szerző:
hvg.hu

Annyira rossz az állami ellátás, hogy a betegek átlagosan évi 200 ezer forintot hagynak ott magánorvosnál, mostanra a privát járóbeteg-ellátásra többet költenek, mint az állam a közfinanszírozottra. Miközben az emberek az állami kórházakkal a legelégedetlenebbek, a magánkórházi ellátást kevesen tudják kifizetni – írja Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a Tárki Társadalmi Riport 2018 című kiadványban. Számításai szerint az egészségügyre fordított magánkiadások mértéke idén elérheti az 1000 milliárd forintot.

Senki sem segített megérteni a társadalomnak a közgazdasági egyszeregyet, hogy egyszerre gyors, olcsó és közelben lévő egészségügyi ellátás nincs – írja Lantos Gabriella egészségügyi szakértő a Tárki Társadalmi Riport 2018 című kiadványban. Bár erre a vizitdíjról és a kórházi napidíjról tartott népszavazás világított rá, a választás kényszere ma is megvan, a társadalom pedig megosztott.

Az állami egészségügyet azok használják, akik olcsó és közeli ellátásra vágynak, és beletörődnek abba, hogy nem elég gyors. Lantos szerint a politikai döntéshozók pártállástól függetlenül az ő szempontjaikra figyelnek: legyen több pénz, és akkor minden jó lesz.

A magánegészségügyi ellátást választók (akik a gyorsaságra és viszonylagos közelségre szavaznak) érdekeit nem képviseli senki, ők "másodjára is belenyúlnak a pénztárcájukba, miután már befizették a tb-járulékot". Ahogy romlott az állami ellátás színvonala, úgy lettek egyre többen. A magánellátások kínálata is bővült.

80 alatt halnak az átlagnők és -férfiak

Magyarországon az egészségügyi kiadások harmadát magánforrások fedezik, ez az arány duplája az OECD-átlagnak, és szinte a legmagasabb az Európai Unióban. Ezzel párhuzamosan viszont rendkívül alacsony az állami költések szintje. Lantos tanulmánya szerint a magyar kormány 2016-ban a GDP 5,2 százalékát költötte egészségügyi kiadásra, ami csak a kétharmada az OECD-átlagnak.

Az állami és magánkiadásokkal együtt sem megy több egészségügyre a GDP 7,6 százalékánál, miközben az OECD átlaga 9,9 százalék. Az alacsony mértékű állami finanszírozás és az alacsony GDP együttes következménye, hogy Magyarországon az egy főre jutó egészségügyi közkiadás a jómódú országok kiadásainak harmadát sem éri el.

Lantos azt írja, az alacsony színvonalú állami ellátás legsúlyosabb, visszafordíthatatlan következménye az, hogy a magyarok korábban halnak, mint európai sorstársaik. A 2015-ös OECD-statisztika szerint a nők 79,8, a férfiak 73,7 évig élnek (ez a 40 éves korukban várható élettartam), ez a legrosszabb eredmény Ausztria, Hollandia, Csehország és Szlovákia ugyanilyen adatait nézve.

Az életünkkel fizetünk a rossz egészségi ellátásért.

Az összes OECD-ország közül Magyarországon halnak meg legtöbben rákban, ez 25 éve is így volt, a javulás mértéke elenyésző.

Fejenként plusz 200 ezer

A kevés állami költést a magyarok azzal kompenzálják, hogy

aránytalanul sokat költenek még a saját jövedelmükből is egészségügyi ellátásra, évente fejenként nagyjából 200 ezer forintot.

Különösen sokat költenek járóbeteg-ellátásra, többet, mint amennyit az állam, miközben egy felmérés szerint az állami kórházi ellátással a legelégedetlenebbek.

©

Itthon nincs kettős finanszírozás: egy beavatkozást vagy az állam fizet vagy a beteg. Ezért van az, hogy sokan csak a járóbeteg-ellátást tudják pluszban kifizetni, a magánkórházat már nem.

A trendeket nézve Lantos szerint elmondható, hogy a magán-egészségügyi piac 1000 milliárd forint körül van, 2021-re elérheti az 1100 milliárd forintot is.

A fogorvosok tarolnak

A Szinapszis Kft. kutatása szerint három éve a lakosság 53, tavaly viszont már a 60 százaléka vett igénybe magán-egészségügyi szolgáltatást is, a tipikus páciens 45 évesnél fiatalabb, magasan képzett, jól kereső, gyerekes nő. "Magánorvoshoz járni az elmúlt 10 év alatt a gazdagok luxusából a középosztályi élet részévé vált."

Az ellátások idei toplistája:

  • Fogászat - 38 százalék
  • Nőgyógyászat - 21 százalék
  • Laborvizsgálatok - 14 százalék
  • MR/CT vizsgálat - 10 százalék
  • Bőrgyógyászat - 10 százalék

Belföldi elvándorlás

Az, hogy az orvosok számára a magánellátás nem parkolópálya, felgyorsítja azt az eróziót, amit néhány éve a külföldi munkavállalás elindított már az állami egészségügyi rendszerben. Csak most nem a külföldi, hanem a belföldi kivándorlás időszaka következik – írja Lantos. A nagy és korszerű intézmények léte és az ott elérhető karrierút miatt lelassult az orvosok és nővérek külföldre vándorlása,

de nem azért, mert az állami intézményekben jobb dolgozni, hanem azért, mert van már hazai alternatíva.

Ez viszont szerinte jó hír, mert ezek az orvosok legalább itthon maradnak. Lantos összegzése szerint az elmúlt 10 évben végre nem hajtott egészségügyi reformok miatt az állami ellátás már sohasem lesz olyan, ami ki tudná szolgálni az egyre öntudatosabb fogyasztókat, ezért más alternatívát kell keresni.

Az egészségügy szektorsemleges szabályozása és finanszírozása a megoldás. Nincs másik szektor, amelyikben világosabban mutatkozna meg az állami monopólium kártékony hatása.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Hol van az a határ, amikor depresszió válik a stresszből?

Hol van az a határ, amikor depresszió válik a stresszből?

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

„Néha azt mondom, hogy bejövök az iskolába szeretetet kapni”

Két autó karambolozott Zuglóban

Két autó karambolozott Zuglóban

Nyolc halálos balesetet hozott a hétvége

Nyolc halálos balesetet hozott a hétvége

Figyelmeztet az Apple: azonnal frissítse régebbi iPhone-ját és iPadjét

Figyelmeztet az Apple: azonnal frissítse régebbi iPhone-ját és iPadjét

Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak

Már nem a Facebookon terjed az Iszlám Állam propagandája, új appot néztek ki maguknak