Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Rendkívüli politikai nyomás alatt dönt a Kúria jogegységi tanácsa a devizaalapú hitelek ügyében. Döntésüknek ezért nemcsak a jogi eljárások kapcsán van tétje, kiderül majd az is, demokratikus jogállam maradt-e az ország, vagy sem – írja a Pénzkérdés blog. Ha igen, akkor már most jó eséllyel megmondható, milyen állásfoglalás születik az alapvető kérdésekben. Elég csak kiolvasni az eddigi határozataiból vagy egyéb eseti döntéseiből. Mire lehet számítani, ha hű marad elveihez a Kúria? – teszi fel a kérdést a blog.
A Kúria mostanáig következetesen úgy foglalt állást, hogy ezek a szerződések devizakölcsön szerződések, a devizában fennálló követelést a bank devizában tartja nyilván, az devizában áll fenn, függetlenül attól, hogy a követelést ténylegesen forintban kell teljesíteni – írja a Pénzkérdés blog. Jogszabály nem tiltotta, nem korlátozta és engedélyhez sem kötötte a kölcsön devizában való meghatározását, és azt sem, hogy a tartozás pénzneme, a kirovó pénznem eltérjen a teljesítés pénznemétől. Nem a bank hárította át az árfolyamkockázatot az adósra, hanem azt maga az adós vállalta azért, hogy az alacsony kamat és törlesztőrészlet előnyét élvezze. Azt is egyértelművé tette, hogy a perbeli kölcsönök elválaszthatatlan része a konverzió, folyósításkor a devizának forintra, majd törlesztéskor a forintnak devizára történő átváltása, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.
A legfőbb bírói fórum szerint ezek a szerződések nem ütköztek jogszabályba, a jó erkölcsbe, nem voltak uzsorás szerződések. Elvi éllel mondta ki, hogy az ilyen kölcsönszerződéseket létrejöttükkor a társadalom nem ítélte el, sőt azok még a társadalom rosszallását sem váltották ki, ellenkezőleg, igen nagy népszerűségnek örvendtek. Azzal pedig, hogy a kormány bizonyos esetekben készfizető kezességet vállalt, maga ismerte el a devizaalapú kölcsön konstrukciójának jogszerűségét – írja a blog.
Az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás kérdéséről szintén állást foglalt már a Kúria. Az árfolyamváltozás becslése nem volt kötelező tartalma a szerződésnek. A banknak az árfolyamváltozással járó kockázat tényéről és annak előre meg nem határozható voltáról kellett tájékoztatást adnia, nem kellett azonban nyilatkozni a szerződéskötéskor arról, hogy a következő 15-20 évben hogyan alakul az árfolyamkockázat, hol lehet annak maximális felső mértéke. Ebből is következik, hogy az adós nem hivatkozhat tévedésre az árfolyamkockázattal kapcsolatban, ha ezt a körülményt a szerződés maga is tartalmazta – írja a blog.
Nincs mozgástere a Kúriának abban a kérdésben sem, hogy milyen lehetőségei vannak a bíróságnak arra, hogy a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges, jogos érdekét sértő hatását orvosolják. A forint gyengülésével ugyanis nem a szerződő felek, a bank és az adós közötti értékegyensúly tolódott el az egyik szerződő fél, a bank javára, csupán az adós által eleve vállalt árfolyamkockázat okán a változatlan összegű devizatartozás törlesztéséhez az adósnak több forintra van szüksége. Az árfolyamváltozásból a banknak semmiféle előnye nem származik – írja a blog.
Arról, hogy a Kúria még mit nem téveszthet szem elől, illetve melyek a legérzékenyebb pontok bővebben itt olvashat.
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
A kamatcsökkentést követően megugrott az érdeklődés a Széchenyi Kártya Max Plusz beruházási hiteltermékei iránt.
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van – mondja Radnóti Sándor művészetfilozófus, aki szerint a kultúrát ízlésterrorral sem tudják megingatni. HVG-portré.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
Érthetetlennek tűnhet, hogy a szexuális kisebbségek negatív megkülönböztetése zajlik ma Magyarországon, miközben a magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Az Európai Bizottság a szervezés egyes elemei miatt eljárást indíthat.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.