Kiszámolták mennyibe kerül azok gyógyítása, akiket a fűtéshez és főzéshez elégetett fosszilis tüzelőanyagok füstje betegít meg. Magyarország a legtöbbet fizetők közé került.
A világ egyetlen országa sem tudta tartani a légszennyezettségi határértéket 2021-ben – közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO), ismertetve egy 6475 városra, 117 országra, illetve területre kiterjedő mérés eredményét.
A levegő minősége hatással van a férfiak esetében a nemzőképességre – állítja egy több mint 30 ezer tesztalanyon elvégzett kísérletről szóló tanulmány.
A szakemberek szerint a lezárások olyan légköri változásokat okoztak Kínában, ami miatt intenzívebbé váltak az esőzések.
A városok átalakulása feltartóztathatatlan, de a transzformáció módja kérdéses. Az biztos, hogy a közlekedés átformálása az élhetőbb városok kulcsa, ez azonban nem feltétlenül jelenti az autók visszaszorítását.
A Lengyelországot sújtó állandó szmog elleni harc új eszközét, egy hangágyút teszteltek a kutatók: a hanghullámok a mérgező részecskéket magasabbra lökik a légkörben.
A szálló por miatt megnőtt a légszennyezettség, de szombaton a megerősödő szél javíthat a levegőminőségen.
Kína ezüst-jodidot használt arra a nyáron, hogy serkentse az eső kialakulásának esélyét. A folyamatot felhővetésnek is hívják.
India és Kína az a két ország, amelyeknek erőteljesen csökkentenie kellene a szénbányászatot, az olaj- és gázfelhasználást, és hasznosítania kellene a napenergiát. Ezek a országok a világ legnagyobb károsanyag-kibocsátói, India áramszolgáltatása hetven százalékát szénből nyeri, így kérdés, visszafordíthatók-e a jelenlegi folyamatok.
Az indiai metropoliszban az épületbontási munkák is szünetelnek a szmog miatt.
Ausztrál kutatók elsőként vizsgálták meg, hogy a szállópor mennyisége milyen hatással van a kognitív képességekre. Főleg az 50 éven aluliaknál érezhető a káros hatás.
Kibővítették Londonban az ultraalacsony kibocsátási zónát. Ezzel már két budapestnyi területen kell a régebbi autók vezetőinek több mint 5000 forintnak megfelelő összeget fizetniük a behajtásért, az év egyetlen napja kivételével minden munka-, pihenő- és ünnepnapon. A cél, hogy tisztább maradhasson a levegő a városban.
A szervezők a légszennyezettségre igyekeznek ráirányítani a figyelmet.
A WHO becslése szerint a világ népességének több mint 90 százaléka él szennyezett levegőjű területen, a fele beltéri légszennyezésnek is ki van téve, mert otthonában szenet, fát vagy mást éget.
Szigorította a légszennyezési határértékekre vonatkozó irányelveit az Egészségügyi Világszervezet (WHO), szerdán közzétett új ajánlásában felére, negyedére csökkentette a légszennyező anyagokra vonatkozó határértékeket.
Az Ida hurrikán miatt sem a mérgező vegyi anyagokat semlegesítő égetés, sem a levegőminőség monitorozása nem működött a Mexikói-öbölben. Megbecsülni sem lehet egyelőre, hosszú távon milyen egészégügyi következményekkel járhat a vélhetően erősen szennyezett, helyi levegő.
Az üvegházhatású gázok kibocsátása csaknem a járvány előtti szintre ugrott vissza az Európai Unióban – közölte az unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
A Delaware-i Egyetem tudósai eredetileg egy hidrogénalapú akkumulátoron dolgoztak, ám menet közben kiderült: másra is jó lehet a technológiájuk.
A civil szervezet szerint sokkal határozottabban és gyorsabban kellene lépni ahhoz, hogy érdemben csökkenjen a légszennyezés.
A London School of Hygiene & Tropical Medicine tudósai összesen 47 európai városban vizsgálták, mennyivel kevesebben haltak meg a légszennyezettség miatt 2020-ban a lezárások idején.
