Kis János: Könnyen rajtaveszthet Orbán a választások megpuccsolásán
Kis János szerint most az a kérdés, hogy megpuccsolhatja-e a 2026-os választásokat a Fidesz vezetője.
Donald Trump mint az évtizedek óta példátlan adócsökkentést elérő amerikai elnök – ennek a képnek a legnagyobb fényezőjévé vált a kaliforniai Apple, amikor a múlt héten bejelentette, hogy külföldön tárolt 252 milliárd dolláros eredménytartaléka csaknem egészét hazaviszi, és 38 milliárd dollárt utal át utána a szövetségi költségvetésbe. Ez az amerikai vállalati történelem eddigi legnagyobb egyszeri rendkívüli adóbefizetése. Az Apple döntése annak a következménye, hogy a röviddel karácsony előtt elfogadott – három évtizede a legátfogóbb – adóreform keretében az amerikai multik által külföldön parkoltatott eredménytartalékot egyszeri, kedvezményes kulccsal lehet hazavinni. Korábban az előző, 35 százalékos társasági nyereségadó és a külföldön, jellemzően valamelyik adóparadicsomban lerótt teher különbözetét kellett az amerikai kormánynak megfizetni, amely a fejlett ipari országok közül egyedüliként kér részesedést az ország határain túl elért céges nyereségből.
Az új adótörvény szerint a készpénzben vagy likvid értékpapírban tartalékolt profit után 15,5, a nehezebben értékesíthető vagyontárgyak után 8 százalékot kell fizetni. Az Apple lépése a várakozások szerint lavinát indíthat el, mert az amerikai multik – élen a csúcstechnológiai cégekkel és a gyógyszergyárakkal – 2800 milliárd dollárt halmoztak fel külföldön. Már hosszabb ideje kampányoltak a washingtoni kongresszusnál és a Fehér Háznál adóamnesztiáért, de a milliárdos üzletemberből elnökké lett Trump előtt nagy volt a politikai ellenállás. Amikor ugyanis legutóbb, egy 2004-es törvény jóvoltából 5,25 százalékos egyszeri adókulccsal vihették haza külföldi nyereségüket, a munkahelyteremtési ígéretek ellenére a repatriált 312 milliárd dollár jelentős részét osztalékra és részvény-visszavásárlásra fordították. Vagyis a tulajdonosok, és nem az alkalmazottak jártak jól vele.
HVG
Az egyszeri kedvezményt egy állandó is kíséri: a külföldi nyereség után ezentúl csak 10,5 százalékos lesz az adókulcs, és az is csökkenthető. Az amerikai multik fogadkoznak, hogy cserébe fejlesztenek és új munkahelyeket teremtenek a hazavitt nyereségből. Az Apple – amely, miközben 38 milliárd dollár adót ró le, 44 milliárdnak a befizetésétől mentesül – a következő évben 30 milliárd dolláros többletbefektetést ígér, amivel 20 ezerrel növelheti amerikai alkalmazottai jelenleg 84 ezres számát. A pénzből egy második cégközpontot épít a cupertinói futurisztikus épület után, és 10 milliárdért új adatközpontokat hoz létre, amelyekből a felhőszolgáltatását működteti. Egyszersmind 5 milliárd dollárra ötszörözi azt az összeget, amit beszállítóival együtt a csúcstechnológiai ipari megoldások meghonosítására fordít. Arról viszont egyelőre nincs szó, hogy az iPhone gyártását hazavinné – amit Trump a 2016-os elnökválasztási kampányában sürgetett –, mert Tim Cook Apple-vezér szerint a tajvani Foxconn szerződéses gyártó által működtetett kínai üzemekben nagyobb hatékonysággal tudják előállítani az évi 200 millió okostelefont.
Az Apple minden alkalmazottja – az USA-n kívüli 39 ezer is – 2500 dollár értékű részvényjuttatást kap. Más amerikai cégek is sorra jelentik be, hogy rendkívüli bónuszt fizetnek, megosztva munkavállalóikkal azt a nyereséget, ami abból származik, hogy január 1-jétől 35-ről 21 százalékra csökken a társasági nyereségadó kulcsa. Ezzel az USA a fejlett ipari országokat tömörítő OECD legnagyobb közterhet kiszabó tagjából a kedvezőbb kulcsot alkalmazók közé került. Az AT&T mobiltársaság elsőként közölte, hogy 200 ezer amerikai alkalmazottja fejenként ezerdolláros jutalomra számíthat. Olyan gyors volt, hogy Trump az adóreform aláírása kapcsán tartott decemberi fehér házi ünnepségen éppen rá hivatkozott, mondván: a sokat támadott törvény, íme, nem csak a gazdagoknak előnyös. Az AT&T persze jó pontokat szeretne szerezni a sietségével, hiszen a washingtoni igazságügy-minisztérium az elnök utasítására bíróságon próbálja megakadályozni, hogy felvásárolja a Time Warner médiabirodalmat.
A sort szinte a szocialista idők munkaverseny-felajánlásait idéző módon bankok, légitársaságok, autógyárak és más cégek követték. Jellemzően egyszeri ezerdolláros bónuszt ígértek – de például a Fiat Chrysler Automobiles ennek a dupláját –, és dollárszázmilliókat helyeztek kilátásba a vállalati nyugdíjalapok feltöltésére. Vállaltak kötelezettséget többletberuházásokra – az AT&T és a Comcast kábeltársaság hálózatfejlesztésre, a Southwest Airlines újabb Boeing repülőgépek vásárlására – és jótékonysági adományaik növelésére. Több bank a minimális órabér 15 dollárra emelését jelentette be, míg a Wal-Mart áruházlánc februártól az eddiginél egy dollárral többet, legalább 11 dollárt fizet. Ez a lépés az USA-ban a legtöbb, 1,4 millió alkalmazottja miatt meghatározó lehet a munkaerőpiacon, amelyen amúgy is felsrófolja a béreket az ezredforduló óta legalacsonyabb, csupán 4,1 százalékos munkanélküliség.
Az adótörvény hatásai a tavalyi negyedik negyedéves mérlegben is megmutatkoznak, hol rendkívüli veszteségként, hol nyereségként. A Verizon telefontársaság például 16,8 milliárd dolláros rendkívüli profitot számolhat el, mert a korábbi beruházásai utáni halasztott adófizetési kötelezettségének már nem az eddig kalkulált 35, hanem a 21 százalékos kulccsal kell eleget tennie. A skála másik végén a Citigroup bank található, amely egy mozdulattal 22 milliárd dollárt írt le, ezért története legnagyobb, 18,3 milliárd dolláros veszteségével zárta 2017 utolsó negyedévét. A Citigroup-részvény árfolyama azonban még emelkedett is. A 22-ből 19 milliárd ugyanis abból ered, hogy a 2008-ban kirobbant pénzügyi válság nyomán – amikor a bank az összeomlás szélére került – felhalmozódott, ám a könyvekben elhatárolt veszteséget az alacsonyabb adófizetési kötelezettség miatt sokkal lassabban lehet leírni a nyereségéből. A további 3 milliárd pedig a hazahozott eredménytartalék egyszeri terhe.
Az amerikai vállalati szektorban a mostani, kizárólag papíron létező, egyszeri leírásokat minden elemző szerint már az idén több százmilliárd dollárra rúgó megtakarítás követi az alacsonyabb adókulcs miatt. Nem csoda, hogy a Wall Streeten a részvényárfolyamok újabb csúcsokat döntenek meg.
Az írás eredetileg a HVG 2018/4. számában jelent meg.
