Magyarországon az idei 3 százalékos GDP növekedés után 2015-ben csak 2 százalékos emelkedést prognosztizált a Businesseurope legfrissebb előrejelzése; az Európai Unió számos tagországában ugyanakkor javulnak a növekedési kilátások jövőre.
A magyarországi infláció várhatóan legkorábban két év múlva éri el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos középtávú célját, miközben a gazdasági növekedés lendülete is apad, és ebben a környezetben az ezzel ellentétes jegybanki kommunikáció ellenére is megnőtt a további MNB-kamatcsökkentések esélye – vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Kedvező lehet Magyarországnak a transzatlanti kereskedelmi és beruházási megállapodás, ha jól képviselik az ország érdekeit az egyezményről folytatott tárgyalásokon – mondta Mikola István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára az Országgyűlés külügyi bizottságának szerdai ülésén.
Az Európai Bizottság őszi gazdasági előrejelzése érdekes félmondatokat tartalmaz, a szöveg arra utal, hogy a Magyarország által felhasznált uniós források kapcsán büntetésekre számíthatunk Brüsszel felől. Ez minden bizonnyal a magyar médiában hónapok óta keringő aszfaltügy lehet. A bizottság úgy fest, biztos büntetéssel kalkulál.
Miért vagyunk egyre frusztráltabbak, miért érzünk nosztalgiát 25 éve elteltével is egy olyan korszak iránt, amikor sem önállóak, sem szabadok nem voltunk? Miért torpan meg újra és újra Kelet-Európa és ezen belül Magyarország? Fogunk-e valaha olyan jól élni, mint az osztrákok? Cserbenhagyta-e a régiót a Nyugat, vagy az orosz fenyegetés miatt végre a hónunk alá nyúl? Ennyi kudarc után miért Brüsszel maradt az egyetlen reményünk? A régió történelmét kutató Stefano Bottoni történésszel beszélgettünk.
Ha már Kelet és Nyugat közötti libikókázás, akkor összeszedtünk pár olyan gazdasági, társadalmi mutatót, amelyben összehasonlítjuk Magyarország értékeit más közép-európai, illetve közép-ázsiai posztszovjet országok eredményeivel. Közép-Európa sokkal, de sokkal jobb hely a közép-ázsiai országoknál. Minden tekintetben.
Kelet vagy Nyugat? Mérlegre tettük, hogy ha pusztán a pénzügyi oldalát, pragmatikusan nézzük, akkor Putyin orosz elnöknek (és a kínai elnöknek) vagy Juncker, az Európai Bizottság elnökének (és az amerikai elnöknek) az ölelése lehet-e kifizetődőbb Magyarország számára.
AZ INA-részvények eladása körül alakulhat ki az újabb magyar-amerikai konfliktus.
Ugyanazon a helyen ragadt be Magyarország a Világbank 2015-ös Doing Business rangsorán, mint tavaly, a régiós országok ugyanakkor jelentősen javítottak helyzetükön. Csehország, Bulgária és Románia is lehagyott bennünket.
Nincs Magyarországon lobbitörvény, ma csak ellenőrizetlenül és átláthatatlanul lehet lobbizni hazánkban, ezért esély sincs arra, hogy kiderüljön: melyik megállapodás sorsa dőlt el egy focimeccs VIP-páholyában, és melyik a kormány valamelyik keleti üzleti delegációjában a Transparency International szerint. A stratégiai megállapodások rendszere emellett ugyan nem ördögtől való, de a gyakorlat szerint a dokumentumok semmire sem kötelezik a feleket. A civil szervezet leginkább azt kifogásolja, hogy teljesen átláthatatlan, melyik céggel milyen megfontolások alapján szerződik a kormány.
A miniszterelnök törvénnyel kényszerítené a felnőtteket, hogy gondoskodjanak idős szüleikről. Tévhit, hogy akik támogatásra szorulnak, azok a nyugdíjasok. Éppen a mai felnőtteket, gyerekeket kéne segíteni, mert ők már nagyon kevés nyugdíjat kapnak majd az államtól. És ezzel sokan tisztában vannak. De nem sokan tesznek ellene, sem a saját, sem a gyerekük érdekében. Ha minden nap félretesz a gyerekének 100 forintot, az multimilliomos lehet nyugdíjas korára.
Most a fém-, a gépipar és az autógyártás ellen vezetnének be az oroszok részleges embargót. Ez pedig akár jobban is fájhat a magyar gazdaságnak, mint az élelmiszeripart sújtó szankciók, ugyanakkor hatása kisebb lenne, mint egy esetleges gyógyszeripari korlátozásnak.
Ukrajnát és Magyarországot leszámítva jól teljesít a Raiffeisen Bank International a cég pénzügyi vezetője szerint, 2015-ben pedig már profit is jöhet az idénre tervezett komoly veszteség után.
A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni. A KSH egy nemzetközi projekt keretében felmérte, hogy pontosan mennyi magyar is vándorolhatott ki Magyarországról. A 350 ezer kiment, huzamosabb időt kint is dolgozó honfitársunk jellemzőit megnézve riasztó és felettébb aggodalomra okot adó mutatók is vannak. Kiválogattunk ezek közül most négy fontos elemet.
A múlt év elején mintegy 350 ezer olyan kivándorolt magyar élt a világban, akik 1989 után, és legalább egy évvel a felmérés előtt hagyták el Magyarországot. A KSH és a SEEMIG – 8 ország részvételével futó uniós társfinanszírozott transznacionális – program kutatói által közreadott becslés ugyanakkor egyszeri érvényességűnek tekinthető. Magyarországon gyorsul a kivándorlás, ám nem tőlünk mennek el leginkább az emberek.
Nyugaton megszokott dolog az, hogy a nyugdíjasok önkénteskednek. Parkot takarítanak, múzeumban órát adnak a látogatóknak, gyerekekre vigyáznak, és mindezt ingyen. Nálunk kevés ilyen példa van, de egy alapítvány már száznál is több nyugdíjast közvetít ki családokhoz, hogy segítsenek be, de lelkükre kötik, nem erőltethetik rá az akaratukat a választott családra. Egy budapesti iskolában pedig az ajánlkozó nyugdíjasok a rászorulóknak szentelnek külön figyelmet, nulla forintért cserébe. Az önkéntesek örülnek, hasznosnak érzik magukat, egy közösség tagjaként kivirulnak. Nem is gondolnák, mennyi hasznot hajtanak az önkéntes nyugdíjasok a társadalomnak.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat 2013-as kutatásából kiderül, hogy a közmunka-program a segélynél jobb, de szinte lehetetlenné teszi, hogy a részt vevők újra rendes, fizetett munkát keressenek, találjanak. A nemrég megjelent tanulmány alátámasztja azt is, hogy az elmúlt évek közmunka-programjai a statisztikajavításon kívül nem sok mindenre jók.
Kivonul a magyarországi lakossági piacról a Citibank, ám még nem lehet tudni, hogy kinek adják el a magyar üzletágat. Az amerikai pénzintézet még további 10 fogyasztói piacról távozik. Amíg nem adják el az üzletágat, addig az ügyfelek szemszögéből semmi sem változik.
Egy újszülött egészségügyi állapota szorosan összefügg felnőttkori egészségével és sikerességével, épp ezért jelenthet gondot, hogy Magyarországon az egyik legrosszabb az OECD-tagállamok közül az alacsony testsúllyal született csecsemők aránya. Súlyos probléma az is, hogy a kevésbé iskolázott családokba születő, alacsony testsúlyú babák aránya a 90-es évek óta nőtt. Ez pedig nagyon rossz hír, ugyanis így a jövő generációkban is túl sokan lesznek olyanok, akik nehezen leküzdhető hátrányokkal indulnak neki az életnek.
A Mol elfogadta, a horvát kormány pedig még ízlelgeti azt az amerikai külügyminisztériumi ajánlatot, amely szerint a tárca közvetítene a Mol horvátországi leányvállalata, az INA irányításával és tulajdonlásával kapcsolatos, eddig eredménytelen egyeztetésben.
