Miért nem evidens, hogy Budapesten rosszabb a levegő, mint máshol az országban? Mekkora légszennyezettségi probléma valójában a járművek kibocsátása? Mik a jó megoldások, mik a látszatmegoldások? Fenntarthatósági podcastukban tisztáztuk a szennyezett levegő kérdéskörét.
A veszélyes mértékű légszennyezésben nagy szerepük van az erőtüzeknek és a gazdasági tevékenységek fokozódásának.
A norvég Airthings két eszközt vitt a Las Vegas-i CES 2024 vásárra. Mindkettő arra törekszik, hogy otthon egészségesebb levegőt lélegezhessen be az ember.
Egy új tanulmány szerint ha beszüntetnénk a fosszilis energiahordozók használatát, azzal évente milliók életét lehetne megmenteni.
A cukorbetegek, az 55 évnél idősebbek és a férfiak a legérzékenyebbek a szív- és érrendszeri betegségeket kiváltó légköri jelenségek változásaira – állapította meg Semmelweis Egyetem friss kutatása. Az intézmény közleménye szerint az éghajlatváltozás kardiovaszkuláris betegségekre gyakorolt hatását több éve vizsgálják az egyetemen, amely egy világszinten újnak számító tudományos diszciplína, a kardiometeorológia kialakulását is inspirálta.
Egy ötfokú skála szerint sorolják be, mely autók nem hajthatnak be a városba.
A klímaváltozás miatt egyre nagyobb szükség van a szén-dioxid-kibocsátás mérséklésére. Hogy melyik országoknak kell a legnagyobb erőfeszítést tenniük, azt egy infografika mutatja be áttekinthetően.
A szálló por koncentrációja a legtöbb országban az egészségügyi határérték többszöröse. Erősödik azonban a lakosság tudatossága.
Összesen 400 ezren halnak bele a légszennyezésbe évente Európában.
A globális klímaváltozás miatt gyakrabban, évi 10–15 alkalommal éri el Európát a szaharai por, és ennek következtében nemcsak több a légúti megbetegedés, vírusok és egyéb kórokozók terjedhetnek a levegőben vagy szebb naplementéket lehet fotózni, hanem a hó is gyorsabban olvad a kontinensen.
Ez nem egy kínai, hanem egy amerikai tudományos felmérésből derült ki, melyet a Chicagói Egyetem energiapolitikai intézete adott ki. Eszerint sikeres volt az a környezetszennyezés ellen indított háború, melyet tíz éve indítottak el az 1,4 milliárd lakosú országban.
A növekedő légszennyezettség több mint öt évvel csökkentheti a Dél-Ázsiában élők életkilátásait egy kedden publikált új jelentés szerint, amely a szennyezett levegő egészségügyi hatásait vizsgálta a térségben. Európában sem dőlhetünk hátra, itt sem mindenhol tiszta a levegő.
Egészen meglepő eredményekre jutott a Harvard Egyetem orvosi karának tudósai által készített kutatás: a kutyák e szerint harapósabbak lehetnek a nagy melegben, a tűző napsütésben, és akkor, ha rossz a levegőminőség.
Ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát.
A különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak.
Hétfő óta homokvihar söpör végig Pekingen és Észak-Kína más térségein, ami mintegy 409 millió embert érint.
A londoni szürkemókusokat vizsgálták meg kutatók, és kimutatták, hogy rosszabb állapotban van a belvárosban élő rágcsálók tüdeje, mint azoké, amelyek a külvárosok valamivel jobb levegőjén élnek.
Rossz hatással van az emberi szervezetre a városi forgalomból eredő zaj- és légszennyezés – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology legújabb, 240 000 ember bevonásával készített kutatása.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói szerint a világ szárazföldi területének csupán 0,18 százalékánál volt éves szinten alacsonyabb a szálló por (PM2,5) koncentrációja az egészségügyi határértéknél.
A levegő minősége jelentősen befolyásolhatja az emberek gondolkodási és döntési képességeit (is). Erre a következtetésre jutottak holland és amerikai tudósok, miután sakkozók kognitív teljesítményét vizsgálták különféle légszennyezettségi körülmények között.
