Százhuszonöt éve ezen a napon, 1900. december 14-én ismertette Max Planck német fizikus a berlini Fizikai Társaság előtt a modern fizika egyik alapját jelentő kvantumelméletet, amelyért 1918-ban megkapta a Nobel-díjat. A felismerés felforgatta, azóta is felforgatja a világ megannyi területét.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
A holland QuTech csapata úgy véli, hogy létrehozta a kvantuminternet – azaz egy nagyon biztonságos és nagyon gyors új generációs hálózat – egyik alapvető építőelemét.
A D-Wave Advantage annealer (ahogy a készüléket hivatalosan nevezik) egy szuperszámítógéppel kombinálva növeli a technológia előnyeit.
Fontos szerepet tölthet be a Műegyetem kutatócsoportja a jövő szuperszámítógépeinek fejlesztésében.
Kínai kutatók, köztük Pan Csien-vej híres kvantumfizikus bejelentették, hogy jelentős áttöréshez érkeztek a kvantum-számítástechnika területén, elérve az úgynevezett kvantumfölényt. A kutatócsoport létrehozott egy kvantumszámítógép-prototípust (Csiucsang), amely maximum 76 foton észlelésére volt képes.
Tízezer év helyett 200 másodperc alatt végzett el a processzor egy számítást. A Google kutatóinak eredményét az IBM mérnökei valamivel szerényebb eredménynek látják.
A Glasgow-i Egyetem tudósainak sikerült rögzíteni a kvantum-összefonódást, amit Einstein elutasított.
Meghökkentő felfedezést tettek a moszkvai állami egyetem tudósai és a kísérletben részt vevő szakemberek: azt állítják, mesterséges körülmények között sikerült "visszatekerniük" az időt. Áttörésük elsősorban a kvantumszámítógépek fejlesztésénél jöhet jól.
Új forgalomirányítási rendszeren dolgoznak a Volkswagennél, amely nem csak a dugók csökkentésénél lehet hatásos. Az ötlet nagyszerűsége, hogy elviekben bármelyik városra kiterjeszthető.
A számítógéptudósok már látják az informatika szent grálját, az átlagos körülmények között is működőképes kvantumszámítógépet, amely teljesen átalakíthatja az életünket, talán még jobban, mint a mobiltelefon vagy az internet. Hogy pontosan miképpen, egyelőre csak találgatni lehet, de azért nem teljesen a sötétben tapogatózunk.
Az univerzum szélén, az általunk már nem belátható régiókban van valami nagy - derül ki egy amerikai kutatásból. Több mint ezer galaxisklaszter halad óriási sebességgel ugyanazon irányba, s egyes kutatók úgy vélik, ez egyértelmű jele annak, hogy más univerzumok vesznek minket körbe - írja a New Scientist.
Vannak párhuzamos univerzumok? Mi a helyzet a valósággal? Van egyáltalán értelme megismerni azt, ami körülvesz minket? Áttekintésünket olvashatják a New Scientist alapján a Quantum to Cosmos fesztivál azon kérdéseiről, amik miatt a fizikusok álmatlanul forgolódnak párnáikon.
Létezhet egy élőlény egyszerre két kvantumállapotban, azaz csinálhat két dolgot egyszerre, állítják német fizikusok. Lefordítva ez annyit tesz, mintha egyszerre tudnánk a postán sorban állni és ugyanakkor autót vezetni. A kutatók szerint az influenzavírus képes erre, írja a New Scientist.
