A német és nemzetközi sajtó Magyarországról szóló híreit, tudósításait elemezte a Német Külpolitikai Társaság (DGAP). A Magyarország a médiában 2010-2014 - Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsán című kutatási programjának zárójelentését csütörtökön mutatták be Berlinben.

A szakértők véleményét is figyelembe véve a munkacsoport összességében arra az álláspontra jutott, hogy Magyarország továbbra is egy szabad és demokratikus jogállam, melyben a sajtó nem szenved cenzúrától, az igazságszolgáltatás intézményi függetlensége adott, az Orbán-kormány pedig nem támogatja az antiszemitizmust, sőt: éppen ellenkezőleg, az ellene való küzdelemben tett "jó néhány fontos lépést".

MTI / Máthé Zoltán

A DGAP munkacsoportja a magyarországi igazságszolgáltatás függetlenségéről is meg van győződve, ugyanakkor Orbán erős párton belüli pozíciója a tanulmány szerint "gyakran vezet egy pártpolitikailag motivált személyzeti politikához, ami egyrészt nem járul hozzá az intézmények független és hatékony működéséhez", másrészt "a minden demokrácia számára nélkülözhetetlen sokféleség visszaszorulásához is vezethet".

"Torz kép alakul ki Magyarországról"

Azt is írják, hogy bár a média részéről az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott számos kritikai észrevétel megállja a helyét, mások azonban túlzásnak tekinthetők vagy tartalmilag nem helytállók.

A sajtótudósítások, illetőleg a bennük megfogalmazott vádak német és magyar szakértők bevonásával történő elemzése során a kutatás szerint egyértelművé vált, hogy maguk a tudósítások "számos sajtóorgánum esetében részben hiányosnak és egyoldalúnak, olykor tartalmilag hibásnak" minősíthetőek.

"Ennek következtében azonban egy torz kép alakul ki Magyarországról az olvasókban, amit egyre inkább a német politikai közélet is magáévá tesz" - olvasható a tanulmányban. "Mivel a tudósításokban sokszor hibák, kihagyások és politikai elfogultság keverednek, nem derül ki belőlük, hogy egyrészt mennyiben sértik meg valójában a magyarországi folyamatok az európai demokratikus alapértékeket, és másrészt melyek azok a jelenségek, melyek csupán eltérnek például a Németországban megszokott viszonyoktól" - írják.

A sajtótudósítások minőségén szerintük javítani lehetne, ha az újságírók alaposabban ellenőriznék az információkat, az aktuális ügyekben pedig politikailag független szakértőket, vagy több, különböző politikai beágyazottságú szakértőt is megkérdeznének, ha a Németországban is közismert és gyakran megkérdezett, németül kíválóan beszélő magyar értelmiségiek körén, illetve a kivándorolt magyarokon túlmenően az adott témák szakértőit is megkérdeznék az egyes ügyekben és ha a tudósítás megbízható információk alapján, az egyes ügyek hátterét, összefüggéseit és trendjeit is figyelembe véve történne.

"A tusnádfürdői beszéd a heves kritikára nem adott okot"

A tanulmányban az Orbán-kormányról megállapítják, hogy "kétség kívül nagy jelentőséget tulajdonít a demokratikus politikai rendszer stabilitásának, továbbá a kormányzás hatékonyságának", ennek értelmében pedig úgy tekint Orbán parlamenti többségére, mint egy mélyreható strukturális reformokhoz biztosított demokratikus felhatalmazásra.

Felidézik, hogy Orbán tusnádfürdői beszéde "igen éles nemzetközi kritikát váltott ki", pedig szerintük annak tartalma – alaposabb tanulmányozás után – erre a heves kritikára "nem adott okot". Ugyanakkor megjegyzik, hogy Orbánnak "alapvetően kevesebb elutasításban lenne része az egyébként kétségkívül megvitatásra méltó felvetéseivel", ha "jobban megválogatná az általa használt kifejezéseket és óvatosabban fogalmazna".

A tanulmány készítői szerint nem zárható ki, hogy beszédével szándékosan provokált; ugyanakkor az „illiberális állam” terminus technicusa – még akkor is, ha ezt ő fogalmilag a liberális gazdasági rend ellenpontjának szánta – "érthető módon váltott ki Európa-szerte megütközést és elutasítást".

Orbán "nem használhatna könnyen félreértelmezhető nyelvezetet"

"Orbán szóhasználatával saját maga eleve ellehetetlenítette az érdemi vita kialakulását, sőt, ezzel talán teljesen hiteltelenítette is kérdésfelvetését. Aki azt szeretné, hogy ügye meghallgatásra találjon az európai politikai diskurzusban, az nem használhat könnyen félreértelmezhető nyelvezetet" - olvasható a tanulmányban.

A DGAP Magyarország kutatócsoportjának elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikus a 2013 közepén kezdett munkáról szólva kiemelte, hogy független szemlélettel, és magyar és német szakértők bevonásával elemezték a Magyarországról szóló tudósításokat.

Elsősorban a német sajtóban megjelent, Magyarországgal szemben kritikus tudósítások meghatározó állításait vizsgálták, és ennek során kilenc fő témakört - köztük a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, a választójog, az antiszemitizmus és a hajléktalanság - azonosítottak. Hangsúlyozta: megállapították, hogy "tarthatatlanok" a tudósításokból kibontakozó "központi kritikai állítások".

A heves bírálatok végeredményben "Orbánt erősítik"

Boris Kálnoky, a Die Welt című német konzervatív lap Magyarországgal is foglalkozó tudósítója úgy vélte, hogy az angol és a francia nyelvű sajtóval szemben a német nyelvű sajtóból az olvasó "nem kap korrekt tájékoztatást" Magyarországról, és esetenként "tiszta hangulatkeltés" mindaz, ami megjelenik, bizonyos témákról, így a magyarországi antiszemitizmusról szóló tudósítások pedig többet mondanak el a németekről, mint a magyarokról.

Hozzátette: a nem megalapozott és indokolatlanul heves bírálatok végeredményben "Orbánt erősítik", ezért az ilyen tartalmú tudósítások szerzői valójában "Orbán választási segédcsapatát" alkotják. Kiemelte, hogy a Németországból érkező bírálatok miatt Magyarországon "végtelen csalódottság és keserűség" jelent meg a németekkel kapcsolatban.