A büdzséből kihagyott dolgokra oszt milliárdokat a kormány
Számos új, a költségvetési törvényben nem szereplő célra osztott ismét pénzt a kormány a hétfő este megjelent határozatok szerint.
Számos új, a költségvetési törvényben nem szereplő célra osztott ismét pénzt a kormány a hétfő este megjelent határozatok szerint.
Ingyenes lehet a tömegközlekedés Párizsban. Nem azonnal és nem mindenkinek, de ezt tervezi a francia főváros főpolgármester asszonya, aki kedden terjeszti elő elképzeléseit a városi tanácsban.
Míg Hegedűs Zoltán, Márki-Zay ellenfele azt állította a kampányban, hogy nincs Hódmezővásárhelynek tartozása, az új polgármester úgy látta, hogy négymilliárd forinttal adós a város. Hegedűs viszont továbbra is kitart amellett, hogy nyugodt szívvel adja át hétfőn az irányítást.
A gondoskodó kapitalizmusról szőtt álmok beteljesítésének tűnik, hogy az amerikai cégek az adócsökkentésből eredő megtakarításokat részben megosztják alkalmazottaikkal. Nagyot persze ők kaszálnak.
Megvan a költségvetés, az élet megy tovább. Szeretjük a hadsereget.
A polgárok szándékait nem mérlegeli, őket nem vonja be a költségvetés összeállítása során, az átláthatóságot pedig úgyszólván mellékesnek tartja a magyar kormány.
Megmentette a teljes csődtől a kormány Csanádpalotát, de kevesebb lesz a közmunkás, és az intézményeknek is 10 százalékkal csökkenteniük kell a kiadásaikat.
Legalábbis ebben bízik Franciaország pénzügyminisztere, aki szerint évek óta tudják, hogy mit kellene tenni, mégsem csinálnak semmit.
Jelentősen megnőtt a háború kockázata – állapítja meg az a jelentés, melyet a davosi fórum előzeteseként adtak ki. Január 23. és 26. között tanácskozik több mint ezer politikai és gazdasági vezető a svájci városban, ahol az utolsó napon beszédet mond Donald Trump is.
A gond az, hogy az uniós pályázatok benyújtásakor becsült költségek az építőipari árrobbanás miatt mostanra jelentősen megnövekedtek, a különbözet kifizetésére pedig nincs pénze az önkormányzatoknak. De ha lenne, vagy adna nekik a kormány, az EU-nak is jóvá kellene hagynia a módosításokat, addig viszont nem tudnak büdzsét készíteni, amiért meg az Államkincstárral gyűlhet meg a bajuk.
A település gazdálkodását nyomon követő új, úgynevezett ASP-rendszerrel kínlódtak a pénzügyesek tavaly, ez is közrejátszhatott abban, hogy borult Csanádpalota költségvetése. A kiutat jelentő megszorításokról a jövő héten dönt a képviselő-testület.
Van ráció a tagállami befizetés növelésében, ugyanakkor Lázár János egy EU-s konferencián arról is beszélt, hogy erősebb Európát szeretnénk – miközben belső használatra folyton a nemzetek Európáját isteníti a kormány.
A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A hvg.hu által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal.
Az idei 428 milliárd forintos honvédelmi költségvetésből mintegy 100 milliárd forint jut honvédségi eszközök korszerűsítésére és újak beszerzésére, továbbá laktanyák felújítására – írta szerdai lapszámában a Magyar Idők, a Honvédelmi Minisztérium tájékoztatására hivatkozva.
A tervezettnél harmadával nagyobb lett a költségvetési hiány. Sok pénzt vitt az uniós pályázatokhoz nyújtott előleg, miközben az idei évre tervezett támogatások negyedét hívták csak le. A társasági adó csökkentése, ami főként a nagyoknak kedvez, szintén csökkentette a bevételeket, de a nagy áfacsökkentések ellenére nőtt az abból befolyó bevétel. A szaktárca szerint nincs gáz
A kötelező béremelések csupán negyedét kompenzálta az állam, így nehezen nyögte a város, és már itt van a nyakukon a következő bérfejlesztés. Most törhetik a fejüket a honatyák, egy ötletük támadt, a helyi közlekedést működtető állami cégen spórolnak, szükséghelyzetet jelentenek be. Ezzel pont annyi pénzt spórolnak, amennyit a béremelésekkor nem adott oda az állam.
Reformot hirdetett a francia közszolgálati médiában Macron elnök, ami a gyakorlatban a költségvetés csökkentésével jár. A közszolgálati televíziók esetében ez 50 millió eurót jelent. Ez nem túlságosan sok a 3 milliárd eurós költségvetéshez képest, de a televíziós újságírók mégiscsak sztrájkba léptek szerdán.
Döbbenetes összeg, 90 ezer milliárd dollár – 2030-ig ennyit kellene költeni arra, hogy az éghajlatváltozás ne okozzon visszafordíthatatlanul káros folyamatokat. Párizsban két éve írták alá a nemzetközi klímaegyezményt, Trump amerikai elnök nyáron jelentette be: az USA kilép. De ki fog fizetni?
Most tették bele az idei költségvetésbe az erre vonatkozó összegeket.