Az a vadászó-gyűjtögető nép, amely egykor Skandinávia déli partjain élt, nem tekinthető a mai svédek elődjének. Ez a 4000 évvel ezelőtt ott lakó kőkorszaki nép ugyanis érzékeny volt a tejben lévő laktózra. A laktóz-intolerancia tekintetében tehát a kőkorszakiak eltértek a mai svédektől, így alighanem későbbi vándorlás nyomán alakult ki Svédország jelenlegi etnikai képe. Ezt állapította meg két svéd egyetem, az uppsalai és a stockholmi kutatócsoportja. Eredményeiket a BMC Evolutionary Biology című tudományos lapban publikálták.

DNS-szekvenciáikat tekintve a vadászó-gyűjtögetők jelentősen eltértek a mai svédektől, hiszen felnőtt korukban nem tudták megemészteni a laktózt - magyarázta Anna Lindholm, aki korábban a stockholmi egyetem régészeti kutatólaboratóriumában dolgozott, jelenleg pedig az írországi University College Cork munkatársa.

A kutatók megállapították azt is, hogy valószínűleg nem az egykori vadászó-gyűjtögető népcsoport génjei módosultak, hanem egy új népcsoport hozta be a mai Skandinávia területére a laktóz-toleráns géneket. A földművelésre és az állattenyésztésre való áttérés idején kritikus volt a tejérzékenység kérdése, ezért is fontos a mostani kutatás, hiszen ebből arra is lehet következtetni, hogy egy idegen népcsoport honosíthatta meg a mezőgazdasági művelést Skandináviában, és elképzelhető, hogy ennek a csoportnak a leszármazottai a mai svédek.