Csökken a bankadó, az állam beszáll az Erstébe
A magyar állam 15 százalékos tulajdonosa lesz az Erste Bank magyarországi leányának, jelentették be hivatalosan. A bankadót elkezdi csökkenteni a kormány. Az EBRD is beszáll az Erstébe. Az Erste és a kormány viszonya ugyanakkor egyáltalán nem volt felhőtlen az utóbbi években.
A kormány megállapodást írt alá az Erste Bankkal, hogy a pénzintézet magyarországi cégében tulajdont vásárol – jelentette be Orbán Viktor az Erste-vezérrel, Andreas Treichllel és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EDRD) elnökével tartott sajtótájékoztatón.
Az EBRD is részesedést vásárol a magyarországi Erstében.
Az Erste Bank Orbán bejelentése szerint egy olyan magyar bank lesz, amely a megállapodásban vállalt magasabb finanszírozással erősíti pozícióját. Cserébe Magyarország is vállal dolgokat, a kormány ígéretében a bankadó csökkentése is szerepel (tavaly 148 milliárd volt a bankadó, jövőre 60 milliárddal lehet kevesebb). Amint a gazdaság visszaáll a magasabb növekedésre, akkor vissza fogunk térni a válság előtti bankterhek világához. Ezt több lépésben történik majd: 2016-ban és 2017-ben jelentős bankadócsökkentéseket hajt végre a kabinet, ez tovább csökkenhet majd a következő két évben utána.
Új fejezetet nyitnak
Eljött az idő az új kezdetre – emelte ki Orbán a sajtótájékoztatón. A magyar kormányfő szerint "nem mi vagyunk a legkedvesebb fiúk Európában, de azt senki nem vitathatja el tőlünk, hogy amiben megállapodtunk, azt meg is tartjuk". Orbán szerint a költségvetés az alacsonyabb bankadót a hitelezéssel előállított nagyobb növekedéssel el tudja viselni. Több munkahely, olcsóbb hitelek jöhetnek a kormányfő szerint. A magyar kormányfő szerint túl vagyunk azon az időszakon, amikor a nemzeti bankrendszer megteremtéséért kellett dolgozni, szerinte sikerült megszüntetni azt az érzést, hogy a hazai bankrendszer kicsúszott az ellenőrzésünk alól. A hazai bankrendszer már 50 százalék felett van magyar tulajdonban, ez jó kormányzással párosulva életszínvonal-emelkedést, több munkahelyet hozhat Orbán szerint.
Suma Chakrabarti, az EBRD elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy óriási hatása lesz a megállapodásnak a magyar gazdaságra. Ez egy történelmi lépés – jelentette ki, szilárd alapokra kerül a banki együttműködés. Az elnök szerint semmi kétség, hogy a bankszektorban ez lehetőséget ad arra, hogy egy sikeres gazdaság, hitelezés alakuljon ki. Magyarország Chakrabarti szerint jól jött ki a válságból, ezek után pedig hatékony bankszektorra van szüksége. Erős bankokra lényegi szükség van a gazdaságban, a hazai és a külföldi befektetők számára egyaránt fontos mindez.
Érdeklődik a Citibank iránt az Erste |
Újságírói kérdésre válaszolva Treichl elmondta, hogy tudják, hogy a Citibank magyar, illetve cseh üzletágát el akarja adni, ők érdeklődést mutatnak e bankok iránt. A Citibank tavaly októberben jelentette be, hogy 11 lakossági piacról, köztük a magyarról is, kivonul. |
Fontos lépés számunkra a megállapodás, mivel nehéz évek vannak mögöttünk – fejtette ki Andreas Treichl, az Erste vezérigazgatója. A vezérigazgató szerint hiszik, hogy ha Közép-Európa nem növekszik, akkor Európának nincs esélye a normális gazdasági pályára történő visszatérésre. A magyar bankok mindegyike keresi a lehetőséget, hogy finanszírozzák a magyar ipart és beruházásokat hozzanak az országba. A kkv-k vezethetik a növekedést az országban, ezért az Erste is erre fókuszál. A jó úton haladunk, fontos szerepet akarunk játszani ebben – tette hozzá.
Treichl bejelentette, hogy meghívják a magyar kormányt és az EBRD-t, hogy váljanak partnerré a magyar bankjukban. 15 százalékot a magyar bank részvényeiből felajánlanak az EBRD-nek és a kormánynak. Nagy hálával tartozom a miniszterelnöknek és az EBRD elnökének is – tette hozzá Treichl. A bankvezér közölte, hogy még nem döntötték el, hogy tőkeinjekció lesz-e, de lehet, hogy csak bizonyos tőkerészt adnak át (vagyis hogy milyen módon szerez tulajdonrészt a kormány, illetve az EBRD).
Orbán a tulajdonszerzésre vonatkozó egyik újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy 15 százalékot szeretnének vásárolni, feltéve, ha meg tudnak állapodni az árról. A megállapodás emellett rögzíti, hogy átvilágítás lesz. A magyar kormány emellett olyan arányban akar tulajdont szerezni, amennyi százalékban az EBRD száll be.
Pár éve még fasírtban voltak a kormánnyal
A hétfői bejelentést megelőzően ugyanakkor évekig korántsem volt ennyire baráti a kapcsolat az Erstével. Érdemes megemlíteni, hogy már 2010-ben, a bankadó bevezetésekor kemény kritikával illette Andreas Treichl a magyar kormányt. Elmondása szerint mérgesek voltak a bankadó miatt, ami ráadásul szükségtelen lépés is volt, emellett Treichl kiemelte, hogy a kormány nem tehet meg mindent velük.
A kormányzat a bankok terheit ugyanakkor folyamatosan növelte, a végtörlesztéssel is hatalmas lyukat ütöttek az Erstén (2011-ben 152 milliárd forint volt a bukó). Treichl 2011 őszén így fogalmazott egy interjúban: “Nem hagyjuk, hogy elűzzön bennünket egy olyan ellenséges gazdaságpolitika, amely Magyarországnak súlyos károkat okoz". A bankvezér ekkor úgy vélekedett, hogy mivel Magyarország már nem szavatolja a befektetések jogbiztonságát, a befektetők elfordulnak Magyarországtól. 2011 végén az Erste emellett többtucatnyi bankfiókot bezárt és komoly leépítést is végrehajtott. Az ok pedig jelentős részben a bankadó és a végtörlesztés volt.
Az Erste anyavállalatának vezetője 2013-ban úgy nyilatkozott, hogy a magyarországi nehézségeket súlyosbította, hogy nehéz politikai környezetben kellett vezetni a vállalatot. "Ez nagyon sok pénzünkbe került" – fogalmazott. Ez a megfogalmazás ugyanakkor már lényegesen finomabb volt a korábbiaknál, egy másik 2013-as nyilatkozatban a bankvezér pedig azt mondta, hogy a kormány legutóbbi nyilatkozatai alapján reméli, hogy a jövőben együttműködés lesz a gazdaság és a politika között. Újságírói kérdésre ekkor kifejtette: az elmúlt napokban "békülékenyebb" nyilatkozatokat hallott, mint korábban. "Úgy gondolom, a kormány tudatában van annak, hogy növekedni kell, és hogy ez a bankok nélkül nem megy" – mondta Treichl 2013 júliusában (a banknak ugyanakkor már komoly mértékű tranzakciós illetéket is be kellett fizetnie). A bankvezető ekkor elismerősen szólt a magyar gazdasági folyamatokról is.
Folyamatosan ismételgették: nem vonulnak ki
Andreas Treichl egy 2014 elején készült interjúban kifejtette azt is, hogy már akkor Magyarországon voltak, amikor Orbán Viktor még nem, és akkor is itt lesznek, amikor ő már nem. "A mostani helyzet nem csak nekünk fájdalmas, hanem az országnak is rossz, de túl fogjuk élni" – tette hozzá a vezérigazgató. A bankár akkor úgy vélekedett, hogy szerinte butaság lenne lyukat fúrni az Erste-csoport térképére azzal, hogy kivonulnak Magyarországról, ugyanis ők már a 19. században jelen voltak Magyarországon.
Nem banknak való vidék |
A magyar kormány 2010 óta folyamatosan jelentős mennyiségű forrást vont el a magyar bankszektortól (például a bankadó, végtörlesztés, különböző devizahiteles törvények, tranzakciós illeték), a devizahiteles problémákért a második Orbán-kormány leginkább a pénzintézeteket tette felelőssé. A bankellenes intézkedések és a válság miatt több bank is amellett döntött, elhagyják hazánkat. Különböző bankok a régióból is távoznak. |
A maradást erősítette meg Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója is egy tavaly januári konferencián. A magyar leánycég vezetője elmondta, hogy az Erste Bank aktív és jelentős bank marad Magyarországon, és nem tervezi, hogy elhagyja az országot. Jelasity akkor úgy nyilatkozott, hogy szeretnék folytatni Magyarországon az üzletet. Akik azon gondolkodnak, hogy menjenek vagy maradjanak, nem hajtanak végre felvásárlásokat – tette hozzá, és megjegyezte, a bank további fejlesztéseket tervez Magyarországon.
2014 őszén megváltozott a helyzet
Tavaly októberben arról érkeztek sajtóhírek, hogy Orbán Viktor kormányfő Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszterrel együtt többször is találkozott Andreas Treichllel, a Magyar Nemzet értesülései szerint Orbán állítólag arról igyekezett informálódni, hogy meddig hajlandó elmenni az osztrák bank vezetése a devizahiteles-csomagok finanszírozásában. Emellett szóba kerülhetett a bank esetleges kivonulása is, és az is, hogy abban milyen szerepe lehet a kormánynak. Az Erste mindeközben újra közel százmilliárdos tételt volt kénytelen elkülöníteni a devizahitelesek megsegítésére meghozott törvények miatt. Andreas Treichl, az Erste Group vezérigazgatója a devizahiteleseket segítő törvénnyel kapcsolatban úgy nyilatkozott tavaly nyáron, hogy Magyarországon a politika magára hagyta a bankot. (A bank az állam ellen perre is ment a devizahitelek tisztességtelenné nyilvánítása miatt, illetve a jegybank több tucat pénzintézettel együtt rendesen meg is büntette még őket márciusban jogtalan díjszámítások miatt. Az egész bankcsoport eredményét pedig a 2014-as év folyamán is szépen húzta lefelé a tranzakciós illeték, a magyar leányvállalat pedig masszívan veszteséges is volt 2013-ban).
2014 decemberében Lázár János a Figyelőnek adott interjújában elmondta, hogy tárgyalnak az Erstével és a Raiffeisennel, a miniszter szerint stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről volt szó a két pénzintézettel. Lázár kijelentette, hogy "az Erstének stratégiai céljai vannak Magyarországon. Erős pénzintézetnek számít nálunk és ez kiemelt figyelmet érdemel". Az Erste úgy kommentálta a fentieket, hogy folytatnak egyeztetéseket a magyar kormánnyal, miképpen a régió kormányainak többi tagjával is rendszeres a véleménycsere. Az Erste illetékese hozzátette, ez az első jel, hogy a magyar kormány elismeri a bankoknak a magyar gazdaság fejlődésében betöltött pozitív szerepét. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy mindez egy fenntartható és stabil pénzügyi környezethez vezet, amely a magyarországi gazdasági növekedés előfeltétele.
Azt mondták, nem veszik meg a Raiffeisent
A hvg.hu mindezek után február elején arról írt, hogy az Erste szemet vetett a Raiffeisenre. Lapunk úgy értesült, hogy felgyorsultak a megbeszélések arról, hogy az előbbi megvenné utóbbit vagy annak lakossági üzletágát. Mindezt pedig a magyar kormány sem bánná. Az Erste szóvivője a hírt kommentálva kijelentette, nem folytatnak tárgyalásokat a magyar Raiffeisen megvételéről. A Raiffeisen ugyanakkor nem kommentálta a Reuters hírügynökségnek a hírt.