Nagy Márton új táblázatából kiderül, kik az árréstop nagy nyertesei
Az árréstop bevezetése után nagyot esett a laktózmentes tejtermékek ára.
Az árréstop bevezetése után nagyot esett a laktózmentes tejtermékek ára.
Az egészséges táplálkozás fogalma túl van misztifikálva – állítja Győző-Molnár Anna táplálkozástudományi szakember, funkcionális táplálkozási referens. Viszont létezik egy meglehetősen egyszerű sorvezető, amelyet, ha követünk, jól és jót tudunk enni. A Brain Baron előadó szakemberrel beszélgettünk arról, hogy érdemes-e táplálkozási irányzatokat követni, szedjünk-e vitaminokat, és meddig tűri a szervezetünk a visszaéléseket. Győző-Molnár Anna elárulta azt is, hogy mi az, amit semmi esetre sem tenne be a bevásárlókosarába.
Amilyen sokszor hallottuk gyerekként – a csecsemőkorról nem is beszélve –, hogy mennyire fontos, hogy igyunk elég tejet, olyan sokszor találkozunk felnőtt korban a tejcukor-érzékenységgel, ami a hazai lakosság jó részét érinti. De honnan tudhatjuk, hogy nem bírjuk a laktózt? Ez már azt is jelenti, hogy örökre búcsút kell mondjuk a tejtermékeknek? És akkor hogy pótolhatjuk azokat a rendkívül fontos ásványi anyagokat – főleg a kalciumot – és zsírban oldódó vitaminokat, amik a tejben vannak? Általában ezek a kérdések merülnek fel bennünk a laktózintolerancia gyanúja esetén.
Sokaknak a diéta egyet jelent a fogyókúrával. A felmérések szerint viszont a legtöbben valamilyen táplálékallergia, érzékenység, vagy cukorbetegség esetén kényszerülnek étrendváltoztatásra.
A világon emberek milliói gondolják, hogy a kenyér, a tejtermékek, de akár a gyümölcs is beteggé teheti őket, pedig csak egy részüknek van orvosilag kimutatható élelmiszerallergiája. A glutén- és laktózmentes termékek eladása mindenesetre egyre nagyobb üzlet.
Az ember első és legtökéletesebb tápláléka az anyatej. Aztán sokakat egy életen át elkísér a tej, míg másoknak üres marad a tejes poharuk. Mindkét tábor esküszik az igazára. Miért pont a tejhez ne kapcsolódnának hitek és tévhitek, miért pont ezt hagynák érintetlenül táplálkozási divatok.
Leleplező kutatási eredményeket hozott a tejérzékenység DNS-vizsgálata. Kiderült, hogy nem a svédek Skandinávia őslakói.
A tejcukor (laktóz) emésztésének képessége az állattenyésztő közösségek tagjainál alakult ki hét és fél évezrede Közép-Európában, s nem a kontinens északi felén élőknél, mint korábban feltételezték - derült ki egy brit kutatásnak köszönhetően.