Két lovat próbál egyszerre megülni Orbán Viktor, aki a Türk Tanácsban támogatta azt az izraeli konfliktussal kapcsolatos állásfoglalást, amire az ENSZ-ben nemet mondott. A „keresztényvédő” magyar kormányfő az azeri elnöknek is elismerését fejezte ki a keresztény örmények kiűzéséért Karabahból.
„Hidat kell képezni Kelet és Nyugat között” – indokolta a lépést Asztanában Szijjártó Péter külügyminiszter.
A magyar külpolitika nagy hangsúlyt fektet az EU-s bővítéspolitikára a rendezvény szervezői szerint, remélik, hogy „Ukrajna egyfajta hozományaként" a balkáni országok is prioritást élveznek ezentúl.
A kérdés azért izgalmas, mert a Biden-kormányzat azzal próbálja átvágni a gordiuszi csomót, hogy egy nagy törvénycsomagba pakolja össze az ukránoknak, illetve az Izraelnek szánt támogatásokat a tajvani segéllyel és az amerikai határvédelemre fordítandó forrásokkal, ami vagy átmegy a kongresszuson, vagy még a mostaninál is súlyosabb belpolitikai válságot okoz az országban.
A Külügyminisztérium államtitkára azt mondja, aggódik a svéd demokráciáért.
A Magyarországot a Nyugat irányába állító Szent István ünnepét használta fel Orbán Viktor annak deklarálására, hogy vonzóbb számára a keleti autokráciák barátsága, mint a szövetségi hűség.
Szijjártó Péter szerint kell hozzá “egy nagy adag vagányság”, de sikeres a magyar külpolitika. Ha valaki nem értené, mire gondol, a miniszter és jobbkeze, Menczer Tamás segít, közös erővel “magyarosítják” a diplomácia visszafogott kódnyelvét. Ahol pedig mégsem lennének világosak, ott mi segítünk eligazodni kijelentéseik értelmezésében egy magyar–magyar szótárral.
Gorka Sebestyén szerint Joe Biden Ukrajna-politikája idióta, Orbán Viktornak pedig kötött a mozgástere.
Tovább építjük kiváló országimázsunk mellett kapcsolatainkat is északi szomszédainkkal.
Bajkeverőnek nevezte vasárnap a kínai külügyminisztérium William Laj tajvani alelnököt, aki paraguayi látogatása előtt kitérőt tett az Egyesült Államokba. Az amerikai látogatás ellen Kína már korábban is tiltakozott.
A NATO-országok fő felkészülési terepe a békefenntartó külszolgálat, Magyarországnak érdeke is a katonai missziókban való részvétel.
A Házbizottság csütörtöki ülésére Kövér László fideszes házelnök olyan előterjesztést nyújtott be, amely az ellenzék 49 képviselője kezdeményezésének megfelelően július 31-ére, hétfőre hívná össze a parlament rendkívüli ülését. Ezen többek között a svéd NATO-csatlakozás ratifikálásáról is szavaznának, de aligha fognak, mivel a kormánypártok várhatóan bojkottálják majd az ülést.
A jobbközép Néppárt megnyerte a választást, de nem biztos, hogy kormányt tud alakítani, a szocialistáknak ehhez a katalánokkal kellene alkut kötniük, a szélsőjobboldali Vox pedig kudarcot vallott.
Hat ellenzéki párt képviselői nevében benyújtotta kezdeményezését a Momentum a rendkívüli parlamenti ülésre, amelyen Svédország NATO-csatlakozásáról szavaznának, és még másik öt témát is napirendre vennének. Ülés biztosan lesz, de várhatóan sikertelen, mivel a kormánypártok ősszel tervezik csak a ratifikálást, így bojkottálhatják az ellenzék által összehívott ülést – 2010 óta ez lenne a tizenhetedik ilyen alkalom.
A koszovói vezetés szerint a szerbek Koszovó területéről rabolták el a három koszovói albán rendőrt, ezt Aleksandar Vucic szerb elnök tagadta. A rendőröket Szerbia most kész szabadon engedni, Orbán Viktor szerint „a lépés világos bizonyítéka a szerb és a magyar nemzet közötti mély barátságnak és a két ország közötti stratégiai együttműködésnek".
Kína "határozottan tiltakozik" az ellen, hogy a NATO többszörösen is fenyegetésként tekintsen rá - áll a norvégiai kínai nagykövetség szombaton közzétett nyilatkozatában.
Rastistav Káčer elmagyarázta, miért tart attól, hogy a magyar kormánynak területi követelései lennének Szlovákiával szemben.
Aki bármi logikát talál a magyar külpolitikában, annak gratulálok, mondja Litkai Gergely az elemzésében. Mi az az óvodás vagyunk, aki szétrúgja a homokvárat, beleszarik a körteformába – aztán az egészet a másik gyerek anyjára keni, végül kér egy új körteformát.
Úgy gondolja, egy háború bonyolultságát nem lehet olyan közhelyekkel elintézni, mint hogy ki áll a történelem jó vagy rossz oldalán.
Új nagykövetet küld a külügyi tárca az ukrajnai háború és az oda telepített orosz atomfegyverek miatt stratégiai jelentőségű országba, de változás lesz több másik nagykövetség élén is, első körben Minszk mellett Kuvaitban, Pristinában és Teheránban is.
