Létveszéllyel próbálja lélektanilag a megfelelő irányba terelni az ellenfelet, és ehhez az atomerőket használja fel. Ezért tanácsos megfékezni még a kataklizma előtt. Lapszemle.
A központi kérdés az, hogy az Unió ki akarja-e szolgáltatni magát Moszkva politikai zsarolásának, vagy ezt biztonsági fenyegetésnek tekinti, és megpróbálja függetleníteni magát ettől – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
Ukrajna lerohanása csak még sürgetőbbé tette az Egyesült Államok számára, hogy odahaza és világszerte is megtámogassa a demokratikus normákat. Lapszemle.
Az igazán érdekes nem az, amit Orbán Viktor Dallasban elmondott, hanem amiről őszintén és mélyen hallgatott. Magyarország külpolitikai elszigetelődése, a magyar államkapitalizmus, vagy a gazdagember-lista élére repített telekszomszéd. Vélemény.
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.
Az Ukrajnát ért orosz agresszió is jól példázza, hogy a kelet-európai országok és a baltiak szuverenitása a NATO-tagságuk nélkül veszélyben lenne. Az Orbán-kormány által előszeretettel idézett amerikai realista külpolitikai iskola azt hirdeti ugyanis, hogy mindennél előbbre való a nagyhatalmi erőegyensúly.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a geopolitikai eseményekre gyorsabban kell reagálni, így az ezekkel kapcsolatos döntésekhez elég volna a tagállamok közötti minősített többség.
Az elmúlt 33 év során a világgal együtt változtak a magyar külpolitika lehetőségei is, persze kérdés, hogy mennyire tudott élni ezekkel a lehetőségekkel, ahogyan az is, hogy a szocializmus bukása után az ország előtt szélesre tárt ajtót miért próbálja most újra bezárni?
Ritkán látható bravúrt hajtott végre a külpolitikában Orbán Viktor, légüres térbe vezérelve magát és országát Európában. Szövetségesek híján nem tudja érvényesíteni érdekeit, remélt főszerepéről a nagy európai szélsőjobboldali összefogásban nem érdemes álmodnia.
Ma temetik Madeleine Albright néhai amerikai külügyminisztert, aki a '90-es években rávette Bill Clinton elnököt a NATO keleti bővítésére és a beavatkozásra a koszovói polgárháborúba. Mindkettő megtalálható Putyin érvelésében az ukrajnai invázió indokai mögött.
A kormányzaton belül nem aggódnak Orbán távolodása miatt a legszorosabb – a V4-ekhez tartozó – szövetségeseitől, és abban bíznak, hogy a béke majd visszarendezi a főnökük által 12 éve építgetett nemzetközi kapcsolatokat.
A közvéleménykutatásból kiderül még, hogy a válaszadók fele szerint Orbán Viktor eddig oroszbarát külpolitikát folytatott, és jobb lenne mostantól inkább a Nyugathoz közeledni.
Az elmúlt 80 évben a magyar-orosz csúcstalálkozók mérlege korántsem annyira egyoldalú, mint azt elsőre gondolnánk, még a Szovjetunió idejében sem. A sokszor túlteljesítési vágytól hajtott Rákosit még Sztálin igyekezett fékezni, Kádár Hruscsovot szinte már a barátai között tarthatta számon, míg Brezsnyev itt próbálta ki, hogy működnek-e még az elemei. Gorbacsov viszont majdhogynem telefonon csinált vezércserét az MSZMP-ben.
A vezető amerikai híroldalon részletes beszámoló jelent meg a szombati, Fudan egyetem elleni tüntetésről és annak előzményeiről.
Sokadik alkalommal is, egyetlen tagállamként újra Kína érdekében vétózott Magyarország. A németek szerint át kellene alakítani az uniós külpolitikai döntéshozatali rendszert.
Az orosz ügynökök bázisává vált Magyarország. Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban.
Visszafogottan viszonyul az USA az izraeli helyzethez, ami nem segíti a konfliktus mihamarabbi lezárását. Közben új front nyílt Izraelen belül.
Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban.
Magyarország blokkolta azt a közös uniós állásfoglalást, amelyben az EU a palesztin–izraeli konfliktus békés rendezésére szólított volna fel.
Az USA húsz év után lezárni készül az afganisztáni háborút, a feltétel nélküli kivonulás a kudarc beismerését és a tálibok visszatérését jelenti.
