövidesen kiéleződik. Annál is inkább, mivel a légierő döntő lehet. Lapszemle.
Nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online, amely szerint nyugaton egyedül a katonai titkosszolgálatunkra tekintenek úgy, mint a „professzionalizmus bástyájára”, de azt a szervezetet is veszélyezteti, hogy Rogán Antal a védelmi területen is pozíciókhoz jutott. A katonai titkosszolgálatra a honvédségen belüli elbocsátások lehetnek hatással, de kérdés, hogy azoknak valójában mi a célja. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hírszerzési szaksajtóban az elmúlt időben többször írtak már a magyarokról, nem túl jó kontextusban.
A két politikus ideológiailag is lelki társnak számít, már elmúltak azok a idők, amikor Belgrád kétségbe vonta a vajdasági magyarok hűségét. Lapszemle.
Hosszú beszédet tartott Orbán Viktor zárt körben tavaly év végén, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A beszéd lényegét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában a Mandineren.
Miközben Orbán Viktor hitet tett Donald Trump és Vlagyimir Putyin mellett, az Európai Bizottság saját jogkörébe vonta a teljes kohéziós alap magyarországi kifizetését. A kisbetűs részről szóló alku mit sem ér, Orbán vagy enged a politikájából, vagy játszhatja saját pénzén Brüsszel rémét.
