szerző:
Máriás Leonárd
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Ősszel elvileg magasabb fokozatba kapcsol a keleti nyitás, és magyar kereskedőházak nyílnak négy ázsiai országban. A tervek azonban még meglehetősen kuszák, még a működési forma és a tevékenység tartalma sem egyértelmű. Viszont jelentkezők már vannak zászlóshajó-szerepre és felmerült az Ikarus és a Rába felélesztése is – az egykori keleti sikerekre építve.

Az idősebbek még emlékezhetnek az Onedin család című tévésorozatra, melyben a hajóskapitány és vállalatalapító James Onedin gyakran üzletelt a Brit Kelet-indiai Társasággal, az akkor már az indiai kereskedelmi monopóliumát elvesztett kereskedőházzal. A XVII. század elején alakult neves társaság fontos szerepet játszott a brit gyarmatosításban és a részvénytársaságoknak is bizonyos mértékig előképe volt.

A kormány ősszel négy ázsiai országban, Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában tervez kereskedőházakat nyitni, hogy segítségükkel hódítsa meg Magyarország az egzotikus Keletet. Persze, nem (csupán) romantikus tervekről van szó: a kereskedőházak hazai termékek közvetítésével, marketinggel, a finanszírozás megszervezésével segítenék a magyar kis- és középvállalkozások exportját.

Áttörés?

A közeli nyitás ellenére ugyanakkor a tervek még meglehetősen kialakulatlanok. Sok tennivaló van még pénzügyi és jogi téren, illetve a kereskedőházak tényleges működésének kialakításában – mondta a hvg.hu-nak Dávid Imre, a Magyar Külgazdasági Szövetség (MKSZ) elnöke. A kereskedőházak koncepcióját egyébként az MKSZ dolgozta ki 2007 környékén, de sem a kormány, sem a magánszféra nem állt a kezdeményezés mögé. A szövetség a 2010-ben megalakult Orbán-kormánynak is benyújtotta javaslatát, de két évnek kellett eltelnie, hogy elinduljon a konkrét tervezés. A koncepció előtörténete miatt azonban már ezt is áttörésként értékelik a kezdeményezők.

James Onedin meghódítja Keletet
©

Azt, hogy a kereskedőházakkal sok munka van még, Hidvéghi Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára is elismert egy héttel ezelőtt egy exportról szóló konferencián. A tervet Matolcsy György minisztériumának kellene végleges formába öntenie, a kormány eddig csak első olvasatban tárgyalta július elején. A koncepció lényege, hogy budapesti központtal létrehoznának egy kis létszámú részvénytársaságot, amelynek tulajdonosa a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara lenne.

A célországokban ez a központ alapítana úgynevezett relációs kereskedőházakat, amelyekben a magyar államnak már jóval kisebb részesedése lenne. Nagy Róza, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára egy interjúban fontosnak nevezte, hogy a finanszírozást segítendő, a szervezetekben helyet kapjanak a hazai és külföldi bankok is, illetve fölvegyék a kapcsolatot a célországok kereskedelmi és iparkamaráival, illetve partner lehetne az Eximbank is. Emellett a kereskedőházakban olyan hazai vállalkozásoknak is szerepet szánnak, melyek komoly tapasztalatokkal rendelkeznek az adott országban, s így motorjai lehetnek a kapcsolatok bővítésének.

A képviselet nem elég

Az egyelőre úgy tűnik, eldöntetlen, hogy a célországokban nyitott kereskedőházak milyen formában működnének. A tervek szerint a kereskedőház az egyes célországokban helyi képviseletet nyitna, vagy helyi céget alapítana és összegyűjtené a kis mennyiségű, de exportképes termékeket a hazai vállalkozásoktól, majd helyben eladná azokat, vagy közvetítene az értékesítésben. A lehetséges szervezeti formák széles skáláját veszik figyelembe a tervek, és az is lehet, hogy mindegyik célországban más és más lesz a konstrukció – mondta a hvg.hu-nak Parragh László, a kereskedőházak koncepciójának kidolgozásában részt vevő Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A dilemma, hogy milyen szervezeti formában valósítja meg a kormány a külföldi kereskedőházakat, azért nem mindegy, mert tulajdonképpen ettől függ, lesz-e értelme az egész programnak. Az MKSZ elnöke szerint a kormányzati nyilatkozatokban megjelent információk egyelőre arra utalnak, a kormány úgy valósítaná meg a kereskedőház-koncepciót, hogy az valójában nem kereskedőház lenne, inkább csak a klasszikus kereskedelmi tanácsosi funkciót töltené be.

A kereskedelmi tanácsosok külföldi kereskedelmi kirendeltségeken dolgoznak kiküldöttként, ők azonban nem köthetnek üzleteket, külgazdasági szakdiplomataként legfeljebb közvetítő, kapcsolatépítő funkciójuk van. Dávid Imre szerint egyelőre az körvonalazódik, hogy a magyar állam a megcélzott ázsiai országokba kiküld majd egy-két képviselőt, és megbízza őket, hogy segítsék piachoz a hazai cégeket. Ebben az esetben azonban félő, hogy a kereskedőház csak egy felesleges párhuzamos külföldi hálózat lesz a Külgazdasági Hivatal (HITA) külgazdasági irodáihoz képest, amelyek a magyar nagykövetségek mellett működnek jelenleg is szerte a világon.

A körvonalazódó kormányzati koncepcióval szemben a kereskedőházaknak gazdasági szervezetekként kellene jelen lenniük itthon és külföldön, és képesnek kellene lenniük az üzletek megkötésére és lebonyolítására. Egy szóval, kereskedniük kellene, ehhez pedig az is kell, hogy alkalmasak legyenek szerződéskötésre. Vagyis, a kereskedőházaknak a kereskedelmi tanácsosokkal ellentétben nem csak a hazai cégek külföldi piacra jutását kell segíteniük, hanem például megállapodhatnának saját maguk vagy a vállalkozások nevében és kockázatára, bizományosi vagy sajátszámlás, esetleg konzorciumi alapon. Egy ilyen tevékenységhez több külkereskedelmi szakember szerint nem egy irodára, hanem egy egész cégre van szükség, mint a rendszerváltás előtti külkereskedelmi vállalatok esetében. Mindemellett a kereskedőházaknak tőkére van szükségük, amellyel elkezdhetik finanszírozni az első üzleteket, vagyis képesnek kell lenniük üzleti kockázatvállalásra.

Mi a probléma?

A magyar kkv-kra rá is férne egy átfogó exportfejlesztési program. Ugyanis a hazai piac szűkössége miatt ez jelentheti számukra a kitörési pontot. Emellett ez az egyetlen húzóereje a magyar gazdaságnak hosszú évek óta: ha nem lett volna exportnövekedés az elmúlt 12 évben, akkor Magyarországon tartós recesszió lenne. Idén például 3 százalékos lenne a visszaesésünk export nélkül. Csakhogy a Kopint-Tárki kutatása szerint a magyar export több mint háromnegyedét 100 százalékban külföldi cégek állítják elő, a hazaiak pedig csak a 20 százalékát. A közvetlen exporttal rendelkező kkv-k részaránya még rosszabb képet fest, ez ugyanis 17 százalék, míg az uniós átlag 25 százalék. Lengyelországban 35 százalék ez az arány, és még Románia is előttünk van ezen a téren. A fő akadály a hazai vállalkozások számára az információhiány a piacokról és a lehetséges partnerekről, illetve a kereskedelemtechnikai ismeretek és a nyelvtudás hiánya. Ezért a hazai vállalatok számára komplex vállalkozástámogatási intézményrendszer létrehozása lenne szükséges. Ebben benne kellene lennie a vállalkozási ismeretek személyre szabott tanácsadásának, valamint export és beszállítói pozíciók segítésének is, amilyen például a kereskedőház is.

Nemzetközi jogba ütközhet

A kormány attól is tart, hogy a kereskedőházak nem lesznek összeegyeztethetők az uniós joggal és a világkereskedelmi megállapodásokkal. A nemzetközi jogok megsértésétől leginkább a Külügyminisztérium képviselői tartottak az egyeztetéseken, azonban ebben a kérdésben megoszlanak a vélemények a tárcák között – mondta a hvg.hu-nak Parragh László. A problémát az okozhatja, hogy a kereskedőházak tőkéjét az államnak kellene biztosítania, és kérdés, milyen konstrukcióban lehetne tulajdonos a kereskedőházban. Az Európai Unió tiltja a piaci szereplők (akár magán, akár köztulajdonúak) közvetlen állami támogatását, de a megoldásra vannak példák, mint az olasz vagy a német exporttámogatási formák – mondta a hvg.hu-nak Dávid Imre.

Németország és Olaszország valóban legálisan és nyíltan támogatja cégei külpiaci terjeszkedését. A német DEG-program (Deutsche Investitions- und Entwicklungsgesellscahft mbH) például kifejezetten olyan német tulajdonú kkv-kat támogat tőkebefektetéssel és garanciavállalással, amelyek kockázatosabb, unión kívüli országban fektetnek be – mondta a hvg.hu-nak Raskó György, a Magyar Külgazdasági Szövetség társelnöke. A szakember szerint ennek alapján nem minősül támogatásnak, ha az állam tőkével járul hozzá a kereskedőházak elindításához.

Mennyi pénz lesz rá?

A kormányzati nyilatkozatok szerint 3 milliárd forintot szánnak a kereskedőházakra 2013-ban. Azt, hogy ez elég lesz vagy kevés, pontos koncepció nélkül nehéz megítélni. Annyi biztos, a kereskedőházak kapacitását alapvetően meg fogja határozni, hogy mekkora lehet az alaptőkéjük. A hüvelykujjszabály szerint például egy egymilliárdos alaptőke körülbelül 5 milliárd forgalmat képes finanszírozni, feltéve, hogy viszonylag gyorsan, legalább egy év alatt meg tudja forgatni a befektetett pénzt a cég. A pénzforgás sebessége viszont lassabb, inkább 3-5 éves a létesítmények exportjánál – véli Dávid Imre. Ennek alapján az előlátott 3 milliárd forint több szakértő szerint is könnyen lehet, hogy átfogó offenzíva helyett inkább csak külpiaci felderítésre lesz elegendő.

Kérdés ugyanakkor, hogy milyen szerepe lesz a folyamatban az állam eddigi exporttámogató apparátusának. Az állami tulajdonrészen kívül a külgazdasági szövetség szerint fontos szerepe lehet a kereskedőházban az állami promóciós szervezeteknek, mint a HITA, a Magyar Export-Import Bank (Eximbank) és a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib), amelyek egyébként is arra szolgálnak, hogy a magyar exportot támogassák pénzügyi és biztosítási oldalról.

Fontos a név

A külkereskedelemben járatos szakemberek szerint lényeges kérdés, hogy a kereskedőházakat „zöldmezős” beruházásként indítják el, vagy olyan cégek neve alatt, amelyeket ismernek a célországokban és több évtizedes referenciákkal rendelkeznek. A cég ismertsége mindenütt nagyon fontos, különösen a keleti országokban. Ahhoz sok évnek kell eltelnie, hogy a vállalat bizalmi tőkéje meglegyen – mondta Dávid Imre.

Rába: már dobozolnak
©

Az 1990 előtt működött külkereskedelmi joggal rendelkezett vállalatokból vannak még ilyen cégek és szakemberek, amelyeknek nagyon sok tapasztalatuk és referenciájuk van külföldön – mondta az MKSZ elnöke, aki szerint vannak még olyan magyar termékek, amelyek újraéleszthetők. A Rába például a katonai exporton keresztül szerzett máig tartó ismertséget néhány évtizede az ázsiai és afrikai országokban. Ilyen régi nagy név még például az Ikarus, vagy a Ganz. Az Ikarus felélesztését és a Rába bevetését a katonai exportban egyébként a kormányzat is emlegeti.

Kevés régi külkereskedelmi joggal rendelkező vállalat élte azonban túl a szocialista ipar összeomlását a 90-es évek elején. Ilyen cég például a vízgazdálkodással, szennyvíztisztítással, hulladékgazdálkodással, valamint az élelmiszer-ipari, mezőgazdasági projektekkel foglalkozó Agroinvest Zrt., melynek Dávid Imre az elnöke. Ezek a szolgáltatások egyébként nagyjából lefedik azt a kört, amiben a kormány is gondolkodik, és a szakértők is általában exportképes, magas hozzáadott értékkel rendelkező magyar termékekként emlegetnek.

Egy másik nagy túlélő, a Tesco Consulting Kft. elsősorban a high tech és a mérnöki tudás exportját végzi. Egy ilyen vállalkozás bevezetése, a megfelelő személyes kapcsolatok kiépítése a külpiacokon hosszú-hosszú éveket, évtizedeket vesz igénybe – mondta a hvg.hu-nak Pados László, a Tesco Consulting ügyvezetője. A külkereskedelmi szakember szerint a kereskedőház nem születik, a japán kereskedőházakhoz hasonló rendkívül összetett és komplex feladatokat ellátó vállalkozások, hosszú évek, évtizedek szisztematikus munkájával építhetők fel. Mindehhez a kormány, a fejlesztési, innovációs intézmények, az Eximbank, a Mehib, a HITA, a kereskedelmi bankok, a külképviseletek és a vállalkozások szoros együttműködésére van szükség. A már tőkeerős kereskedőház nem csak elad és vásárol, hanem adott esetben biztosítási, szállítási, finanszírozási és fejlesztési szolgáltatásokat is nyújt a partnereinek. Ehhez sok egyéb mellett rendkívül tapasztalt nemzetközi kitekintésű szakemberek szükségesek.

Raskó György szerint azonban a minisztérium által tervezett kereskedőház koncepció zöldmezős beruházásként számol a kereskedőházzal, és a régi külkereskedelmi cégek nem kerülnek be a koncepcióba. A szakértő szerint egy név bevezetése valóban 20 évbe is beletelhet majd, „azonban ez nem számít, valamikor el kell kezdődnie a folyamatnak. Az is teljesen mindegy, hogy ki, csak kezdje el, és végezze szakértelemmel a feladatát” – véli.

Kié lesz a zászlóshajó?

A napokban az Index arról számolt be, hogy Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának  bankja, a Széchenyi Kereskedelmi Bank megalapította Budapesten az Új Piacok Kereskedőházat, és lehetséges, hogy ez a szervezet fogja levezényelni Nemzetgazdasági Minisztériumban tervezett kereskedőház programot.

A pénzintézet vezetője szerint viszont szó nincs arról, hogy az általuk alapított kereskedőház vezényelné le a keleti nyitást. „A Széchenyi Kereskedelmi Bank nyitott minden későbbi együttműködésre az állammal, de egyedül alapította meg a saját kereskedőházát és kezdte el építeni a szervezet külföldi lábait” – mondta a hvg.hu-nak Szakács Tibor, a Széchenyi Kereskedelmi Bank elnök-vezérigazgatója. Mint hozzátette, vártak arra, hogy az állam elindítsa a kereskedőházat, de mivel a Széchenyi Kereskedelmi Bank a kisebb pénzintézetek közé tartozik, így ezt nincs idejük kivárni, és mivel jó üzleti lehetőséget látnak a megcélzott piacokon, önmagukban belevágnak.

A Széchenyi Kereskedelmi Bank kereskedőházának a szovjet utódállamokban (köztük Oroszországban, Azerbajdzsánban), a Kárpát-medencében (elsősorban Kárpátalján és a Vajdaságban), valamint Dubajban tervez helyi képviseletet. A bank által megcélzott országok így nagy részben lefedik a kormány által emlegetett államokat, de vannak különbségek. A kormány például Kínában is nyitna kereskedőházat, a bank viszont ezt nem az első lépések közé teszi.

Orbán Viktor Kínában
©

Szakács Tibor véleménye  szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban tervezett kereskedőház, amely Budapesten lesz és a külföldi képviseletek hazai központi szervezeteként fog működni, várhatóan állami tulajdonú lesz. Így ezt a pozíciót a bank nem is akarja megpályázni, de az együttműködéstől egyáltalán nem zárkózik el, sőt készül arra. Az elnök-vezérigazgató szerint egyébként is csak annak lenne értelme, hogy az állam legyen a fő tulajdonosa a kereskedőháznak, ugyanis a megcélzott ázsiai piacokon az állami szerepvállalásnak kiemelt jelentősége van, és az állami közreműködés szükséges az üzletek megkötéséhez.

Az, hogy mely szervezet lesz a kereskedőházak zászlóshajója, még eldöntetlen, hiszen jelentkezett erre a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is, és a kormányzati nyilatkozatok eddig arról szóltak, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium és az MKIK alapíthatná a kereskedőház budapesti székhelyű cégét. Parragh László, az MKIK elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, több lehetőség is felmerült: lehetne a kereskedőház a kamaráé, lehetne tisztán állami és lehetne magáncégé is. Egyelőre azonban nincs kormányzati döntés arról, melyik konstrukció valósul meg.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Beperlik Kövér Lászlót, mert mikrofonállvánnyá fokozta le az újságírókat az Országházban

Beperlik Kövér Lászlót, mert mikrofonállvánnyá fokozta le az újságírókat az Országházban

Mit tippel, hány éves az ország legfiatalabb polgármestere?

Mit tippel, hány éves az ország legfiatalabb polgármestere?

Gáztámadás: hogyan gazdagszik Mészáros a rezsipénzeken?

Gáztámadás: hogyan gazdagszik Mészáros a rezsipénzeken?

Lemásolta a TikTok legjobb funkcióit az Instagram

Lemásolta a TikTok legjobb funkcióit az Instagram

Így néz ki egy közel nulla energiaigényű épület

Így néz ki egy közel nulla energiaigényű épület

Állami kézbe kerülhet Mészárosék Mátrai Erőműve

Állami kézbe kerülhet Mészárosék Mátrai Erőműve