Az UV-B sugárzás által okozott, a bőr nem festékes típusú rosszindulatú daganatai egyre gyakoribbak Magyarországon: 2001 és 2014 között mintegy 50%-kal nőtt ezek előfordulása a nők és férfiak körében egyaránt – írja a Másfélfok.

Az UV-A sugárzás által előidézett festékes bőrdaganatok, vagyis melanómák bár kevésbé gyakran fordulnak elő, számuk mégis egyre rohamosabban növekszik,

a melanómás esetek nagyjából megduplázódtak 2001 és 2014 között. És, bár a túlélési esély sokat javult, a melanóma évente így is több mint 20 000 emberéletet követel Európában.

A tanulmány szerzője, Lehoczky Annamária, meteorológus, éghajlatkutató szerint a bőrrákos esetek növekedése összefügg az utóbbi évtizedekben tapasztalt UV-sugárzás, illetve az annak való kitettség növekedésével. Egy 2020-as tanulmány szerint Kelet-Európában 1979 és 2015 között évtizedenként akár 5-8%-kal is megemelkedhetett a bőrre hatékony UV-sugárzás – vagyis az az effektív UV dózis, ami egy addig UV sugárzásnak nem kitett bőrön 1 óra alatt okoz szabad szemmel látható bőrpírt folyamatos és egyenletes besugárzás esetén – napi értéke.

A felszínre érkező erősebb UV-sugárzáshoz többek közt az elvékonyodott ózonréteg járul hozzá, még akkor is, ha a helyzet javult az 1980-as évekhez képest, amikor felfedezték az egyre táguló „ózonlyukat”.

A minket érő UV-sugárzást az is befolyásolja, hogy ennek a sugárzásnak az alacsonyabb légkörben mennyire állják útját felhők és apró (aeroszol) részecskék, mint például a por, füst és más légszennyezők. Bár az aeroszol részecskék összhatása a légkörben egy rendkívül komplex kérdés, a megfigyelések szerint a légszennyezés csökkenése nagyban hozzájárult a felszínre érkező sugárzás növekedéséhez sok helyütt Európában, így Magyarországon is.

Hazánkban az UV-besugárzás enyhén növekvő tendenciáját főképp az okozza, hogy a csökkenő légszennyezés miatt a légkör sugárzásátbocsátó képessége javult, és ez az effektus kissé felülmúlta a helyreálló ózonréteg UV-sugárzást csökkentő hatását.

Ráadásul az elmúlt 40 évben kevesebb felhő borítja az eget, míg egyre többet süt a nap Európában: tavaly átlagosan 130 órával többet sütött a nap Európában, mint az 1991-2020 referencia időszakban átlagosan – derül ki az EU Kopernikusz Programjának legfrissebb jelentéséből.

A melegebb idő miatt pedig egyre több időt töltünk a szabadban, ami növeli a kockázatokat:

hiszen, ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát ahhoz képest, hogy ha soha nem égünk le.

Bár azt nehéz megjósolni, hogy a jövőben mennyit tartózkodunk majd a napon, szakértők szerint a melegebb időre adott válasz valószínűleg fontosabb tényező lesz a bőrrák kockázatának alakulásában, mint magának az UV-sugárzásnak a növekedése. Mindenesetre, egérkísérletek már most is kimutatták, hogy az UV-sugárzás rákkeltő hatása Celsius-fokonként 5%-kal növekszik, így a hőmérséklet hosszú távú 1,5°C-os emelkedésével 7,5%-kal növekedne a rákkeltő hatás.