Nemzetközi lapszemle: Máris erős kritikák érik Várhelyi Olivér biztosi jelölését

Politico

„Khm… éppen ő?” Ez volt az állatvédők első reakciója, amikor meghallották, hogy Várhelyi Olivér lesz a terület új gazdája a Bizottságban. Ám még bizonyítania kell, mert a szakma azt remélte, hogy Ursula von der Leyen olyasvalakit jelöl, aki legalább valamit konyít a témához, és van szíve az állatok iránt.

De hogy éppen ő kapta a tisztséget, azt széles körben dorgálásnak tekintik az Orbán-kormány számára, mivel a miniszterelnök folyamatosan gátolja Ukrajna támogatását. Maga Várhelyi ellentmondásos személyiség, aki idáig a bővítésért felelt, ám munkáját sok bírálat érte. Durva vezetési stílusáért és azért, ahogyan a demokráciához viszonyult a jelöltországokban.  

Új posztja miatt több EP-képviselő máris kételyét fejezte ki, mármint hogy ne lett volna nála jobb választás. Az Eurocsoport az Állatokért igazgatója ugyancsak fenntartásait hangoztatta. Arra a kérdésre, hogy a megbízást úgy lehet tekinteni, mintha Brüsszel a középső ujját mutatná fel Orbánnak, azt válaszolta, idézi a Politico cikke, hogy aggódnak, mert nagyon is erről lehet szó.

Az EU az Állatokért kampány koordinátora közölte: egyelőre nem tudják, miként vélekedik a kiszemelt politikus az állatvédelemről, de a jelek szerint semmi sem predesztinálja a feladatra. Pedig sokat tudna tenni ezen a területen, ha megvan benne a jó szándék, de ha nincs, akkor Várhelyinek nem kellene biztosnak lennie.

Euractiv

Nem lesz sétagalopp Várhelyi Olivér meghallgatása az Európai Parlamentben, írja a lap, hiszen bővítési biztosként egy sor botrányba keveredett bele. Habár elvileg semlegesnek kellett volna maradnia az előző tisztségében, tavaly olyan jelentések láttak napvilágot, miszerint egyes jelentkező országok bejutását nyomatta, mások jelentkezését viszont hátráltatta – attól függően, miként vélekedett az adott államról a magyar kormány. Azaz fennáll a gyanú, hogy hazafelé játszott, Orbán rajta keresztül erősítette meg saját nyilatkozatait, illetve ígéreteit.

Ugyanakkor az október 7-i támadás után a Bizottság meghazudtolta, amikor Várhelyi közölte, hogy az EU felfüggeszti a palesztinoknak nyújtott támogatást. A múlt év elején az EP vizsgálatot kezdeményezett, mivel úgy vélte, hogy a biztos szándékosan háttérbe szorítja a jogállam kérdését a felvételre várakozó országokban.

Majd leidiótázta az Európai Parlament több képviselőjét, amikor azt hitte, hogy már kikapcsolták a mikrofonját, miután be kellett számolnia a testület előtt. Ez az ügy alighanem előkerül, amikor Strasbourg most véleményt mond az alkalmasságáról.

Süddeutsche Zeitung

Kuncogás futott végig a termen, amikor Von der Leyen ismertette Brüsszelben, hogy Várhelyi Olivér az egészségügyért és az állatvédelemért lesz felelős az új Bizottságban. A német politikus ezzel torolja meg, hogy Orbán Viktor minden lehetséges alkalommal Putyinhoz törleszkedik, ugyanakkor folyamatosan megtorpedózza Ukrajna megsegítését. Pedig az új testület összetételéből amúgy az az egyik fontos tanulság, hogy Kelet-Európa felértékelődött – írja Strasbourgból a tudósító, Hubert Wetzel.

A másik feltűnő vonás, hogy az új Bizottságból eltűntek a nagy bölények, akik ellent mertek mondani a nagyasszonynak. Mint pl. Thierry Breton, Margrethe Vestager vagy Frans Timmermans. Az egész a Naprendszerre emlékeztet, Ursula von der Leyennel a középpontban. Azaz keményebben markolja a jövőben a gyeplőt.

Végül az is fontos, hogy a felállás egyértelműbben konzervatív, ami tükrözi a földrészen lejátszódott általános jobbratolódást. A 27 biztosból 14 a Néppárthoz tartozik, olyan kulcsterületekkel, mint a gazdaság, az agrárium, a migráció, a védelem és az éghajlat. Ugyanakkor az olasz alelnök, Fitto Meloni posztfasiszta pártját képviseli.

Úgy néz ki, hogy továbbra is fontos marad a klímavédelem, de úgy alakítják, hogy lehetőleg ne ártson az iparnak. A környezetvédelembe a korábbihoz képest várhatóan jobban beleszólhat a mezőgazdaság, valamint az autógyártás.

A politikai jelszó: a versenyképesség, valamint a külső és belső védelem.

Frankfurter Rundschau

Gumibotból és az embercsempészeknek adott kegyelemből áll a magyar kormány menedékpolitikája – foglalja össze a helyzetet Thomas Roser Belgrádból, kiemelve, hogy az Orbán kormány gyakorlatilag eltörölte a menedékjogot, ám ezzel évek óta megszegi az uniós szabályozást.

A miniszterelnök nem csinált titkot belőle, mennyire tetszik neki, hogy Németország lényegesen szigorítja a határok felügyeletét. A magyar nemzeti önzés politikája azonban semmiképpen sem szolgálhat mintaként. Mert amit a magyar fél csinál, az az uniós partnerek, a szomszédok és a menekültek, valamint a saját adófizetőinek a rovására megy.

Menedékjogot magyar földön gyakorlatilag nem lehet kérni. Tavaly öt beadványt bíráltak el kedvezően. És teljesen mindegy, hogy a határsértőket visszapofozzák-e Szerbiába, vagy netán sikerül eljutniuk Ausztriába, a hadjárat levét a környező államok isszák meg. Akit a magyar hatóságok elkapnak – bárhol az ország területén –, azt haladéktalanul visszatoloncolják Szerbiába. Még akkor is, ha Románia felől érkezett.

Az ország ugyanakkor továbbra is fontos útvonal az embercsempészek számára. Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó belgrádi központ vezetője azt tapasztalja, hogy a határkerítés megdrágította a bűnözők szolgáltatását. Tavaly 108 ezer menekültet regisztráltak a szerb szervek, nagy részük Magyarországon át került be Nyugatra, habár az biztos, hogy létrejött egy új kerülő út is a Balkánon keresztül.

A szakértő szerint csupán mítosz, hogy a magyar déli határon az acél szögesdrót feltartóztatja a migrációt.

The Guardian

Ha Európa nem növeli a kiadásokat, megnézheti magát – azaz joggal sürgeti Mario Draghi, hogy az EU léptessen életbe a Marshall-tervhez hasonló csomagot a versenyképesség javítására, a növekedés erősítésére. Ezt fejti ki a vezércikk, amely megállapítja, hogy az olasz politikus nem finomkodott. Kijelentette, hogy máskülönben a földrészre lassú agónia vár, mert képtelen tartani a lépést Kínával vagy az Egyesült Államokkal.

Von der Leyennek és új csapatának ajánlatos megfogadnia az erőteljes intést, mert sötét viharfellegek gyülekeznek. Az Unió mind politikailag, mind gazdaságilag útelágazáshoz ért: lendületesen jön fel a nacionalista jobboldal, mivel haldoklik a gazdasági növekedés, drámai módon drágul a megélhetés, és tartósan rossz a közérzet az elszegényedett ipari és mezőgazdasági körzetekben.

Emellett a háború miatt többet kell költeni a védelemre, ami még jobban kifeszíti a költségvetést. Ébresztőnek kell tekinteni, hogy a VW, amely egykor a világ legnagyobb autógyártója volt, több üzemét bezárni készül.

Mario Draghi legfőbb javaslata, hogy jelentős kölcsönt kell felvenni az iparszerkezet átalakítására. Mert ha a bajban lévő körzetek rovására igyekeznek megoldani a gondokat, az csak a bevándorlásellenes nacionalizmusnak segít, ezt jól érzékelni. Viszont hogy meg lehet csinálni, azt bizonyítja a járvány utáni újjáépítést szolgáló alap. Már ha van hozzá politikai akarat.

Ám a német pénzügyminiszter azon nyomban visszautasította a jelentést, és az új Bizottság is vissza kíván térni a szigorúbb adósság- és deficitkorlátokhoz. Ez azonban további stagnálást és alacsonyabb növekedést eredményez. Azaz nő a pálya a szélsőjobb számára, hogy megfúrja a zöld politikát, és uszítson a bevándorlók ellen. Draghinak Von der Leyen adta a megbízást a munkához, ezért ajánlatos, ha megfogadja, amit a volt olasz kormányfő tanácsol.

Financial Times

A szerkesztőség véleménye az, hogy túlfeszített az EU egész menekültpolitikája, és ha Brüsszel szorgalmazza a legális bevándorlást, ahhoz előbb ellenőrzése alá kell vonni a törvénytelen migrációt. Mindenesetre a rendszer ismét töréspontig jutott. A schengeni övezetre már a második egymást követő évben több mint egymillió kérelmező zúdult, ennyien nem érkeztek 2015-2016 óta.

Márpedig ez szálka az elégedetlenkedő választók szemében, egyben pedig növeli a szélsőséges pártok népszerűségét. Csakhogy a munkaerőhiány, valamint az elöregedő lakosság miatt nagy-nagy szükség van külső utánpótlásra. 2021-ig, 10 év alatt, 5 millióval csökkent a munkaképes korú népesség száma.

Megszületett ugyan tavasszal a menedékreform, de azt Magyarország és Lengyelország nem fogadta el a befogadott kérelmezők kötelező elosztása miatt. Sőt azóta már más államok is próbálnak szemezgetni a szabályozásból. De a sikeres politika alapja csak az lehet, hogy megfékezik az illegális bevándorlást.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az emberek toleránsabbak a jelenséggel szemben, ha azt érzékelik, hogy megfelelő a határvédelem. Következésképpen az EU-nak több pénzt kell fordítania ilyen célokra. Továbbá visszafogadási egyezményt kell kötnie az érintett államokkal. De miután több esetben azt látni, hogy ott rosszul bánnak a visszaküldött szerencsétlenekkel, fokozni kell az európai, illetve nemzetközi felügyeletet.

Nem szabad alkalmazni viszont az azonnali kitoloncolást, mivel az durva, hatástalan és sokszor törvénytelen. Ugyanakkor meg kell szervezni a legális bevándorlás lehetőségét. A politikusoknak őszintébbnek kell lenniük, amikor azt kell elmagyarázniuk a választóknak, hogy gazdasági okok miatt mindenképpen szükség van külföldi munkáskezekre. Nem lesz sem olcsó, sem könnyű, de megéri, ha ily módon nő a politikai hajlandóság a bevándorlás elfogadására, és elhallgatnak a szélsőségesek szirénhangjai.

Frankfurter Allgemeine Zeitung

Nem helyesli a német határellenőrzés visszaállítását Christian Dustmann, a University College London közgazdászprofesszora, aki a bevándorlás gazdasági következményeit kutatja. Szerinte nem szerencsés átabotában elhatározott intézkedést tenni, amikor jövőre életbe lép az új uniós menedékpolitika.

Ráadásul a német intézkedés nem túl hatékony. Ugyanakkor a migráció még jó sokáig velünk marad, és még a brit szigetország sem tudja igazából megvédeni a határait. Az embercsempészek meg fogják a találni a rést, hogy bejuttassák megbízóikat német földre.

Ráadásul Berlin a többiek nélkül szánta rá magát a cselekvésre. Ám a népességszám csökkenése folytán a jólét megőrzéséhez elengedhetetlen a munkaerő utánpótlás megszervezése külföldről. Egyébiránt Németországban leginkább szírek és afgánok kérnek menedéket, és tőlük nemigen lehet megtagadni.

Nem segít az sem, írja cikkében, ha csökkentik a migránsoknak szánt társadalmi juttatásokat. Ugyanakkor nagyon oda kell figyelni a beilleszkedés támogatására. Pont itt tapasztalni hiányosságokat a német politikában. A szakértő arra is kitért, hogy a bevándorlás általában nem ront a bűnözési statisztikán.

Kimutatta továbbá, hogy az idegenellenesség nem függ attól, hány migráns van egy országban, lásd a magyarokat.

The Wall Street Journal

A vezércikk szerint a Hezbollah vezetői nem mondhatják, hogy nem kaptak üzenetet, miután a szervezet tagjai közül 11-en meghaltak, több mint 4 ezren pedig megsebesültek egy fondorlatosan kiötölt merénylet következtében. A terroristák nemrégiben kaptak egy rakomány személyhívót, amelyet szétosztottak a milicisták között, mondván: ezeket az eszközöket nem tudják lehallgatni az izraeli elhárítás emberei.

Csakhogy a készülékek valószínűleg időzített bombaként szolgáltak, habár a zsidó állam nem nyilatkozott arról, hogy bármi köze lenne a történtekhez. Viszont az utóbbi időben több akcióval is bizonyította, hogy képes hatékony csapást mérni a hírszerzés, illetve a technológia segítségével az ellenséges vonalak mögött.

Mindenesetre a síita szervezet parancsnokai most rájöhettek, hogy nagyon is sebezhetők az Izraellel vívott háborúban, és hogy megfizetik az árát, ha tovább lövik a szomszédos ország északi részét. Október 7. óta több mint 8 ezer rakétát lőttek ki, ezért hozzávetőleg 60 ezer izraeli kénytelen volt elhagyni a lakóhelyét. De már további városok is célpontba kerültek.

Ezt egyetlen szuverén állam sem tűrheti el, és erősödött a nyomás az izraeli kormányra, hogy vágjon vissza. Mert azt nem lehet megengedni, hogy egy Irán által pénzelt terrorcsoport büntetlenül támadja a területét. Az ellencsapás célzott volt, a pagerek a Hezbollah harcosainak kezében robbantak fel. Szerencsés esetben a szervezet vezetői belátják, hogy az ő életük is veszélyben van, ha kitör a nyílt háború.

The Times

Kínának jó oka van rá, hogy féljen saját népe haragjától, írja a lap. Most éppen azért lehet tele a nadrágja, mivel emelni kívánja a nyugdíjkorhatárt, ez pedig árulással ér fel egy kommunista országban – állapítja meg a kommentátor, Roges Boyes. Mint kiemeli, az egymást váltó pekingi rezsimek rettegnek a lakosságuktól, az esetleges forradalomtól.

A nyugtalanság jól kiütközött, amikor a hatalom észveszejtő módon eltitkolta a Covid halálozási adatait (az áldozatok száma 1,5-2 millió között lehetett). Voltak tiltakozások a járvány miatt elrendelt óriási lezárások miatt, korábban pedig a többi közt azért, mert a családokban csupán egy gyermek születhetett, továbbá gyárakat zártak be. De sokan az utcára vonultak az ingatlanlufi kipukkanása és a helyi bürokrácia elburjánzása miatt is.

Leginkább a növekedés lelassulása viseli meg az idegeket. Távoznak a multik, emiatt sokan kerülnek utcára. A takarékosság jegyében csökkentik a közalkalmazottak számát, valamint a lányok csak nehezen jutnak álláshoz, ha fiú jelentkező is van. A fiatalok körében rekordot dönt a munkanélküliség.

Most pedig 46 éve óta először hozzá akarnak nyúlni ahhoz, hogy mikor lehet nyugállományba vonulni. A férfiaknál 60-ról 63-ra, a nőknél 50-ről 55-re nőne a határ. Miközben egyre korosabb a lakosság, és a születések aránya szinte páratlanul alacsony a világban.

Az persze nem ördögtől való, hogy tovább dolgozzanak az emberek. De a hatalom nem tudja teljesíteni mindhárom nagy törekvését, hogy tudniillik nyereséges legyen a termelés, jól érezzék magukat a bőrükben a munkások, és fennmaradjon a jelenlegi nyugdíjrendszer. Olyan azonban már nincs, hogy majd a nagyszülők az unokák gondját viselik boldogan, miközben a jól képzett papa-mama a városban nagy pénzért robotol. És sokan kétlik, hogy a kormány képes betartani a nyugdíjügyben tett ígéreteit.