Ezek lettek idén a legjobb magyar múzeumok
A Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület idén is átadta az év múzeumainak, illetve az év kiállításainak járó elismeréseket.
#Ludwig Múzeum
Barabási Albert-László: Nyárig marad a Covid, aztán kitör a vakcinaháború
Még szó sem volt a járványról, amikor kitalálták, hogy a Ludwig Múzeum világpremieren mutatja be a világhírű magyar hálózatkutató 20 évnyi munkájának vizualizációját. Ám mivel a járványok terjedésének kutatása is Barabási szakterületéhez tartozik, így a koronavírus központi szerepet kapott ezen a művészeti tárlaton.
A vírus új megvilágításba helyezte a társadalmi problémákat – és a művészetet is
A Ludwig Múzeum Időgép című tárlata a világjárvány két hulláma között jött létre, és természetesen nem hagyhatta figyelmen kívül az elmúlt időszak tanulságait sem. A múzeum mintegy 800 darabot számláló gyűjteményéből kiválogatott művek a személyes, a művészi és a történelmi idő különböző aspektusait tárják a néző elé.
Barabási Albert-László feladta a feladatot: 10-16 évesek megfejtéseit várják
Az EdisonKids őszi kihívására 10 és 16 év közötti gyerekek, fiatalok munkáit várják. A cél a tudomány korszerű és kreatív népszerűsítése.
Újranyit a Ludwig Múzeum augusztus 20-án
Időgéppel várja a múzeum a látogatókat a nemzeti ünnepen.
Megjelent a Műértő 2020 márciusi lapszáma
Műértő Power 50 – a hazai szcéna legbefolyásosabb szereplői 2019-ben / Napfény a ház falán – Edward Hopper bázeli tárlata / Élet az internet után – kiállítás a Ludwig Múzeumban / Miért fáj nekünk a NAT? – vizuális kultúra a Nemzeti alaptantervben / „Én elmentem a vásárba…” – műkereskedelemről művészszemmel / A Szent Mókus, a dakszli és a spiritus rector – a Hollósy-iskola Münchenben / Névtelenség kizárva – új törvény a műtárgypiacon
Múzeumba kerülnek Barabási Albert-László hálózatai
A Ludwig Múzeum nagyon érzi a korszellemet. 2020-ban egy internettől megfosztott világ víziójával, egy a slow life szemléletmódról szóló kiállítással, valamint Barabási Albert-László adatvizualizációival igyekszik bevonzani a közönséget.
Megjelent a Műértő 2019 téli duplaszáma
Kézjegy és törődés – Nemes Csaba társadalmi művészete Dunaújvárosban / A mágus „valósága” – Olafur Eliasson Londonban / Mintázatok és diskurzusok – amerikai festők a Ludwig Múzeumban / Bercsényi fotósezred – magyar fényképészek Franciaországban / A nagy könyvlopás – hidegháborús emlékek Szentendrén / Kozmosz magánhasználatra – Kiki Smith Párizsban / A hatalom nélküliek hatalma – politikai művészet a pozsonyi Kunsthalléban
Foszlásnak indult a magyar divatpápa életműve – ki fogja a ruháit megmenteni?
Ha még élne, biztosan hatalmas bulival ünnepelte volna meg első retrospektív kiállítását a hordhatatlan ruhaszobrairól ismert Király Tamás. A Ludwig Múzeumban bemutatott ruhákat már csak azért is érdemes megnézni, mert lehet, hogy tíz év múlva már semmi nem marad belőlük.
Színek és évek
A Ludwig Múzeumban sem maradhatott ki a Bauhaus-centenárium köré szerveződő nagyszabású program. A kötelező jelleg azonban a koncepción is érződik. Különös mozgalom a Bauhaus. Annak ellenére, hogy működése rövid ideig tartott, hatása a jelenünkig elér. Ha nem lenne közhelyes ezzel a szóval illetni egy fontos irányzatot, azt is írhatnám, hogy a Bauhaus öröksége felmérhetetlen.
Let it shine
Benczúr Emese (1969, Budapest) elsősorban installációkat készít. Érzéki konceptuális munkáiban rövid szövegeket, szavakat használ fel, amelyeket valamilyen jelentéssel bíró hordozón, gondosan kiválasztott eszközök segítségével jelenít meg. 1996-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Klimó Károly osztályában, egy rendhagyó diplomamunkával, a Teljesítem a kötelességem című installációval.
Nem tetszett a Ludwig igazgatójának, hogy titokban egy Orbán-portré került a múzeumba
A művet gyorsan leszedték a falról, az alkotót pedig beszélgetésre hívták, mert az igazgató szerint a kép nem való múzeumba.
Értem, tudom, érzem
Az 1920-as évek munkásembere élhetett át valami olyasmit, amit jómagam éreztem Salla Tykka Lasszó és Hatalom című két rövidfilmje láttán. Holott nem először találkoztam ezekkel a munkákkal. Annak a megéléséről van szó, hogy az igazság és az az identitás, amelyhez ez az igazság tartozik, meg van mutatva, ki van mondva.
Erwin Wurm-kiállítás is lesz idén a Ludwig Múzeumban
Az osztrák művész úgynevezett "egyperces szobrairól" híres.
Ahonnan a szabadság szele fújt
Wroclaw, amely hatvan éve még letarolt pusztaság volt Lengyelország nyugati peremén, 2016-ban pedig Európa Kulturális Fővárosa, most a Ludwig Múzeumban mutatja be nagyszabású tárlaton (Vadnyugat – Az avantgárd Wroclaw története) művészetének nagy korszakát.
Tereskova: „nem kellett feljelentenem a barátaimat”
Magyarországon se diktatúra, se semmilyen tiltás nincs, a sajtó teljesen szabad – állítja Nagy Kriszta Tereskova, akit arra kértünk, tartson nekünk tárlatvezetést a Ludwig Múzeum nemrég nyílt, Rock/tér/idő című kiállításán.
"Olyan sorsot kaptam az Istentől, ami sok pénzbe kerül" – Tereskovával beszélgettünk
Tudta, hogy Cseh Tamásból akár sikeres képzőművész is lehetett volna? És hogy sokan azért nem szerették őt, mert a tűrt kategóriába tartozott, lemezeket adhatott ki? Felkértük Tereskovát, hogy tartson nekünk tárlatvezetést a Ludwig Múzeum nemrég nyílt, Rock/tér/idő című kiállításán, amely a magyar képzőművészet és a popzene viszonyára fókuszál. Sok meglepetés ért minket.
Beszélgetés Somogyi Hajnalka kurátorral / Újrateremteni a közeget
– Azon kevesek közé tartozol a hazai szcénában, akik a professzionális kurátorképzést külföldön végezték. Egyenes út vezetett az ELTE Művészettörténet Tanszékéről a New York-i Bard College-ba?– Nem, korántsem. A művészettörténet szak befejezését közel tíz évig húztam. Ennek többek közt az volt az oka, hogy már az egyetem első éveiben dolgozni kezdtem. Elsőként a Kieselbach Galériában, itt háttéranyagokat szerkesztettem az aukciókhoz. Majd 2001 elején jelentkeztem a Trafó Galériába asszisztensnek Bencsik Barnabás mellé. Néhány hónap múlva rám bízták a galéria vezetését. Ez már teljes munkakör volt, és bár még ekkor is egyetemre jártam, teljes erőbedobással a Trafóra koncentráltam.
"Ki nem szarja le a művészettörténetet?"
Óriásira nagyított képregény-ábra, Elvis, amint pisztolyt ránt Mick Jaggerre, parfüm-reklám, autóbaleset-fotó, mint értékes művészeti alkotások - a pop art ma is meghökkent, elgondolkoztat. A Ludwig Múzeumban csütörtökön megnyílt tárlatra meghívtuk Wahorn Andrást, hogy értelmezze a képeket, és magyarázza meg, miért nem tekinthető egyszerű blöffnek, ha mondjuk valaki babkonzervek dobozairól készít képet. A zenész-képzőművészt azok a képek érdekelték, amin van meztelen nő.
Nagyon fontos csomag érkezett a Ludwig Múzeumba
Október elején nyílik a Ludwig Goes Pop kiállítás, többek között Andy Warhol és Roy Lichtenstein világhírű képeivel. A vándorkiállítás anyaga nemrég meg is érkezett a múzeumba.