A gázról is tárgyal Orbán Üzbegisztánban
Üzbegisztánnal közös gázkitermelési lehetőségekről és külkereskedelemről egyeztet a magyar kormány.
#külpolitika
Szakít a feminista külpolitikával Svédország
Az új svéd külügyminiszter szerint a címke elfedte a tartalmat.
Guardian: Ukrajna miatt nem enyhül a magyar–lengyel ellentét
Még olyan lengyel politikusok is kénytelenek elhatárolódni Orbántól, akik szívesen összeesküdnének vele Brüsszel ellen, annyira népszerűtlen a magyar vezető. Lapszemle.
Kínának nagy tervei vannak a világgal
Hszi Csin-Ping pártfőtitkár, a farkasharcos diplomáciának elnevezett nagyhatalmi fellépés megalapozója a tisztsége meghosszabbítására készül. A következő években komoly egymásnak feszülés várható az Egyesült Államokkal.
Washington Post: Putyint le kell téríteni a nukleáris katasztrófa útjáról
Létveszéllyel próbálja lélektanilag a megfelelő irányba terelni az ellenfelet, és ehhez az atomerőket használja fel. Ezért tanácsos megfékezni még a kataklizma előtt. Lapszemle.
Hegedűs Dániel: Oroszország még közvetlen katonai fenyegetés nélkül is biztonsági kockázatot jelent
A központi kérdés az, hogy az Unió ki akarja-e szolgáltatni magát Moszkva politikai zsarolásának, vagy ezt biztonsági fenyegetésnek tekinti, és megpróbálja függetleníteni magát ettől – mondja Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője.
New York Times-elemzés: Magyarország különösen fogas kérdés Amerikának
Ukrajna lerohanása csak még sürgetőbbé tette az Egyesült Államok számára, hogy odahaza és világszerte is megtámogassa a demokratikus normákat. Lapszemle.
Seres László: Mit tanulhatunk Clint Eastwoodtól?
Az igazán érdekes nem az, amit Orbán Viktor Dallasban elmondott, hanem amiről őszintén és mélyen hallgatott. Magyarország külpolitikai elszigetelődése, a magyar államkapitalizmus, vagy a gazdagember-lista élére repített telekszomszéd. Vélemény.
Méltányosság Központ-elemzés: Orbán Viktor tusnádi beszéde elé
Orbán Viktor tusnádfürdői beszédei azért érdekesek, mert egy átfogó külpolitikai koncepció rajzolódik ki belőlük. Ezt a koncepciót rengeteg kritika érte már az elmúlt években – különösen a híres 2014-es beszéd óta. De mind ez ideig kevesebb figyelem fordítódott a beszédekben rejlő egyik legérdekesebb komponensre: a külpolitikai közvetítő szerepre, ami teljesen más, mint a rendszerváltás idején rögzült mintakövető Nyugat-kép. A Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársainak elemzése a Fideszről mint „külpolitikai pártról” és a miniszterelnök nem nyugati, de nem is keleti politikaképéről.
Magyarország se lenne független, ha Orbánék mostani nézetei szerint alakul a történelem
Az Ukrajnát ért orosz agresszió is jól példázza, hogy a kelet-európai országok és a baltiak szuverenitása a NATO-tagságuk nélkül veszélyben lenne. Az Orbán-kormány által előszeretettel idézett amerikai realista külpolitikai iskola azt hirdeti ugyanis, hogy mindennél előbbre való a nagyhatalmi erőegyensúly.
Von der Leyen külpolitikai kérdésekben véget vetne az egyhangú döntéshozatalnak
Az Európai Bizottság elnöke szerint a geopolitikai eseményekre gyorsabban kell reagálni, így az ezekkel kapcsolatos döntésekhez elég volna a tagállamok közötti minősített többség.
Mit árul el a magyar külpolitika mozgásteréről a kormányfők első hivatalos látogatása?
Az elmúlt 33 év során a világgal együtt változtak a magyar külpolitika lehetőségei is, persze kérdés, hogy mennyire tudott élni ezekkel a lehetőségekkel, ahogyan az is, hogy a szocializmus bukása után az ország előtt szélesre tárt ajtót miért próbálja most újra bezárni?
Az Unióban Canossa-járás és arcvesztés várhat az itthon kétharmadhoz szokott Orbánra
Ritkán látható bravúrt hajtott végre a külpolitikában Orbán Viktor, légüres térbe vezérelve magát és országát Európában. Szövetségesek híján nem tudja érvényesíteni érdekeit, remélt főszerepéről a nagy európai szélsőjobboldali összefogásban nem érdemes álmodnia.
Madeleine Albright politikusi életműve is eszünkbe juthat az ukrajnai háború idején
Ma temetik Madeleine Albright néhai amerikai külügyminisztert, aki a '90-es években rávette Bill Clinton elnököt a NATO keleti bővítésére és a beavatkozásra a koszovói polgárháborúba. Mindkettő megtalálható Putyin érvelésében az ukrajnai invázió indokai mögött.
A “főnök” találta ki a békepárti szlogent, nem Rogán stábja
A kormányzaton belül nem aggódnak Orbán távolodása miatt a legszorosabb – a V4-ekhez tartozó – szövetségeseitől, és abban bíznak, hogy a béke majd visszarendezi a főnökük által 12 éve építgetett nemzetközi kapcsolatokat.
Publicus: Tízből nyolc magyar szerint Oroszország jogtalanul támadt Ukrajnára
A közvéleménykutatásból kiderül még, hogy a válaszadók fele szerint Orbán Viktor eddig oroszbarát külpolitikát folytatott, és jobb lenne mostantól inkább a Nyugathoz közeledni.
Hajbókolás és lavírozás: így tárgyaltak a magyar vezetők Moszkvával a szocializmusban
Az elmúlt 80 évben a magyar-orosz csúcstalálkozók mérlege korántsem annyira egyoldalú, mint azt elsőre gondolnánk, még a Szovjetunió idejében sem. A sokszor túlteljesítési vágytól hajtott Rákosit még Sztálin igyekezett fékezni, Kádár Hruscsovot szinte már a barátai között tarthatta számon, míg Brezsnyev itt próbálta ki, hogy működnek-e még az elemei. Gorbacsov viszont majdhogynem telefonon csinált vezércserét az MSZMP-ben.
Címlapon számolt be a CNN a Fudan elleni szombati tüntetésről
A vezető amerikai híroldalon részletes beszámoló jelent meg a szombati, Fudan egyetem elleni tüntetésről és annak előzményeiről.
Magyarország ismét megvétózta a Kínát elítélő uniós állásfoglalást
Sokadik alkalommal is, egyetlen tagállamként újra Kína érdekében vétózott Magyarország. A németek szerint át kellene alakítani az uniós külpolitikai döntéshozatali rendszert.
Kémjátszma: Putyin betette a lábát a résbe, Orbán meg kitárja előtte az ajtót
Az orosz ügynökök bázisává vált Magyarország. Moszkvának az a célja, hogy meggyengítse az európai és euroatlanti intézményeket, és ebben partnerre talált Orbán Viktorban.