Négy év leforgása alatt 72 százalékkal emelné meg az egészségügyi dolgozói béreket az emberi erőforrások minisztere. Lehet, hogy meggyőzőnek hangzik, de a dolgozók fizetése még így is messze elmarad attól, amennyit ma a magánegészségügyben keresni lehet.
Annyira rossz az állami ellátás, hogy a betegek átlagosan évi 200 ezer forintot hagynak ott magánorvosnál, mostanra a privát járóbeteg-ellátásra többet költenek, mint az állam a közfinanszírozottra. Miközben az emberek az állami kórházakkal a legelégedetlenebbek, a magánkórházi ellátást kevesen tudják kifizetni – írja Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a Tárki Társadalmi Riport 2018 című kiadványban. Számításai szerint az egészségügyre fordított magánkiadások mértéke idén elérheti az 1000 milliárd forintot.
Elválasztaná a magánegészségügyet a közfinanszírozottól a kormány, miközben még azt sem látni pontosan, mekkora az iparág.
Akcióba lendülhetett Kásler Miklós, mielőbb szétválasztaná a magán- és az állami egészségügyet.
Az Emmi-miniszter a Fidesz által visszafoglalt csatorna riporterének sem volt hajlandó részleteket mondani a szétválasztani tervezett állami és magánegészségügyről.
Már az 500 milliárd forintot közelíti a magyarországi magánegészségügyi szolgáltatók éves árbevétele, és az orvosokat, ápolókat is sorra csábítják át az állami intézményektől.
Ha mindez nem lenne átlagos, horrorsztoriknak is nevezhetnénk azokat a történeteket, melyeket olvasóink osztottak meg velünk arról, mennyit kellett várakozniuk egy-egy szakrendelésre az állami ellátás keretében. Stroke-gyanús eset, sürgős MRI-re váró, vakbélgyanús beteg sem volt kivétel. Nem beszélve a rákgyanús betegekről, akik ugyanúgy kiállják az adott esetben több hónapos sort a szakorvosig. Nem csoda, hogy egyre többen választják a magánrendelést, sokszor nem önszántukból, hanem kényszerből.
Öt éve a lakosság 37 , idén már 57 százaléka vett igénybe valamilyen magánorvosi szolgáltatást – derül ki az UNION Biztosító ősszel, 1300 fős, a 25-55 év közötti korosztályban készített felméréséből.
A neves divattervezőnek egy idős rokona sérült meg, az ő kálváriáját írta le.
Már baleseti sebészetből is van magánszolgáltató.
Nem kizárt, hogy az állami egészségügy lepusztulása és az OEP tervezett megszüntetése a magánszolgáltatók malmára hajthatja a vizet. Elsőre ez meglepően hangozhat, de a Fidesztől egyáltalán nem áll olyan távol a magánegészségügy „kedvelése”, mint ahogy kommunikálja. A kormányzat közelében is vannak olyan jelentős lobbierővel rendelkező üzletemberek, akiknek befektetései vannak a magán-egészségügyi szektorban.
Több mint 300 milliárd forintot is elköltenek a magyarok magánrendelőkben vagy paraszolvenciára, akár úgy is, hogy számlát és zárójelentést sem kapnak. És mindez nem is zavarja a többséget. Sokan – és egyre többen – inkább kifizetnek 30-80 ezer forintot egy ultrahangért, CT-ért, mintsem hónapokat kelljen várniuk az állami egészségügyben erre. Nem is csoda, hogy a nagyobb egészségügyi szolgáltatók többen lettek és megerősödtek az elmúlt években.
Tizennyolc milliárd forintos befektetéssel számol a Budapestre a Duna Medical Centert megálmodó Igor Iankovskyi, profitra azonban belátható időn belül nem számít, és nullszaldóra is csak 6-8 éven belül. A HVG-nek a járóbeteg-szakrendelő minapi megnyitása után nyilatkozó 41 éves ukrán üzletember azt állítja, a legjobb magyar orvosok sorra jelentkeznek be hozzá, és úgy gondolja, tudnak olyat és olyan áron kínálni, hogy ne csak az elit vegye igénybe szolgáltatásaikat. Nem titkolja, azzal is terveznek, hogy ukrán és orosz betegek is nagy számban érkeznek majd a várhatóan másfél év múlva megnyíló kórházba.
Többletszolidaritást vállal az a beteg, aki magánszolgáltatónál gyógyul, hiszen nem terheli az egészségügyi alap kasszáját és a szűkös kapacitásokat sem. A magánegészségügybe befektető Lantos Csaba, az OTP Bank egykori vezérigazgató-helyettese szerint éppen ezért visszafizetés járna azoknak, akik nem az állami intézményekben gyógyulnak.
Hónapok telnek el a diagnózisig, majd újabbak a kezelés megkezdéséig. Az országban 30 kórházban van onkológiai ellátás, de kevesebb mint a felében tudnak nyújtani komplex kezelést. Bár Magyarországon is megjelentek a sebészeten, kemo- és sugárterápián kívüli célzott terápiák, de ehhez ismerni kellene a tumor genetikai eltéréseit, és hogy miképp lehet hozzáférni a kezeléshez. És ez nemcsak pénzkérdés: még az is zsákutcában érzi magát, aki többszázezer forintot kifizet a semmire, az ún. „csodaszerekre”. Nagyvizit 6. rész.
A csípőszűréstől az allergiavizsgálaton át a fogszabályozásig egy sor olyan élethelyzet adódhat, amikor képtelenek vagyunk kivárni, hogy a gyerekünket az állami ellátásban megvizsgálják. Márpedig nagyon sokaknak nincs más: alternatíva helyben nem elérhető, a magán-egészségügyi ellátás megfizethetetlen, vagy bizonyos igazolásokat csak az állami rendszerben adnak ki. Nagyvizit, 5. rész.
Az állami egészségügyben a legnehezebben igénybe vehető szolgáltatások egyike a pszichoterápia. Nagyon kevés a szakember, egy páciensre maximum negyedóra jut. Már önmagában ez is jól jellemzi, hogy aki pszichiátriai betegséggel küzd, annak nemcsak azzal kell számolnia, hogy elvesztheti munkáját, szétzilálódik a családi élete, hanem azzal is, hogy a kezelése huzamosabb ideig sok pénzt emészthet fel. Állami keretek között leginkább csak gyógyszert kapni receptre, minden mást a magánegészségügyben kell megtalálni. Nagyvizit, 4. rész.
Tb-támogatás mellett is több százezer forintot kell minimum költeni azoknak a pároknak, akiknek csak mesterséges úton lehet gyerekük. Az állami intézmények iszonyúan túlterheltek, és sokszor kényszerülnek magánszolgáltatóhoz a gyerekre vágyók, így akár több millió forint is lehet a végszámla, mire a gyerek összejön. Ha összejön. Nagyvizit 3. rész.
