Az MNB tudomásul veszi a Kúria hétfői döntését, de Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza éltek-e erőfölényes helyzetükkel.
A devizahitelek ügyében elhárult a legrosszabb forgatókönyv veszélye az MTI által megkérdezett elemzők szerint, akik ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy fontos kérdésekben még nincs döntés.
A bankok egyetértenek a Kúriával, Rogán szerint a legfőbb bírói szerv a bankok oldalára állt, sajnálkozik az LMP és az MSZP is, a devizahitelesek pedig nekimentek Matolcsynak, mert azt hiszik, ellenük fordult.
1,93 százalékos emelkedéssel zárt a BUX, pedig a nemzetközi hangulat kedvezőtlen. Az összes vezető részvény erősödött.
Az eurót reggel 301,68 forinton jegyezték, délelőtt 301,48 forinton, a Kúria döntése után ideiglenesen 300 forint alá csökkent az árfolyam, majd délután visszaemelkedett 300,25 forintra.
A Bankcsapda nevű szervezet szerint a Magyar Nemzeti Bank érdekelt a devizahiteles magyar családok kifosztásában.
A kormánypártok egyelőre nem lépnek a devizahitelesek ügyében, mivel több más kérdésben is várják még a Kúria érdemi döntését, így például az egyoldalú kamatemelés ügyében.
Az LMP szerint sajnálatos a Kúria devizahitelesek ügyében meghozott jogegységi döntése, de a párt ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja a határozatot - közölte Schiffer András.
Alapvetően pozitív hír a bankok és a forint árfolyama számára a Kúria mai döntése, de egyelőre még nem látszik, hogy milyen irányba fordulna kormány, vélhetően a tehermegosztás opciói "melegedhetnek fel" – mondta Samu János, a Concorde makroelemzője a Kúria mai döntésére reagálva.
A reggeli 302 forint körüli jegyzésekről 300 forint alá esett az euró árfolyama a Kúria polgári kollégiuma jogegységi határozatának közzététele után.
A Kúria polgári kollégiuma meghozta jogegységi határozatát a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatban – közölte a testület hétfőn kora délután. A Kúria szerint a devizaszerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós viseli az árfolyamkockázatot. Ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jó erkölcsbe, és nem uzsorás szerződés.
A Bloomberg is a Kúria ma délután nyilvánosságra hozandó döntéséről ír, a hírügynökség szerint az ország pénzügyi stabilitása, és 17 milliárd dollárnyi devizahitel sorsa forog kockán.
Ma jogegységi ülésen tárgyalja a Kúria polgári kollégiuma a devizahitelek elvi kérdéseit.
A devizahiteles ügyekkel kapcsolatban jövő hétfőre összehívott jogegységi ülés nem jelenti azt, hogy azonnal állást foglalnak minden kérdésről, csak azt jelzi, hogy a Kúria megkezdi a jogegységi indítvány tárgyalását - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Darák Péter, a Kúria elnöke.
Rendkívüli politikai nyomás alatt dönt a Kúria jogegységi tanácsa a devizaalapú hitelek ügyében. Döntésüknek ezért nemcsak a jogi eljárások kapcsán van tétje, kiderül majd az is, demokratikus jogállam maradt-e az ország, vagy sem – írja a Pénzkérdés blog. Ha igen, akkor már most jó eséllyel megmondható, milyen állásfoglalás születik az alapvető kérdésekben. Elég csak kiolvasni az eddigi határozataiból vagy egyéb eseti döntéseiből. Mire lehet számítani, ha hű marad elveihez a Kúria? – teszi fel a kérdést a blog.
Vizsgálható az árfolyamrés kérdése a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló uniós szabályok alapján, sőt a Kúriának a tisztességtelenség megállapításakor – bizonyos esetekben – az átváltási árfolyam meghatározására is lehetősége lenne – írja a Magyar Nemzet pénteki számában az Európai Bizottság állásfoglalására hivatkozva.
Darák Péter, a Kúria elnöke szerint fel kell lépni az eljárások befolyásolásának látszatát keltő nyilatkozatok ellen. Éppen kedden hangzott el egy ilyen Rogán Antaltól.
A Kúria utasítására ismételték meg a másodfokú eljárást a kazincbarcikai emberölés ügyében. A Debreceni Ítélőtábla helyben hagyta a Miskolci Törvényszék ítéletét.
A devizahitelek hátrányainak kiküszöbölésekor a bankok és az adósok kapcsolatából kell kiindulni, a közpénz csak másodlagos forrás lehet – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Rétvári Bence.
Jogegységi eljárás indul a devizahitelesek ügyében a Kúria kezdeményezésére, eszerint hét fő kérdést kell tisztázni a devizahiteles szerződések pereiben.
