szerző:
Árva László, Herczog László
Tetszett a cikk?

A járulékok csökkentése önmagában helyes lépés, de a kieső bevételeket pótolni kell. A hvg.hu által felkért közgazdász szakértők szerint van megoldás, csak szakítani kellene a múlttal.

A hazai alacsony bérekről, a megélhetés nehézségeiről, az alacsony bérek miatti elvándorlásról naponta beszélünk. Az is mindennapi téma, hogy a magas bérköltség – elsősorban a magas bérjárulék miatt – akadályozza a foglalkoztatást, rontja a versenyképességet, nehezíti a bérek emelését. Ennek a következménye egyebek között a képzett munkaerő kivándorlása, valamint a vállalkozások adóelkerülő magatartása is.

A bérjárulékok csökkentését a kormány el is kezdte: 2017-ben a munkáltatók által fizetett járulék – hivatalos nevén: szociális hozzájárulási adó – 27 %-ról 22 %-ra mérséklődött, amit 2018-ban további 2,5 százalékpontos csökkenés követ. Az is tudható, hogy 2019-től a szociális hozzájárulási adó mértéke összesen négy alkalommal további 2 százalékponttal csökken, amennyiben az éves reálkereset 6 százalékkal nő.

Amennyire örülhetünk a bérterhek csökkenésének, annyira aggódhatunk is: a járulékok ugyanis a nyugdíjak és az egészségügyi ellátások fedezetéül szolgálnak. Az pedig köztudott, hogy ezeket a területeket nem a forrásbőség jellemzi, vagyis arról is beszélni kellene, hogy a kieső bevételeket hogyan pótoljuk. A kieső járulékbevételek egy részét a béremelések fedezik, azonban nyilvánvaló, hogy költségvetési hozzájárulásra is szükség van. Ezért két további kérdést is meg kell válaszolni: milyen intézményes garanciákkal biztosítható az egészségügy és a nyugdíjak megfelelő finanszírozása, illetve a szükséges kiegészítés hogyan illeszthető az állami költségvetés rendszerébe?

©

Ami az intézményes garanciát illeti, azt kellene elérni, hogy a bérjárulékok csökkentésével egyidejűleg megnövekedjék a költségvetési kiegészítés. Ez legegyszerűbben úgy valósítható meg, ha bérarányosan kiszámoljuk: hány százalékos bérjárulék fedezi a nyugdíj- és az egészségügyi kiadásokat. Ezt követően pedig, bérarányosan meghatározva, nem kettő, hanem három – munkavállalói, munkáltatói és költségvetési – befizetésből fedezzük ezeket a kiadásokat. (Ha pl. 2017-ben már ez a rendszer élt volna, akkor a szociális hozzájárulási adó 27 %-ről 22 %-ra mérséklődésével egyidejűleg be kellett volna vezetni egy 5 %-os költségvetési befizetést. Ez a mérték 2018-ban már 7,5 % lenne.) Más kérdés, hogy ehhez a rendszerhez közgazdaságilag a járulék és nem az adó típusú formáció a megfelelő, vagyis az elvonás célirányosan az egészségügyi és a nyugdíjrendszerbe kerülne.

Bár történelmi okok miatt hagyomány az egészségügy és a nyugdíjak bérterheken keresztüli finanszírozása, erre semmilyen közgazdasági logika nem kényszerít, sőt kijelenthető, hogy inkább közgazdasági és társadalmi károkat okoz ez a rendszer. Az egészségügy inkább az oktatásügyhöz hasonlít, mint a nyugdíjhoz, azaz az igénybevétele nem kell, hogy attól függjön, mennyit fizetett be valaki bérjövedelmeiből, vagy hogy fizetett-e egyáltalán.

Ráadásul ez a megoldás nem csak elvben létezik, hanem a skandináv országokban már évek óta bevett gyakorlat: Dániában, Finnországban és Svédországban évek óta működik az egészségügy sajátos finanszírozása, amikor is nem a bérekre kivetett társadalombiztosítási járulékokból, hanem a költségvetésből fedezik a rendszer működtetését. (Nevezzük ezt fiskalizációnak.) Hasonló rendszer működik Nagy-Britanniában is. A társadalombiztosítás skandináv típusú finanszírozása azonban hazánkban nem kimondott és rendszerszintű, hanem inkább véletlenszerű és – a költségvetés egészén belül – sokkal kevésbé áttekinthető, mint néhány nyugat-európai egészségügyi rendszer finanszírozási modellje.

©

Természetesen arra a „nem szeretem” kérdésre is válaszolni kell, hogy e többletkiadások hogyan finanszírozhatók a költségvetésből. Mindenképpen vissza kellene állni a személyi jövedelmek progresszív adóztatására, ami egyfelől az alacsony keresetek esetében bevételkieséssel járna az adóvisszatérítés újbóli bevezetése miatt, másfelől viszont többletbevételt hozna a magasabb jövedelmű sávokban.

Természetesen vigyázni kell arra, hogy a magasabb adókulcs az átlagos jövedelmeket ne sújtsa. Az alacsony keresetűek adóterhelésének csökkentése témánktól függetlenül is indokolt, hiszen a minimálbér 15 százalékos adója a legmagasabb az Európai Unió országaiban alkalmazott terheléshez képest. Ráadásul a kevésbé képzett vagy képzetlen munkavállalók adóterhének csökkentése a foglalkoztatásukat is olcsóbbá teszi, ami növelheti irántuk a keresletet, s így többlet-adóbevételt eredményezhet.

A személyi jövedelemadóból származó bevételeket önmagában is emeli a kereslet és a kínálat súlyos egyensúlytalansága a munkaerőhiány miatt, ami a vállalkozások munkaerő iránti versenyének éleződésén keresztül a bérek gyorsabb növekedését s ezen keresztül növekvő adóbevételeket hoz magával.

A korrupció visszaszorításának hozadéka nehezen megbecsülhető, de ha feltételezzük, hogy az állami dologi kiadások 5%-a és a beruházási kiadások 9 %-a megy el korrupcióra, akkor körülbelül 240-300 milliárd Ft várható a korrupció visszaszorításából. Tény, hogy a korrupció felszámolásához nem elegendő a szándék deklarálása, és itt sokkal bonyolultabb és rejtettebb mechanizmusok működnek annál, hogy biztosra mehessünk. Az azonban bátran kijelenthető, hogy a közpénzek felhasználásának, a közbeszerzési eljárások átláthatóságának, azaz a verseny tisztaságának a megteremtésével a helyzet csak jobb lehet, ami az adóbevételeknél is érzékelhető változást (növekedést) hozhat. Az online számlázás bevezetése már eddig is jelentősen növelte a költségvetés bevételeit. További elterjesztése révén mintegy 90-150 milliárd forint bevétel-növekedésre számíthat a költségvetés.

A következő évek várható gazdasági növekedése valamint a foglalkoztatás bővülése az alacsonyabb bérjárulék miatti szintén növeli a költségvetési bevételeket. Amennyiben a munkavállalók bérjárulékának a mérséklésére is sor kerül, a nettó bérek úgy emelkednek, hogy eközben a bérköltség nem emelkedik.

A felsorolás bizonyára folytatható, az irodalomból más javaslatokat is ismerünk. A bérjárulékok csökkentésének az ütemét éppen az határolja be, hogy mekkora kieső járulékbevétel pótolható az állami költségvetésből. A gyors cselekvés mellett szól az is, hogy jelenleg a világgazdasági konjunktúra illetve az uniós támogatások miatt relatív pénzbőség jellemzi a piacokat, ami mindig kedvez a reformoknak.

A szerzők

Dr. Árva László közgazdász. 1990-ig az Országos Tervhivatal munkatársa, 1990 és 1992 közt az Országos Kisvállalkozás Fejlesztési Iroda elnöke, 1993 és 1996 között a párizsi Magyar Nagykövetség pénzügyi tanácsosa, 1996 óta a francia ESSCA üzleti főiskola budapesti részlegénél oktató, 2005-ben habilitált a Debreceni Egyetemen, 2008 és 2013 között az ESSCA budapesti tagozatán kinevezett professzor.

Dr. Herczog László közgazdász. 1988-ig a Pénzügyminisztériumban, 1988 és 1990 között az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban dolgozott. 1990 és 2006 között a különböző nevű munkaügyi minisztériumokban helyettes államtitkár, 2006-tól a Szociális és Munkaügyi Minisztériumban szakállamtitkár, 2009-10 miniszter. 2010 óta Pénzügykutató Zrt.-ben tevékenykedik.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Jelen lehetett Orbán egy 200 fős búcsúztatáson, mert a vallási szertartás nem államilag meghatározott rendezvény

Jelen lehetett Orbán egy 200 fős búcsúztatáson, mert a vallási szertartás nem államilag meghatározott rendezvény

Bosszúból szivárogtathatták ki a Barátok közt befejezését

Bosszúból szivárogtathatták ki a Barátok közt befejezését

Irán-barát milíciára mért csapást az Egyesült Államok Szíriában

Irán-barát milíciára mért csapást az Egyesült Államok Szíriában