A növekedő légszennyezettség több mint öt évvel csökkentheti a Dél-Ázsiában élők életkilátásait egy kedden publikált új jelentés szerint, amely a szennyezett levegő egészségügyi hatásait vizsgálta a térségben. Európában sem dőlhetünk hátra, itt sem mindenhol tiszta a levegő.
Egészen meglepő eredményekre jutott a Harvard Egyetem orvosi karának tudósai által készített kutatás: a kutyák e szerint harapósabbak lehetnek a nagy melegben, a tűző napsütésben, és akkor, ha rossz a levegőminőség.
Ha kétévente csak egyszer ég le bőrünk, már az is megháromszorozhatja a melanómás bőrrák kockázatát.
A különböző stresszfaktorok szezonálisan és regionálisan is változhatnak.
Hétfő óta homokvihar söpör végig Pekingen és Észak-Kína más térségein, ami mintegy 409 millió embert érint.
A londoni szürkemókusokat vizsgálták meg kutatók, és kimutatták, hogy rosszabb állapotban van a belvárosban élő rágcsálók tüdeje, mint azoké, amelyek a külvárosok valamivel jobb levegőjén élnek.
Rossz hatással van az emberi szervezetre a városi forgalomból eredő zaj- és légszennyezés – erre a megállapításra jutott az American College of Cardiology legújabb, 240 000 ember bevonásával készített kutatása.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói szerint a világ szárazföldi területének csupán 0,18 százalékánál volt éves szinten alacsonyabb a szálló por (PM2,5) koncentrációja az egészségügyi határértéknél.
A levegő minősége jelentősen befolyásolhatja az emberek gondolkodási és döntési képességeit (is). Erre a következtetésre jutottak holland és amerikai tudósok, miután sakkozók kognitív teljesítményét vizsgálták különféle légszennyezettségi körülmények között.
Nem csak a Sajó völgyében, de Miskolcon, Nyíregyházán, Békéscsabán is kritikán aluli a levegő minősége, és egy sor további városban pedig még nem veszélyes, de egészségtelen. De vasárnap a szél kisöpörheti a szmogot.
Egyre rosszabbak az adatok.
Egy új elemzés szerint akár 40 százalékos is lehet az arány, a helyzet Katarban, Szaúd-Arábiában, Kuvaitban, Nigerben és az Egyesült Arab Emírségekben a legrosszabb.
Nem csupán a tüdő daganatos megbetegedéseinek számát lehetne jelentősen csökkenteni a levegő minőségének javításával, hanem az emlőrákos esetekét is – hívta fel a figyelmet francia kutatók egy csoportja, amely most hozta nyilvánosságra eredményeit.
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget – derül ki a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak.
Az adatokból kiderült, hogy évente közel 8000 kanadai hal meg idő előtt a kültéri légszennyezés miatt.
A hőségre és a levegőminőségre tekintettel az NNK nem javasolja az intenzív fizikai munkát, sportolást a szabadban.
Egy friss kutatás szerint a Föld lakosságának több mint 97 százaléka él olyan helyen, ahol szennyezettebb a levegő a biztonságosnak ítélt határértéknél.
1952-ben a londoni nagy szmog több ezer ember életét követelte, és legalább 100 ezren megbetegedtek tőle.
A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) attól tart, hogy túl nagyot ütne a taxisokon a tervezett szmogriadó-rendelet, holott a budapesti járműflottán belül kicsi az arányuk és nem is annyira szennyezőek ezek a gépkocsik.
