Az Ukrajnát ért orosz agresszió is jól példázza, hogy a kelet-európai országok és a baltiak szuverenitása a NATO-tagságuk nélkül veszélyben lenne. Az Orbán-kormány által előszeretettel idézett amerikai realista külpolitikai iskola azt hirdeti ugyanis, hogy mindennél előbbre való a nagyhatalmi erőegyensúly.
Az Európai Bizottság elnöke szerint a geopolitikai eseményekre gyorsabban kell reagálni, így az ezekkel kapcsolatos döntésekhez elég volna a tagállamok közötti minősített többség.
Az elmúlt 33 év során a világgal együtt változtak a magyar külpolitika lehetőségei is, persze kérdés, hogy mennyire tudott élni ezekkel a lehetőségekkel, ahogyan az is, hogy a szocializmus bukása után az ország előtt szélesre tárt ajtót miért próbálja most újra bezárni?
Ritkán látható bravúrt hajtott végre a külpolitikában Orbán Viktor, légüres térbe vezérelve magát és országát Európában. Szövetségesek híján nem tudja érvényesíteni érdekeit, remélt főszerepéről a nagy európai szélsőjobboldali összefogásban nem érdemes álmodnia.
Ma temetik Madeleine Albright néhai amerikai külügyminisztert, aki a '90-es években rávette Bill Clinton elnököt a NATO keleti bővítésére és a beavatkozásra a koszovói polgárháborúba. Mindkettő megtalálható Putyin érvelésében az ukrajnai invázió indokai mögött.
A kormányzaton belül nem aggódnak Orbán távolodása miatt a legszorosabb – a V4-ekhez tartozó – szövetségeseitől, és abban bíznak, hogy a béke majd visszarendezi a főnökük által 12 éve építgetett nemzetközi kapcsolatokat.
A közvéleménykutatásból kiderül még, hogy a válaszadók fele szerint Orbán Viktor eddig oroszbarát külpolitikát folytatott, és jobb lenne mostantól inkább a Nyugathoz közeledni.
Az elmúlt 80 évben a magyar-orosz csúcstalálkozók mérlege korántsem annyira egyoldalú, mint azt elsőre gondolnánk, még a Szovjetunió idejében sem. A sokszor túlteljesítési vágytól hajtott Rákosit még Sztálin igyekezett fékezni, Kádár Hruscsovot szinte már a barátai között tarthatta számon, míg Brezsnyev itt próbálta ki, hogy működnek-e még az elemei. Gorbacsov viszont majdhogynem telefonon csinált vezércserét az MSZMP-ben.
A vezető amerikai híroldalon részletes beszámoló jelent meg a szombati, Fudan egyetem elleni tüntetésről és annak előzményeiről.
Sokadik alkalommal is, egyetlen tagállamként újra Kína érdekében vétózott Magyarország. A németek szerint át kellene alakítani az uniós külpolitikai döntéshozatali rendszert.
Az orosz ügynökök bázisává vált Magyarország. Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban.
Visszafogottan viszonyul az USA az izraeli helyzethez, ami nem segíti a konfliktus mihamarabbi lezárását. Közben új front nyílt Izraelen belül.
Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban.
Magyarország blokkolta azt a közös uniós állásfoglalást, amelyben az EU a palesztin–izraeli konfliktus békés rendezésére szólított volna fel.
Az USA húsz év után lezárni készül az afganisztáni háborút, a feltétel nélküli kivonulás a kudarc beismerését és a tálibok visszatérését jelenti.
Az EU hétfőn szerette volna elítélni Kínát azért, mert Hongkongban továbbra is egy önkényeskedésre lehetőséget adó törvény alapján tartóztatna le ellenzéki politikusokat. Magyarország miatt ez lekerült a napirendről.
A hvg.hu olvasói megbuktatták a kormányt a kisérettségin.
Iskolai években mérve lassan elballag a NER: jövőre lesz 12 éve, hogy az Orbán Viktor pártelnök vezette Fidesz megszerezte az első kétharmados győzelmét. Egy évvel a választás előtt kisérettségiztetjük a kormányt. Kedden magyarból és matekból adott számot, most jön a történelem (demokrácia, jogállam, történelemszemlélet), az idegen nyelv (külpolitika) és a szabadon választott tárgy, a tesi (vagyis a sport).
Csak figyelemelterelés a magyar külügyminiszter szerint, hogy az emberi jogok brutális megsértése miatt az EU szankciókat vezet be kínai személyekkel szemben.
A külügyminiszter szerint amíg naponta 100-150 ember meghal, és 15 milliárd forintba kerülnek a gazdaságnak a korlátozások, addig senki se mondja meg, hogy honnan legyen vakcina. A külpolitika pedig amúgy sem óvoda, hogy fejsimogatásért dolgozzanak a nagykövetek és főkonzulok.
