szerző:
Balla Györgyi

Négy év leforgása alatt 72 százalékkal emelné meg az egészségügyi dolgozói béreket az emberi erőforrások minisztere. Lehet, hogy meggyőzőnek hangzik, de a dolgozók fizetése még így is messze elmarad attól, amennyit ma a magánegészségügyben keresni lehet.

Négy év alatt négy lépcsőben nő az egészségügyi közalkalmazottak, a védőnők, az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettségűek fizetése. Erről szerdai ülésén döntött a kormány, az emberi erőforrások minisztere pedig csütörtökön tartott róla sajtótájékoztatót. Kásler Miklós közölte,

  • 2019 júliusában 8 százalékkal,
  • 2020 januárjában 14 százalékkal,
  • 2020 novemberében 20 százalékkal,
  • 2021-ben 30 százalékkal nőnek a bérek.

Ez 2022-re 72 százalékos emelést jelent a miniszter, és az is kiderült, hogy a béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban pedig 79,4 milliárd forintot szán a kormány.

A Portfolio kiszámolta, hogy ez évente átlagosan 14,5 százalékos bérnövekedést, bő 10 százalékos reálkereset-emelkedést jelent. A lépés elkerülhetetlen, mert az egészségügyben ez a kör keresi a legkevesebbet, a szakemberhiány pedig már a mindennapi működést is veszélyezteti a kórházakban és a rendelőkben.

©

Az sem kizárt azonban, hogy a béremelés a magánegészségügyben is változásokat hozhat, ha versenyezni kívánnak a megemelt állami fizetésekkel, akkor az ehhez szükséges forrásokat a kisebb rendelők és szolgáltatók azzal tudják majd kitermelni, ha megemelik az áraikat. Mindenesetre a Magyarországon működő 19 ezer 500 magán-egészségügyi cég összesen 45 ezer dolgozójának a Tárki Társadalmi Riport 2018 című kiadványa szerint egyelőre nincs oka panaszra: a magyarországi magán-egészségügyi piac most ezermilliárd forint körül van, 2021-re pedig elérheti akár az ezeregyszáz-milliárd forintot is.

Magánorvoshoz járni az elmúlt 10 év alatt a gazdagok luxusából a középosztályi élet részévé vált

olvasható a könyvben. Lantos Gabriella egészségügyi szakértő tanulmányában azt írja, az állami egészségügyet kizárólag azok használják, akik olcsó és közeli ellátásra vágynak, és beletörődnek abba, hogy nem elég gyors.

Toborzó

„Ide azért jön a páciens, hogy abban a 20-30 percben csak rá figyeljen az orvos, ezért fizeti a vizitdíjat” – mondja egy budapesti elitkórház ápolási igazgatója. Az emberi erőforrások miniszterének sajtótájékoztatójával párhuzamosan nyílt napot szerveztek az intézményben, mert annyi a beteg, hogy az orvosok, az asszisztensek és az adminisztrátorok nem győzik a munkát. Elvándorlás nincs, mégis állandó a munkaerőhiány. A kórházat ugyanis folyamatosan bővítik, akkora a kereslet a magán-egészségügyi szolgáltatások, főleg a járóbeteg-szakellátás iránt.  

Aztán a HR igazgató kínálja harapnivalóval azokat az egészségügyi szakdolgozókat, akik a toborzásra. A hvg.hu újságírójaként én is bejelentkeztem mint lehetséges alkalmazott. Velem együtt tizenegyen üljük körül a hosszú asztalt a konferenciateremben. „Ha csak ennyien maradnak, már az is óriási eredmény” – mondja a HR-es. Nem ez az első alkalom, hogy a Facebookon hirdettek nyílt napot, tavaly is volt, akkor „30-an jöttek el, 5-en a kollégáink lettek”.

Kiderül, hogy elsősorban asszisztenseket és adminisztrátorokat tudnának felvenni akár azonnal. „A körülmények kiválóak, a munka változatos, pörögni kell” – sorolják. Aki úgy dönt, hogy jelentkezik, annak két műszakban kell dolgoznia, kivéve hétvégén, ünnepnapon és éjszaka. Az állami ellátórendszerrel ellentétben itt jár:

  • cafeteria,
  • évi kétszeri jutalom,
  • utazási támogatás,
  • szakképzési hozzájárulás,
  • temetési segély,
  • formaruha.  

Van baba-mama program és törzsgárda jutalom: tíz év munkaviszony után 150 ezer forint jár. Kifizetik

  • a kamarai tagdíjat,
  • a túlórát,
  • a szabadságot,

és egy évben két futóversenyen is részt lehet venni, a számlát a cég fizeti. Azt mondták, az a cél, hogy a dolgozók érezzék,

kicsit jobban megbecsülik őket.

Váltani  kéne

Mellettem egy kisgyerekes ápolónő ül, az egyik fővárosi pszichiátriáról ugrott át, hátha sikerül váltania. „Elég volt a 12 órás műszakokból, szakmai fejlődés nuku, a fiaim alig látnak” – fakad ki, miközben a szépen felújított magánrendelőket nézzük.

Képünk illusztráció
©

„Nagyon másként működünk, mint egy állami kórház, itt délben indul a rendelés” – árulja el egy itt dolgozó. A nyílt napra kizárólag nők jöttek, kivétel nélkül egészségügyi végzettséggel. Egy asszony akad, aki gyógymasszőrként végzett, de soha nem dolgozott a szakmájában, „most jött el az ideje” – mondja, mire egy mellette álldogáló kolléga csípősen megjegyzi, „innen mindenki elfelé megy”.

Megtudjuk, hogy jelentkezni OKJ-s végzettséggel lehet, az nem baj, ha „végzettség van, de tapasztalat nincs”, külön mentorok vannak ugyanis arra, hogy az új embereket betanítsák. Az, aki a mentorprogramban részt vesz, 60 ezer forint pluszpénzt kap. A HR igazgató szerint nem ők találták fel a spanyolviaszt, „ezeket az ötleteket a profitorientált szférától loptuk el”.

Konkrét fizetésekről a toborzón nem esett szó, mindössze annyi derült ki, hogy a dolgozókra nem a közalkalmazotti bértábla vonatkozik, valamennyien alkalmazottak. Csak egy példa: a kezdő, ahogyan itt mondják, „kisorvos” fizetése bruttó 450 ezer forint, ami több mint duplája az állami intézményekben adott 206 ezres bruttónak. Hangsúlyozták, „olyan még nem volt, hogy valaki ne kapta volna meg a fizetését, mindenkit bejelentünk, feketén itt nem dolgozik senki”. Amikor pedig az is elhangzik, hogy a túlórát, a szabadságot kivétel nélkül mindenkinek kifizetik, és „itt minden van, nem kell a gumikesztyűt dugdosni”, az asszonyok csendben mosolyogva néznek egymásra, hogy mindent jól értettek-e.

Dübörög a magánegészségügy

Magyarországon megállíthatatlan a magánegészségügy előretörése: ahogy romlott az állami ellátás színvonala, úgy lettek egyre többen azok, akik a magán-egészségügyi ellátást választják. Ezzel együtt a magánellátások kínálata is bővült: ebben az intézményben például ötven szakterületen évi 350 ezer vizsgálatot végeznek.

©

Mára az egészségügyi kiadások harmadát is a magánforrások fedezik, ez az arány duplája az OECD-átlagnak, és szinte a legmagasabb az Európai Unióban. Ezzel párhuzamosan viszont rendkívül alacsony az állami költések szintje: a magyar kormány 2016-ban a GDP 5,2 százalékát költötte egészségügyre, ami csak a kétharmada az OECD-átlagnak. Az állami és a magánkiadásokkal együtt sem jut több pénz egészségügyre a GDP 7,6 százalékánál, miközben az OECD átlaga 9,9 százalék. Egészségügyi szakértők szerint a kevés állami költést a magyarok azzal kompenzálják, hogy aránytalanul sokat költenek még a saját jövedelmükből is egészségügyi ellátásra, évente fejenként nagyjából 200 ezer forintot. Az ellátások idei toplistája:

  • Fogászat - 38 százalék
  • Nőgyógyászat - 21 százalék
  • Laborvizsgálatok - 14 százalék
  • MR/CT vizsgálat - 10 százalék
  • Bőrgyógyászat - 10 százalék.

A Szinapszis Kft. kutatása szerint a tipikus páciens

  • 45 évesnél fiatalabb,
  • magasan képzett,
  • jól kereső, gyerekes nő.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Csalódni fog, ha azt hiszi, a mélygarázsok oldják meg a belvárosi parkolóhelykáoszt

Csalódni fog, ha azt hiszi, a mélygarázsok oldják meg a belvárosi parkolóhelykáoszt

Ha tényleg ilyen lesz az új iPhone, nem mindenki örül majd neki

Ha tényleg ilyen lesz az új iPhone, nem mindenki örül majd neki

Megkóstoltuk a gyorséttermi vegaszendvicseket – és ma sem lettünk vegák

Megkóstoltuk a gyorséttermi vegaszendvicseket – és ma sem lettünk vegák

Migránsozás után összevertek négy fiatalt a Balaton Soundon

Migránsozás után összevertek négy fiatalt a Balaton Soundon

Vb-aranyért vívhat Szatmári András

Vb-aranyért vívhat Szatmári András

Buszcsere a BKV-nál, 11 milliárd a foci-eb-re

Buszcsere a BKV-nál, 11 milliárd a foci-eb-re