Bár jelenleg nem olcsók az ingatlanok Budapesten, a bérlakások iránti óriási kereslet miatt talán még mindig érdemes ingatlanba fektetniük a pénzüket azoknak, akik a banki betétek helyett valami jobb lehetőséget keresnek.
Közzétette a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hány szállásmegosztónál talált hiányosságokat a NAV.
Úgy tűnik, a kormány nem akar beavatkozni az Airbnb-sek hazai piacán – legalábbis erre lehet következtetni abból, amit Bienerth Gusztáv turisztikai kormánybiztos mondott interjújában a Figyelőnek.
Élénkül a kereslet, a lakásokat gond nélkül ki lehet adni.
Miközben egy 1999-es törvény legalizálta a prostitúciót, a többi jogszabály olyan környezetet teremt a szexmunkások számára, hogy munkájukat mégis csak illegális, veszélyes körülmények között végezhetik, különös tekintettel a munkavégzés helyszínére. A prostituáltak érdekképviselete Székely Lászlóhoz fordult.
Éves szinten 2,5 százalékkal mérséklődtek a budapesti árak, bár még így is havi 156 ezer forint az átlag, úgyhogy egyelőre nem kopik fel a lakáskiadók álla. Több megyében is megfigyelhető a trendforduló.
A kormányközeli sajtó megint meglebbentette, hogy négyzetméterenként átalányadóval venné fel a kesztyűt a kormány az Airbnb-zőkkel és a feketéző hosszú távú lakáskiadókkal szemben. Mivel a kormány gyorsan visszakozott, igaz, csak szóban, egyelőre nagy a bizonytalanság, hogy az átalányadó minden más közterhet felülírna vagy inkább egy különadó lenne. Ha nem az utóbbi, az Airbnb-zőknek még jól is jöhet.
Egyetlen sztori, ami sűrítve mutatja a fővárosi lakásárak elszállását.
Újabb üzlet kezd felpörögni itthon az Airbnb-forradalom oldalvizén: több olyan vállalkozás is indult nemrégiben, amely a tulajdonosok helyett elintézi a lakások kiadásához kapcsolódó feladatokat a szállásdíj bizonyos, nem is kevés százalékáért. A tervek tízmilliós forgalomról, külföldi terjeszkedésről is szólnak, miközben tovább robog a hazai airbnb-zés, már több mint ötezer lakást kínálnak Budapesten – pedig az idei főszezon még el sem indult.
Hogyan jár a legjobban, ha valaki huzamosabb ideig külföldön él, állampolgársága továbbra is magyar, és nem is szeretné feladni itthoni lakását, de hasznosítaná? Hogy ne álljon üresen, kiadná, mondjuk hétvégékre, 3-4 napra. Kell neki adószámot váltania? Ha igen, hogyan kell adóznia?
Jó, ha sikerül komolyabb összeget bezsebelni a birtokunkban lévő üres ingatlan kiadásából, főleg hogy most elszabadultak az albérleti díjak. Ez azonban nem talált pénz, költségekkel kell számolni, és adózni is kell utána. Vigyázzon, a NAV is résen van.
A turisták sorra mondják le magyarországi látogatásaikat a kialakult menekültügyi helyzet miatt.
Egyre komolyabb feszültséget okoznak a szállodások között is a közösségi lakásmegosztó portálok, ezen belül is főként az Airbnb – írta a Napi Gazdaság.
Óriási ingatlanpiaci lufi növekszik Budapesten: aki él és mozog, az rövid távú lakáskiadással akar foglalkozni az amerikai Airbnb-n keresztül. A hype alapja, hogy a korán ébredők az elmúlt években milliókat szakítottak viszonylag könnyű munkával. Ma ez már nem igaz, de ezt sokan nem látják, és belevágnak, így óriási bukások jöhetnek. Részben az esztelen Airbnb-láz az oka annak is, hogy Budapesten elszálltak a lakásárak és az albérleti díjak. Airbnb-zni vagy albérletet kiadni a nyerő?
A nyárral együtt érkeznek a bulizni vágyó turisták, amit kihasználva egyre többen tesznek szert egy kis mellékesre lakásuk rövid távú kiadásából. Egy blog összegyűjtötte, hogy mivel jár ez az internetes hirdetésen és a vendég utáni takarításon kívül.
Egyre többen mondják, hogy kezdenek elszállni az albérletárak Budapesten, legalábbis a jobb környékeken biztosan. Egyik napról a másikra bejelentett 40 százalékos díjemelésről, 1300 eurós – 400 ezer forintos – garzonról, megfizethetetlenné váló lakásokról is hallani. Az áremelkedésbe belejátszik az, hogy a válság miatt sokan nem vásároltak, inkább béreltek ingatlant, a devizahiteles problémák miatt sok új bérlő lépett a piacra – el kellett adniuk a lakásaikat –, de a befektetők fantáziáját is mozgatja a piac, hiszen jól lehet keresni a lakáskiadással. Eközben viszont a külföldiek is panaszkodnak, szerintük sincs minden rendben. De egyes városrészek "menővé" válása is szerepet játszik az árak emelkedésében.
Nem könnyű jó albérlethez jutni ma Budapesten, főleg nem a felsőoktatási szezon indulása előtt egy hónappal. Általános tendenciának tekinthető, hogy az utóbbi évek nyomott ingatlanpiaci helyzete miatt szűkös a kínálat, ráadásul mind többen – leginkább a fiatalok – dönthetnek úgy, hogy a lakáshitel helyett a bérlést választják.
Egyre több olyan számítás lát napvilágot, amelyben a jelenlegi kamatkörnyezetben kifejezetten bombázó befektetésnek állítják be az ingatlant. A jelek szerint vonzó a hozam, de ehhez folyamatosan kell bérlő.
Hamarosan elkezdődik a diákok albérlet keresési időszaka, miután csütörtökön nyilvánosságra hozzák a felsőoktatási felvételi ponthatárokat, és ilyenkor - átmenetileg - jelentősen élénkül a fővárosi és az egyetemi városok bérlakás piaca.
A lakáskiadás első ránézésre, sőt, másodikra is jobbára problémamentes bevételi forrás, többnyire elég néhány egyszeri apróbb beruházás, aztán csak szélesre kell tárni a bankszámlát, jöhet a pénz. Pedig nem, a veszélytelennek bérlés tűnő egy csomó csapdát rejt, nagyot is lehet bukni. Az Adózóna mutatja, miért.
