Lázártól várták a csodát Csanádpalotán, ez lett belőle
Megmentette a teljes csődtől a kormány Csanádpalotát, de kevesebb lesz a közmunkás, és az intézményeknek is 10 százalékkal csökkenteniük kell a kiadásaikat.
Megmentette a teljes csődtől a kormány Csanádpalotát, de kevesebb lesz a közmunkás, és az intézményeknek is 10 százalékkal csökkenteniük kell a kiadásaikat.
Legalábbis ebben bízik Franciaország pénzügyminisztere, aki szerint évek óta tudják, hogy mit kellene tenni, mégsem csinálnak semmit.
Jelentősen megnőtt a háború kockázata – állapítja meg az a jelentés, melyet a davosi fórum előzeteseként adtak ki. Január 23. és 26. között tanácskozik több mint ezer politikai és gazdasági vezető a svájci városban, ahol az utolsó napon beszédet mond Donald Trump is.
A gond az, hogy az uniós pályázatok benyújtásakor becsült költségek az építőipari árrobbanás miatt mostanra jelentősen megnövekedtek, a különbözet kifizetésére pedig nincs pénze az önkormányzatoknak. De ha lenne, vagy adna nekik a kormány, az EU-nak is jóvá kellene hagynia a módosításokat, addig viszont nem tudnak büdzsét készíteni, amiért meg az Államkincstárral gyűlhet meg a bajuk.
A település gazdálkodását nyomon követő új, úgynevezett ASP-rendszerrel kínlódtak a pénzügyesek tavaly, ez is közrejátszhatott abban, hogy borult Csanádpalota költségvetése. A kiutat jelentő megszorításokról a jövő héten dönt a képviselő-testület.
Van ráció a tagállami befizetés növelésében, ugyanakkor Lázár János egy EU-s konferencián arról is beszélt, hogy erősebb Európát szeretnénk – miközben belső használatra folyton a nemzetek Európáját isteníti a kormány.
A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A hvg.hu által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal.
Az idei 428 milliárd forintos honvédelmi költségvetésből mintegy 100 milliárd forint jut honvédségi eszközök korszerűsítésére és újak beszerzésére, továbbá laktanyák felújítására – írta szerdai lapszámában a Magyar Idők, a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatására hivatkozva.
A tervezettnél harmadával nagyobb lett a költségvetési hiány. Sok pénzt vitt az uniós pályázatokhoz nyújtott előleg, miközben az idei évre tervezett támogatások negyedét hívták csak le. A társasági adó csökkentése, ami főként a nagyoknak kedvez, szintén csökkentette a bevételeket, de a nagy áfacsökkentések ellenére nőtt az abból befolyó bevétel. A szaktárca szerint nincs gáz
A kötelező béremelések csupán negyedét kompenzálta az állam, így nehezen nyögte a város, és már itt van a nyakukon a következő bérfejlesztés. Most törhetik a fejüket a honatyák, egy ötletük támadt, a helyi közlekedést működtető állami cégen spórolnak, szükséghelyzetet jelentenek be. Ezzel pont annyi pénzt spórolnak, amennyit a béremelésekkor nem adott oda az állam.
Reformot hirdetett a francia közszolgálati médiában Macron elnök, ami a gyakorlatban a költségvetés csökkentésével jár. A közszolgálati televíziók esetében ez 50 millió eurót jelent. Ez nem túlságosan sok a 3 milliárd eurós költségvetéshez képest, de a televíziós újságírók mégiscsak sztrájkba léptek szerdán.
Döbbenetes összeg, 90 ezer milliárd dollár – 2030-ig ennyit kellene költeni arra, hogy az éghajlatváltozás ne okozzon visszafordíthatatlanul káros folyamatokat. Párizsban két éve írták alá a nemzetközi klímaegyezményt, Trump amerikai elnök nyáron jelentette be: az USA kilép. De ki fog fizetni?
Most tették bele az idei költségvetésbe az erre vonatkozó összegeket.
A nyáron hivatalba lépett új francia kormány Emmanuel Macron elnök egyik korábbi választási ígéretét most váltja valóra.
17,9 milliárd forint helyett 22 milliárdot ad az állam (a már elköltött összegeket is beleszámítva) a 2020-ban Budapesten tartandó katolikus egyházi rendezvényre, az Eucharisztikus Világkongresszusra – derül ki a szerdán közzétett kormányhatározatból.
Eredetileg 100 milliót szántak erre, jócskán túlszárnyalták a keretet.
Az idei 79,9 milliárdra rádobnak még egy kicsit.
Donald Trump egyik legfőbb választási ígérete volt, hogy 1000 milliárd dollárt költ majd a meglehetősen lepukkant amerikai infrastruktúra felújítására.
23,6 milliárdot csoportosít át a kormány, jelentős része a sport közelében köt ki.
A több mint egymillió migráns jót tett a német gazdaságnak, mert felgyorsította a növekedést, miközben tovább csökkent a munkanélküliség.