Orbán vejének cége arra is felhívta a figyelmet, hogy hiába kapcsolnak egy magántőkealapot Tiborcz István üzleti köréhez, az önmagában nem bizonyítja, hogy a benne kezelt vagyon az ő személyes tulajdonát képezi.
Tizenkilenc, korábban Tiborczhoz kötött magántőkealap közül egyben sem szerepel a volt miniszterelnök veje tényleges tulajdonosként. Olyanban sem, amelynek egy hónapja még 99 százalékos tulajdonosa volt.
Az alapokat Matolcsy jóbarátja, Száraz István Quartz Alapkezelője vitte, aki viszont már nem tekinti magát a volt jegybankelnök köre strómanjának.
A GEM október közepén tett feljelentést a Kisfaludy-program pénzosztásai miatt, külön „Tiborcz-érdekeltségként” nevesítve bejelentésében a Le Primore hotelt. A szálloda végső tulajdonosa egy magántőkealap, amiről nem tudni, kinek a pénze van benne, de a Tiborcz-érdekeltség Gránit (ex-Diófa) alapkezelő kezelte. Egészen idén július végéig.
Hiába kérték ki a közpénzes magántőkealapok tényleges tulajdonosait, továbbra sem tudjuk, kik a szövevényes konstrukció haszonélvezői. Többek közt Jellinekhez, Lázárhoz, Tiborczhoz, vagy éppen Nagy Mártonhoz köthető sok százmilliárdnyi közpénzhez jutó alapok végső tulajdonosait úgy fedi homály, hogy azt a szabályok szerint elvileg nem tehetnék meg.
Gyakorlatilag eredménytelenül zárult a Transparency International Hungary (TIM) adatkérése 45 darab, 1500 milliárd forintnyi közpénzt felszívó magántőkealap privát befektetőinek a kilétéről. Az adóhatóság által vezetett nyilvántartás ugyanis jogsértő módon hiányos és pontatlan, felelős azonban nincs.
Kreatív módszerekkel és buldózerrel is nekiment már Magyar Péter a NER vagyonának. Legalább 1000 milliárd forint vagyon és több tízezermilliárd forintnyi pénzáramlás sorsáról van szó.
Az elektronikus útdíjfizetési rendszer egyik cégének olyan szerződése volt, hogy a korábbi tulajdonosnak jár az osztalék – ezt vitatta az állam.
Még az előző kormány idején kialakított ütemterv szerint ellenőrzi az Állami Számvevőszék a közpénzes tőkeprogramokat. Vizsgálata nem terjed ki azokra az esetekre, amelyek miatt a Transparency International Magyarország most hűtlen kezelés gyanújával feljelentést tett, de – ígérte a HVG-nek – „hasznosítja” a korrupcióellenes szervezettől kapott adatokat.
Összefonódásokat tártak fel az alapok, azok kezelői és a céltársaságok tulajdonosai között, míg az állam részéről a hiányos kockázatkezelés és az átláthatatlan kiválasztási folyamat miatt hűtlen kezelés gyanúját állapították meg.
Eddig is furcsa összefonódás volt az egykori fideszes miniszterfeleség és egy cég között, de most már nemcsak magántőkelap birtokolja a cégből kivált ingatlanvállalkozásokat, hanem még egy bizalmi vagyonkezelőbe is beletették a vagyont.
Több mint kétezer bizalmi vagyonkezelési szerződés él Magyarországon, egyetlen negyedév alatt 13 százalékkal nőtt a számuk. Mi áll a boom mögött, és miért akarja átalakítani a rendszert a Tisza-kormány?
Négy cég és három magántőkealapba helyezett befeketés van a portfólióban.
A sajtó, a civil szervezetek és a kutatók számára is megismerhetővé tenné a több ezer milliárdnyi közpénzt felszívó tőkealapok rejtőzködő befektetőit a kormány friss törvényjavaslata. Nemcsak az uniós források, hanem az itthon elsíbolt közpénzek visszaszerzése is cél.
Rosszabb idők járhatnak a NER-potentátok kezében lévő bankokra, ezt a tőzsde is elkezdte beárazni. Míg a társadalom igazságtételt, a betétesek és a kisrészvényesek pozitív forgatókönyvet várnak.
A vállalat korábbi tulajdonosa úgy fogalmazott: „nem kizárólag piaci vagy klasszikus üzleti megfontolások” állnak az eladás mögött.
A Magyar Fejlesztési Bank egyik vezetője szerint a Tiborcz–Mészáros-kör menedzserei annak idején írásban elfogadták, hogy jogszabályváltozás esetén akár át is adják az érintett magántőkealapok irányítási jogait az államnak.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Éppen ezért érdemes közelebbről megvizsgálni első körben a magántőkealapok jogi hátterét, ezt követően pedig azt, hogyan épül fel a magántőkealapok adózási rendszere – hívja fel a figyelmet írásában dr. Magyar Csaba TEP, LL.M., a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője, az Adózóna szakértője.
Megkésve és álságosan teljesítette volna az Orbán-kormány azt az uniós kötelezettséget, hogy hozzáférhető adatbázist működtessen a zárt körű tőkealapok tényleges tulajdonosairól is. Holott azok 2600 milliárd forint közpénzt nyeltek el átláthatatlanul.
Az új kormány alatt eljöhet az igazság pillanata a bankszektorban is: kiderülhet, hogyan zsarolta őket a hatalom, mennyi pénzt toltak a megbillenő NER-cégekbe, kik az MBH tényleges tulajdonosai. Mészáros Lőrincnek azonban még a kiszorítása is sokba fog kerülni.
