A Pannonhalmi Főapátság könyvritkaságait fenyegető rovarinvázió elhárítása azonnali beavatkozást igényel, a könyvtár júniustól bezár. Akár hét hónapig is eltarthat a könyvmentő akció.
Mi szükség van még egy könyvre a holokausztról? – ezt kérdezték Magyarországon és az USA-ban is George Eisentől. Az Amerikában élő történész új munkája egyszerre személyes történet a családját ért tragédiáról és tudományos munka az 1941-es galíciai vérengzésekről.
Az összeesküvés-elméletek egyidősek az emberiséggel, a Covid azonban korábban nem látott szintre emelte a konteókat – ma pedig már az elit tagjai közül kerülnek ki a legbuzgóbb terjesztők. Miért lesz valaki a tévhitek megszállottja, és hogyan ismerhetjük fel magunkban is a megingathatatlan téveszmék jeleit? Hogyan segíthetünk konteóhívő ismerősünkön, valóban az észérvek jelentik itt a leghatékonyabb fegyvert? Dan Ariely izraeli-amerikai kutató kötete és Krekó Péter szociálpszichológus válaszolja meg a kérdéseket.
A könyvírás receptjét kínálja – immár magyarul is – John Gillard marketingguru 50 sztárszerző segítségével.
Fanyar, sötét felnőttmesék, amelyek a gyarlóságainkról, a megfelelni vágyásról és a hétköznapokban előforduló abszurditásról szólnak. Az Osztálytalálkozó és A bezzeggyerek után tavaly jelent meg Erika néni című rövidpróza-gyűjteménye, Rényi Ádám mégsem tartja írónak magát. Arról kérdeztük, könnyű-e még szórakoztatni a magyar olvasókat, és miért nem engedi meg magának, hogy elszomorítsa a közélet mostani állapota.
Csütörtökön jelenik meg a John és Paul: szerelmi történet dalokban című könyv. Az alábbi részt a Times idézi az új kötetből.
Ha olvasási szokásai kimerülnek a Facebook-bejegyzések, rövid hírek vagy a gyorsrizs csomagolásán található utasítások böngészésében, akkor sok mindenről lemaradhat, és nem is csak az olvasmányélményekre gondolunk. A könyvek ugyanis a kreativitásra, a koncentrációkészségre és a stressz-szintre is hatással lehetnek, de még ezen kívül van egy sor jótékony hatása a napi olvasásnak.
Nem azon múlik-e az igazság, hogy kinek a szemszögéből nézzük az eseményeket? Tényleges és társas magány, ifjonti rivalizálás Rakovszky Zsuzsa novelláskötetében.
Először adják ki eredeti formájában az Auschwitzot is megjárt Galló Olga lágernaplóját, a Tíz hónap Babilont. Az írás a szocialista cenzúra áldozata lett, 1978-ban csak magánkiadásban jelenhetett meg a napló megcsonkított változata. A szerző unokája, Fullajtár Andrea főszereplésével színdarab is készült a műből, amit az auschwitzi haláltábor felszabadításának 80. évfordulóján mutatnak be.
Lehet semlegességgel írni egy tömeggyilkosról is, példázza könyvében Thomas Harding, aki két, németként született fiatal gyökeresen eltérő, majd egy végpontban találkozó drámai életútját követi végig.
Az Axios és a CNN két munkatársa által írt könyv alapját a Demokrata Párt belső körének tagjaival készült 200 interjú képezi.
A Meta szerint a volt globális politikai igazgatója, Sarah Wynn-Williams megszegte a szerződését, ami szerint a volt munkáltatójára nem mondhat negatív dolgokat. A bíró a cégnek adott igazat.
Két novelláskötet és egy családregény után Kollár-Klemencz László legújabb kötetében a középkori Magyarországra, a pilisi erdőbe és a Duna-kanyarnál fekvő kicsiny faluba kalauzolja el az olvasóját, hogy ember és természet, ember és állat olyan összetartozását és egyszerre harmonikus, ám könyörtelen együtt létezését beszélje el, amely ma már szinte ismeretlen.
A most mozikba kerülő folytatás csalódást okoz, de Bridget Jones közel három évtizedes kultuszának nem árthat. A kilencvenes években feltűnt harmincas szingli már a Z generációt is meghódította.
A Részünk az éjszakából nagyszabású családtörténet az argentin közelmúlt vérgőzös időszakában, a népellenes katonai diktatúrák terrorja idején követhetjük nyomon egy család szembenézését és küzdelmeit a múltjával.
Szinte megmagyarázhatatlannak tűnik, hogy miért lesz egy történet sikeres, miért vált ki erős visszhangot, míg más egyszerűen feledésbe merül. Kanadai szakemberek több tízezer történet elemzése után megtalálták a választ.
Hollywood legnagyobb bukásai közt van olyan film, amely öt rendezőt fogyasztott el, köztük Coppolát is. És olyan is, amelynek zsiráf szereplője rálépett a saját péniszére. Börtönbe küldött rendező, reciklált díszlet, elhízott rabszolgalány és egy elképesztő szexjelenet – Tim Robey, a Telegraph filmes újságírója Box Office Poison című könyvében mesél a legendás bukások hátteréről. A szerzővel beszélgettünk.
