Orbán Viktor a hívei előtt azzal érvel, hogy Magyarország ki akar maradni az új hidegháborúból, eközben Washington és Budapest között egyre feszültebb diplomáciai hidegháború zajlik, ami részben személyes okokra is visszavezethető. Egyelőre nem látszik, hogy mi hozna enyhülést a két ország viszonyában. Már a szövetség stabilitása a tét.
A szövetségesek idáig elzárkóztak attól, hogy vadászgépeket küldjenek, de a vita rövidesen kiéleződik. Annál is inkább, mivel a légierő döntő lehet. Lapszemle.
Nagyon rossz a hírük a magyar titkosszolgálatoknak a szövetséges partnerszolgálatok körében – állítja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online, amely szerint nyugaton egyedül a katonai titkosszolgálatunkra tekintenek úgy, mint a „professzionalizmus bástyájára”, de azt a szervezetet is veszélyezteti, hogy Rogán Antal a védelmi területen is pozíciókhoz jutott. A katonai titkosszolgálatra a honvédségen belüli elbocsátások lehetnek hatással, de kérdés, hogy azoknak valójában mi a célja. Az mindenesetre figyelemre méltó, hogy a hírszerzési szaksajtóban az elmúlt időben többször írtak már a magyarokról, nem túl jó kontextusban.
A két politikus ideológiailag is lelki társnak számít, már elmúltak azok a idők, amikor Belgrád kétségbe vonta a vajdasági magyarok hűségét. Lapszemle.
Hosszú beszédet tartott Orbán Viktor zárt körben tavaly év végén, a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A beszéd lényegét Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze írásában a Mandineren.
Miközben Orbán Viktor hitet tett Donald Trump és Vlagyimir Putyin mellett, az Európai Bizottság saját jogkörébe vonta a teljes kohéziós alap magyarországi kifizetését. A kisbetűs részről szóló alku mit sem ér, Orbán vagy enged a politikájából, vagy játszhatja saját pénzén Brüsszel rémét.
Mi vezetett el ahhoz, hogy nyugati szövetségeseivel szemben konfrontatív, a keleti rezsimekkel viszont simulékony és megengedő Magyarország? Mi mozgatja az orbáni külpolitikát, a keleti nyitást? Van-e egyáltalán értelme ez utóbbinak és mik Orbán Viktor ambíciói a világszínpadon? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keressük a választ 55 perces dokumentumfilmünkben, 14 egykori és jelenlegi politikust, valamint diplomatákat és elemzőket megszólaltatva Orbán Viktor külpolitikájáról.
Közel egyórás dokumentumfilmben mutatja be a HVG360, miként változott meg Magyarország külpolitikája az elmúlt tíz évben, miként lett az ország saját szövetségeseivel kritikus és konfrontatív, míg a Kelettel, elsősorban Oroszországgal, simulékony. A december 30-tól a HVG360-on megtekinthető videóban munkatársaink a múlt diplomáciai történéseire rálátó szereplőket szólaltattak meg.
Kár volt idáig engedni az oroszokat – mondta a hvg360-nak adott interjúban Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute munkatársa. A jelenlegi világrenddel és nemzetközi rendszerrel ellenséges szereplők nem mondtak le a Nyugat „összeomlásáról", az alkalmas pillanatot várják, mikor gyorsíthatnak a folyamaton. De vajon tudnak bármit kínálni helyette?
Ki akart-e valójában maradni a háborúból Orbán Viktor? Van-e értelmezhető ideológiája a Fidesznek, vagy oda csapódik, amerre a Századvég mutat? Mit nyer a kormány a Kreml-propagandából? És összességében mi a mozgatórugója az elmúlt egy, és az elmúlt tizenkét év keletpolitikájának? Ezekről beszélgettünk Dezső Andrással a Fülke magyar külpolitikai évzárójában – illetve a hvg360 közelgő dokumentumfilmjéről is, amelyben a 2011 óta tartó keleti nyitást mutatjuk be.
Berlin a múlt heti rakétatalálat miatt ajánlotta fel a repülőket.
Üzbegisztánnal közös gázkitermelési lehetőségekről és külkereskedelemről egyeztet a magyar kormány.
Az új svéd külügyminiszter szerint a címke elfedte a tartalmat.
Még olyan lengyel politikusok is kénytelenek elhatárolódni Orbántól, akik szívesen összeesküdnének vele Brüsszel ellen, annyira népszerűtlen a magyar vezető. Lapszemle.
Hszi Csin-Ping pártfőtitkár, a farkasharcos diplomáciának elnevezett nagyhatalmi fellépés megalapozója a tisztsége meghosszabbítására készül. A következő években komoly egymásnak feszülés várható az Egyesült Államokkal.
Létveszéllyel próbálja lélektanilag a megfelelő irányba terelni az ellenfelet, és ehhez az atomerőket használja fel. Ezért tanácsos megfékezni még a kataklizma előtt. Lapszemle.
A központi kérdés az, hogy az Unió ki akarja-e szolgáltatni magát Moszkva politikai zsarolásának, vagy ezt biztonsági fenyegetésnek tekinti, és megpróbálja függetleníteni magát ettől – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Ukrajna lerohanása csak még sürgetőbbé tette az Egyesült Államok számára, hogy odahaza és világszerte is megtámogassa a demokratikus normákat. Lapszemle.
Az igazán érdekes nem az, amit Orbán Viktor Dallasban elmondott, hanem amiről őszintén és mélyen hallgatott. Magyarország külpolitikai elszigetelődése, a magyar államkapitalizmus, vagy a gazdagember-lista élére repített telekszomszéd. Vélemény.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.
