Megjelent egy hiánypótló kötet, amely a függőségekhez nem elmebetegségként, pszichiátriai problémaként közelít, hanem azt egy ember krízishelyzetének fogja fel. Nem ítélkezik, nem hibáztat. Néhány addiktológiai osztályon már a közösségi megközelítést alkalmazzák, a szakma egy része azonban igyekszik távol tartani ettől a betegeket.
Orbánisztán – Félelem és undor az illiberális Magyarországon címmel írt könyvet Magyarországról Joakim Medin svéd újságíró. Szerinte Orbán egyike azoknak, akik félelemre építik hatalmukat, így 2022-re Magyarország annyira meg fog változni, hogy alig fogunk ráismerni. A stockholmi bemutatón a helyettes magyar konzul azt tanácsolta az írónak, a következő néhány évben ne írjon Magyarországról.
Az Ünnepi Könyhéten debütál Tolnai Lajostól az Új föld, új szerencse, a Tisztviselőtelep születéséről szóló regény, amely a maga idejében akkora vihart kavart, hogy kötetben már meg sem jelent, így csaknem 130 év után ez az első kiadása. A kötet kiadója a könyv apropóján sétát tartott a VIII. kerületi telepen, ahol végigkövethettük a valóságban is létező szereplők életének helyszíneit: a falak mutyik, züllött mulatozások emlékét őrzik. Videó.
Történetének 89 esztendeje alatt a magyar szellemiség „legzökkenőmentesebb” ünnepére a politika hol nyíltan, hol burkoltabban telepedett rá. Ez nem a tekintélyes könyvtárat megtöltő újdonságok összetételén mérhető le igazán, hanem az éppen elhangzó megnyitóbeszédeken.
Orsolics Zénó fiatalon, egy hat éven át tartó, kis híján halállal végződő drogkarrier alatt szinte mindent elveszített. A bentlakásos terápia alatt úgy érezte, már túl hosszú a veszteséglista ahhoz, hogy szembenézzen azzal, mit tett. Ma már diplomás szakemberként, üzleti és magánéleti coachként segíti a mélyponton lévő fiatalokat és felnőtteket, és idén 20 éve józan.
A mű egy svéd szabadúszó újságíró, Joakim Medin munkája.
Hamarosan megjelenik a volt elnök új könyve. A fikciós történet állítólag tele lesz olyan dolgokkal, amikről csak egy korábbi főparancsnok tudhat.
Különleges szenvedélyt választott magának Kunt Gergely társadalomkutató, a Miskolci Egyetem adjunktusa: a viharos huszadik századból gyűjt naplókat. A negyvenes években élő tinédzserek naplóbejegyzéseiből már egy könyvet is írt Kamasztükrök címmel. Horthy-kultuszról, aranykormítoszokról, nyilas szimpatizánsból hithű kommunistává lett cselédlányról és a naplók keresésére indított expedíciójáról is beszélgettünk a szerzővel.
Az izraeli sztártörténész azzal érvel új könyvében, hogy a globális kihívások korában egyre inkább egymástól fognak függeni a világ népei.
Robin Cook kipróbálta a gulyást és nagy hatással volt rá.
Átadták a legrangosabb magyar irodalmi díjakat. A zsűri egy regényt, a közönség egy paródiakötetet díjazott.
Könyvet írtak az egykor szocialista, mára a Fidesz közelébe sodródott politikusról. A Terror Házában tartott bemutatón Galló Béla, a szerző beszélgetett Szilivel, a YouTube-on élőben lehetett követni.
Majgull Axelsson sokat segített Svédországnak, hogy szembenézzen a múlt század antiszemita és romaellenes politikai és társadalmi hullámaival. A svéd íróval arról beszélgettünk, hogy annak idején miként lehetett a hallgatás a túlélés záloga, és hogy most miért van szükség ugyanehhez a kibeszélésre.
Nem, nem olvasta félre: Magyarország legtöbbet publikált szerzője több mint 40 éves pályafutásának újabb rekordjához ért.
Kevés magyar olvas könyveket, de aki megteszi, az nagyon sok időt tölt ezzel.
Csütörtökön kezdődik a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Olyan könyveket vettünk kézbe, amelyek technológiai, történelmi, politikai, magán- és közéleti, társadalmi és kulturális dilemmákra, kérdésekre, eltévedésekre keresik a választ.
Jorge Mario Bergoglio Piemont környékéről származó felmenői között szőlőtermelő, kávéház- és étteremtulajdonos egyaránt akad, Rosa nagymama konyhájáról pedig külön könyvet lehetne írni. Ez azonban most a pápa asztaláról szól.
Elkeserítő realitás rajzolódik ki az észak-koreai hétköznapokról szóló, a diktatúrából kicsempészett írásokból összeállított kötetből. Interjú a fordítóval, Lengyel Miklóssal.
