szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A londoni szürkemókusokat vizsgálták meg kutatók, és kimutatták, hogy rosszabb állapotban van a belvárosban élő rágcsálók tüdeje, mint azoké, amelyek a külvárosok valamivel jobb levegőjén élnek.

A légszennyezettség nemcsak az ember egészségére veszélyes, de a városban élő állatokéra is - derült ki a héten az Environmental Pollution szaklapban publikált tanulmányból. Patricia Brekke brit zoológus szerint az elmúlt években erős egyedszám-visszaesés volt megfigyelhető olyan városban élő fajok - lepkék, sünök, méhek, seregélyek, verebek - esetében, amelyek korábban meglehetősen jól adaptálódtak a nagyvárosi környezethez. A drasztikus egyedszámcsökkenés egyik lehetséges okának a kutatók az egyre romló levegőminőséget tartották, noha eddig nem készült olyan tudományos vizsgálat, amely feltételezésüket alátámasztotta volna.

A most megjelent kutatási eredmény viszont ennek a hipotézisnek az igazolásához járulhat hozzá. A The Guardian cikke szerint brit kutatók 106 keleti szürkemókust - Észak-Amerikából az 1800-as évek végén behozott faj - gyűjtöttek be London különböző kerületeiből és vidékről is. Vizsgáltak mókust a belvárosból, London Westminster városrészéből, de a külvárosnak számító, zöld területekben gazdag Richmondból is. A kutatók tüdőbetegségre utaló tüneteket kerestek az állatokon: megnézték, hogy a rágcsálók tüdőszövetében találni-e fekete szénrészecskéket, illetve nyirokszövetben történt károsodásokat kerestek.

Végül azt találták, hogy a belvárosból begyűjtött mókusok tüdőszövetében sokkal több szénrészecske volt kimutatható, és a nyirokszövetükből is már kevesebb volt, mint a külvárosi, zöld övezeti társaik esetében. Vagyis a London központjában élő mókusok tüdeje rosszabb állapotban volt, mint például a richmondiaké.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!