A Kúria mostanáig következetesen úgy foglalt állást, hogy ezek a szerződések devizakölcsön szerződések, a devizában fennálló követelést a bank devizában tartja nyilván, az devizában áll fenn, függetlenül attól, hogy a követelést ténylegesen forintban kell teljesíteni – írja a Pénzkérdés blog. Jogszabály nem tiltotta, nem korlátozta és engedélyhez sem kötötte a kölcsön devizában való meghatározását, és azt sem, hogy a tartozás pénzneme, a kirovó pénznem eltérjen a teljesítés pénznemétől. Nem a bank hárította át az árfolyamkockázatot az adósra, hanem azt maga az adós vállalta azért, hogy az alacsony kamat és törlesztőrészlet előnyét élvezze. Azt is egyértelművé tette, hogy a perbeli kölcsönök elválaszthatatlan része a konverzió, folyósításkor a devizának forintra, majd törlesztéskor a forintnak devizára történő átváltása, anélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető.
A legfőbb bírói fórum szerint ezek a szerződések nem ütköztek jogszabályba, a jó erkölcsbe, nem voltak uzsorás szerződések. Elvi éllel mondta ki, hogy az ilyen kölcsönszerződéseket létrejöttükkor a társadalom nem ítélte el, sőt azok még a társadalom rosszallását sem váltották ki, ellenkezőleg, igen nagy népszerűségnek örvendtek. Azzal pedig, hogy a kormány bizonyos esetekben készfizető kezességet vállalt, maga ismerte el a devizaalapú kölcsön konstrukciójának jogszerűségét – írja a blog.
Az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatás kérdéséről szintén állást foglalt már a Kúria. Az árfolyamváltozás becslése nem volt kötelező tartalma a szerződésnek. A banknak az árfolyamváltozással járó kockázat tényéről és annak előre meg nem határozható voltáról kellett tájékoztatást adnia, nem kellett azonban nyilatkozni a szerződéskötéskor arról, hogy a következő 15-20 évben hogyan alakul az árfolyamkockázat, hol lehet annak maximális felső mértéke. Ebből is következik, hogy az adós nem hivatkozhat tévedésre az árfolyamkockázattal kapcsolatban, ha ezt a körülményt a szerződés maga is tartalmazta – írja a blog.
Nincs mozgástere a Kúriának abban a kérdésben sem, hogy milyen lehetőségei vannak a bíróságnak arra, hogy a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges, jogos érdekét sértő hatását orvosolják. A forint gyengülésével ugyanis nem a szerződő felek, a bank és az adós közötti értékegyensúly tolódott el az egyik szerződő fél, a bank javára, csupán az adós által eleve vállalt árfolyamkockázat okán a változatlan összegű devizatartozás törlesztéséhez az adósnak több forintra van szüksége. Az árfolyamváltozásból a banknak semmiféle előnye nem származik – írja a blog.
Arról, hogy a Kúria még mit nem téveszthet szem elől, illetve melyek a legérzékenyebb pontok bővebben itt olvashat.
