Ősszel elvileg magasabb fokozatba kapcsol a keleti nyitás, és magyar kereskedőházak nyílnak négy ázsiai országban. A tervek azonban még meglehetősen kuszák, még a működési forma és a tevékenység tartalma sem egyértelmű. Viszont jelentkezők már vannak zászlóshajó-szerepre és felmerült az Ikarus és a Rába felélesztése is – az egykori keleti sikerekre építve.
Semmilyen jogalapja nincs a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának arra, hogy kezdeményezze a kamarai regisztrációt elmulasztó cégek törlését – tudta meg a hvg.hu, miután a Világgazdaság szerdai számában azt írta, hogy a kamara ezt tervezi.
Parragh László szerint megfelelő területeken kezdett hozzá a kormány strukturális átalakításokhoz, viszont a végrehajtás sebességében problémát lát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke.
Az adótörvények közé ékelve vezetnék be a vállalkozások kötelező kamarai nyilvántartásba vételét. Ez elvben jóval kevesebb lenne, mint a kötelező kamarai tagság, bár a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint még az utóbbi sincs teljesen lesöpörve az asztalról.
Az ország sokkal jobb helyzetben van, mint amit a világ elismer, s a nemzetközi befektetői és pénzügyi világ egy része meg akarja büntetni Magyarországot - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Hírlapnak.
A készülő új kamarai törvény körül sok a találgatás, ami azt is mutatja, hogy a gazdasági szereplőket érdekli, hogyan alakul a magyar gazdaság szervezésének jövője - nyilatkozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke pénteken az MTI-nek.
Ősztől már az átalakított szakmunkásképzési rendszerben tanulhatnak a hazai fiatalok. A gyakorlati képzést segítő új tananyagot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) állította össze, s szeptember elsejétől 46 szakma oktatásában alkalmazzák majd. A változásokat azzal indokolják, hogy a 28 fizikai szakma esetében a nyolc osztályra épülő három éves szakmunkásképzés az eddigieknél sokkal több gyakorlatot ír elő.
A komoly versenyképességi problémákkal küzdő, "lepusztult és atomizált" magyar gazdaságot csak erőteljes átszervezéssel lehet rendbe tenni, amelynek egyik eszköze a kamara átalakítása lehet - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara (MKIK) elnöke a témában tartott szakmai konferencián szerdán Nyíregyházán.
Ha a kormány olyan intézkedéseket tesz, amely a vállalkozásokat segíti, és amelyeket a gazdaság szereplői régóta kérnek, a kamara nem tehet mást, mellé áll és támogatja - jelentette ki Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerdán Hódmezővásárhelyen.
Meg kell törni a monopóliumokat, felül kell vizsgálni a velük kötött korábbi szerződéseket, tovább kell csökkenteni az élőmunka-terheit, erősíteni kell a vállalkozások beszállítói láncait, több élőmunka-igényes kultúrára lenne szükség – minderről Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke beszélt.
A cégek pozitív várakozásairól számol be Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerdai sajtótájékoztatóján.
Megállapodást írt alá kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a szakképzési feladatokról csütörtökön Budapesten.
A bürokrácia maga alá fogja temetni a hazai vállalkozásokat, ha a kormány nem lép azonnal - figyelmeztetett Miklóssy Ferenc az MKIK alelnöke. Cséfalvay Zoltán államtitkár szerint a helyzetet többek között a cégek adminisztrációs terheinek 800 milliárdos csökkentésével orvosolnák.
Néhány konkrétumot is említett Orbán Viktor csütörtökön, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén: ha megnyerik a választást, az új kormány első intézkedései közé tartozik majd a „valós” gazdasági adatok közzététele, a vállalkozásokra vonatkozó előírások felülvizsgálata, az építőipar feltámasztása, a pénzügyi fegyelem helyreállítása - a fizetési határidők drasztikus lerövidítésével. A Fidesz elnöke ismét hitet tett amellett, hogy a termelést kell növelni és a „munka nélkül jövedelemre szert tevő spekulációt" visszaszorítani.
A választott bírósághoz 2009-ben benyújtott keresetek pertárgyértékének összege meghaladta a 86 milliárd forintot - írja csütörtöki számában a Világgazdaság.
A magyarországi vállalatok között továbbra is Mol, a pénzügyi szektorban pedig az OTP Bank vezeti a Top 100-as, illetve a TOP 50-es listát.
