Gulyás Gergely együttműködött a szélsőjobboldali osztrák politikussal, Heinz-Christian Strachéval, hogy egy ausztriai befektető a plázastop ellenére is terjeszkedhessen Magyarországon. Az erről szóló üzenetváltást a Der Standard szerezte meg az osztrák parlament vizsgálóbizottságának irataiból.
Stéphane Horel oknyomozó újságíró új könyve a gazdasági lobbikról a napokban jelent meg Franciaországban. Már három évvel ezelőtt is publikált egy hasonló művet, amelyért tekintélyes sajtódíjat is kapott. De most 10 év aprólékos kutatómunkáját összegzi.
Egyiptom és Kína emberijog-sértéseivel kapcsolatban is nagyvonalú volt Magyarország, sőt nagyobb nemzetközi szervezeteket sikerült rávenni, hogy moderálják magukat, amikor kritizálják a két államot.
Hová tűnt a lendület, hol késik a magyar vállalkozó szellem? Mi más értelme lenne az egésznek, mint az, hogy Önök szépen beugorjanak a Tesco helyére?
Nincs Magyarországon lobbitörvény, ma csak ellenőrizetlenül és átláthatatlanul lehet lobbizni hazánkban, ezért esély sincs arra, hogy kiderüljön: melyik megállapodás sorsa dőlt el egy focimeccs VIP-páholyában, és melyik a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában a Transparency International szerint. A stratégiai megállapodások rendszere emellett ugyan nem ördögtől való, de a gyakorlat szerint a dokumentumok semmire sem kötelezik a feleket. A civil szervezet leginkább azt kifogásolja, hogy teljesen átláthatatlan, melyik céggel milyen megfontolások alapján szerződik a kormány.
A Time magazin „év embere” díját még soha nem ítélték posztumusz, ez a trend most valószínűleg megváltozik.
Egy évvel a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófa után máris elpárolgott az amerikai politikusok szégyenérzete azzal kapcsolatban, hogy szövetségi kampányaikban pénzadományt fogadjanak el az olajszennyezésért felelős BP-től. A cég a most nyilvánosságra hozott adatok szerint közel 30 ezer dollárnyi legális adományt osztott szét az amerikai képviselőjelöltek között és ez volt az első alkalom, hogy senki sem utasította vissza a támogatást.
